A polcokról lekerülő, már nem értékesített 20 ezer PET-palackos italt elajándékozzák, hasonló palackok pedig csak újrahasznosított formában, ruhaként vásárolhatók majd meg a boltokban.
Mi ad okot az optimizmusra és mi a pesszimizmusra a hazai fenntarthatósági törekvésekkel kapcsolatban? Hogy lesz egy idegenforgalmi közgazdászból treehugger, és hogy látja, elég lesz-e amit most teszünk, és ha nem, mennyi időnk van és mit kellene jobban csinálnunk? A fenntarthatósággal foglalkozó TEDx-videósorozatunk második részében, Hankó Gergely természetvédelmi mérnökkel, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
A Szedd magad! mozgalmak már a járványidőszakban népszerűbbé váltak: a belföldi turizmus élénkülése meghozta a kedvet a gyümölcsszedéshez. Az élelmiszerárak elszabadulása miatt azonban most még inkább megfordulhat a fejünkben, hogy otthon termeljünk, vagy magunk szedjünk zöldségeket és gyümölcsöket. A hvg.hu is kipróbálta a fügeszedést a Zala megyei Tormaföldén, ahol az aszály ellenére idén is jó volt a terméshozam, bár volt olyan fajta, aminek felforrtak a gyümölcsei a hőségben.
Kétméteres gáttal elrekesztett hódtó, embermagas hódvár, hódok által ásott csatorna is látható a valahol Fejér megyében készített felvételen.
Tavaly nyáron történt minden idők legnagyobb szándékos madármérgezése, ami ügyében még mindig gyűjtik az információkat a nyomozók. Azóta az Országgyűlés szigorította a törvényt, idénre vissza is esett a mérgezéses esetek száma. A turain kívül négy hasonló ügyben zajlik még nyomozás. Utoljára hat éve ítéltek el valakit emiatt.
A tűzoltók korábban körülhatárolták a lángokat, de aztán felerősödött a szél.
Mostantól bárki részt vehet a lepkékkel kapcsolatos adatgyűjtésben.
A hazai szántóföldek közel felét érinti a mostani aszály, miközben a területeknek csak néhány százalékát öntözik. A megoldás azonban nem feltétlenül ez: "ha nem vesszük figyelembe a természetes folyamatokat, a szakadék felé megyünk" – érvel Sirkó Zoltán kertészmérnök. Videó.
Az erdőtűz oltásában közel 1500-an vettek részt.
A miniszter a homlokát ráncolja a szárazság miatt.
A környezeti katasztrófa miatt bírálatok érték a jobboldali lengyel kormányt.
Az agrárminiszterrel a civil szervezetek nem értenek egyet.
Az adatokból kiderült, hogy évente közel 8000 kanadai hal meg idő előtt a kültéri légszennyezés miatt.
A folyónak több évre lesz szüksége ahhoz, hogy az élővilága regenerálódjon.
Egyre több, a természettől elszakadó, túlhajszolt embert érint a krónikus stressz, az alvászavar. A civilizációs betegségek jó ellenszere az, ha visszatérünk a természetbe, erre ad lehetőséget a manapság egyre népszerűbb erdőfürdő, vagyis a vezetett relaxációs erdei séta. Györffy Éva erdőfürdő-vezetővel és erdőterápiás szakemberrel, a Magyar Erdőfürdő és Erdőterápia Társaság alapító tagjával beszélgettünk.
A tejtermelés az egyik legkörnyezetszennyezőbb tevékenység – hallhattuk sokszor, de valójában mennyire károsítja a környezetet a tej, amíg eljut a hűtőnkig? Hogyan lehet ezt lecsökkenteni, és milyen problémákkal szembesül egy gazda, aki egyszerre próbálja megoldani a munkaerőhiányt is? A francia tejtermelés központjának számító Loire mente és Bretagne farmjain néztük meg, ott mivel próbálkoznak.
Az európai mezőgazdasági területek közel felén lényeges mértékben szárazabb lett a talaj az utóbbi évtizedekben, állapították meg magyar kutatók. Részben ennek az eredménye, hogy északabbra tolódott a gabonatermesztés súlypontja, a háttérben pedig felsejlik a klímaváltozás. Mindez a hazai gabonatermesztés szempontjából is kockázatot jelent, de a kutatóknak van ötlete, amivel az idei rendkívüli aszály hatásai is mérsékelhetők, és amihez hasonló megoldás alig pár hete már Európai Uniós szinten is körvonalazódik: az árterek visszaadása a folyóknak.
Ha nem szeretnénk az emelkedő árak mellett visszafogni a szabadidős költségeinket, felfedezhetjük a hazánkban található több száz tanösvényt, melyek mára egyre interaktívabbak: QR-kódok, mesék és feladatok hozzák közelebb a környezetet a gyerekekhez.
Vajon a rossz növényválasztás, vagy az öntözés hiánya okozta a kiszáradást?
Idén több térségben már az 1971 óta eddig legaszályosabb 2003-at is lepipálja a száraz napok száma, derült ki az ELTE meteorológusainak kutatásából, akik összevetették az elmúlt 50 év adatait. Azt is megállapították, hogy 1990 óta egyre gyakoribbak a súlyosan aszályos évek, és ez még tovább fokozódik, ha nem csökkentjük a kibocsátást.
