Egy friss jelentés arra figyelmeztet, hogy akár a negyedével is csökkenhet a terméshozam a klímaváltozás miatt Etiópiában, a világ hetedik legnagyobb kávétermesztő országában. Emiatt pedig drágulhat a kávé.
A változó, szélsőséges időjárás pont a legnagyobb gabona-, rizs-, szója- és kukoricatermelő régiókat fenyegeti a legjobban.
Kezdetben szorgalmazta a magyar kormány az egyszer használatos műanyagokat tiltó törvényt, az EU erre vonatkozó intézkedési javaslatát mégsem támogatta. Majd beterjesztették a törvényjavaslatot, sőt, tovább is mentek, mint amit az EU tiltana, ám kedden váratlanul visszavonták. Még az is lehet, hogy végül velünk maradnak a nejlonzacskók, ugyanis ez a kormány saját vállalása és az EU-s tiltás erre nem vonatkozik.
Radikálisan csökkentené az Európai Bizottság a növényvédőszereket és a haszonállat-tenyésztésben és az akvakultúra során használt antibiotikumokat.
Az algák csaknem 2 négyzetkilométernyi területet festenek zöldre az Antarktiszon, ami azt jelenti, hogy nagyjából 500 tonna szén-dioxidot nyelnek el évente. A globális felmelegedés és a hó olvadása azonban őket is veszélyezteti.
Napelem, újrahasznosítás és zöld közösségi terek: a koronavírus-járvány alatt rendkívüli népszerűségnek örvendő videojáték fejlesztői öko életmódra ösztönzik a játékosokat.
Sokéves mélypontjára zuhant a Nap aktivitása, ám hiába csendes központi csillagunk, nem áll meg a globális felmelegedés. A NASA szerint ugyanis az emberi tevékenység következtében a légkörbe került szén-dioxid által okozott megnövekedett üvegházhatás bőven kompenzálja az esetleges hűtő hatást.
Míg a legtöbben az erdőirtásokra gondolnak a pálmaolaj kapcsán, az is fontos szempont, hogy az olajpálmák révén több ázsiai ország vidéki részén csökkent a szegénység.
Többféleképpen nyerhetünk a hulladékból energiát. Amíg a hulladékégető erőművek környezetszennyezőbbek és kisebb hatékonysággal működnek, egyre elterjedtebb és támogatott a technológia. Ezzel szemben a biogáz hatékonyabb, teljesen környezetbarát és alig használjuk ki, holott rengeteg hasznosítható szerves hulladékot termelnek nem is csak az élelmiszeripari cégek, de a háztartások is.
Elismerték, hogy a Mészáros tulajdonában lévő visontai keményítőgyár, a Viresol felelős a tavaly novemberi, hatalmas bűzzel kísért vízszennyezésért a Mátrai Erőmű telephelyén lévő Őzse-völgyi víztározóban.
A koronavírus-járvány alatt annál jobban csökkenthetjük a fertőzés veszélyét, minél kevesebbszer megyünk bevásárolni és az előre csomagolt termékek is biztonságosabbak. A hazai köztudatban még tartja magát, hogy tartózkodunk a konzervektől és a fagyasztott élelmiszerektől, mert azt hisszük, jóval kisebb a tápértékük. Sokan, még a tudatosan táplálkozók közül sem tudják, hogy számos zöldség esetében sokkal jobban járunk a főttel és a fagyasztottal, mintha „frissen”, nyersen fogyasztanánk.
Egy új tanulmány szerint sokkal több műanyagrészecske van az óceánokban, mint zooplankton, ami hatással van a tengeri élőlényekre és a klímaváltozásra is.
Váratlanul vonták vissza a beterjesztett műanyagtörvényt múlt héten, indoklás nélkül. Az Index információi szerint soltvadkerti fideszes képviselők állnak a lobbi mögött.
Nem vették elég komolyan a tudósok figyelmeztetéseit: az előrejelzések alapján pontosan tudhatták az ausztrál hatóságok, mikor és hogyan következnek be a bozóttüzek, mégsem léptek. A kutatók pedig annak is hangot adtak, hogy a jövőben egyre kevésbé lesznek megjósolhatóak az időjárási jelenségek.
Itthon is munkalehetőséget biztosítana a zöld fordulat annak a több mint százezer frissen munkanélkülivé vált magyarnak, akik a koronavírus-járvány miatt veszítették el most a munkájukat – írja Fazekas Dóra közgazdász, a Cambridge Econometrics kutató-tanácsadó cég budapesti irodájának vezetője.
Véletlenül fedezték fel a kutatók, hogy egy Új-Zélandon elő darázsfaj egy fajtája elpusztítja a kártevő repcebolhákat. Az alkalmazásukkal vegyszermentesen termeszthetnének a gazdák a repce mellett más növényeket is.
Ismert emberek százai gondolják úgy, tévedés azt hinni, hogy a koronavírus-járvány előtti életünk normális volt. Új időszámítás kell – mondták Magyarországon is a nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozó magyar színészek, aktivisták és kutatók. Szépnek szép ugyan ez a gondolat, de mit jelenthet a gyakorlatban? Hogy alakítsuk át az életünket a járvány után? Induló cikksorozatunkban a nyilatkozat magyar kutatóit fogjuk erről kérdezni. Először Tosics Iván városkutató és szociológus ad tippeket.
A világ legritkább főemlősfaja, a hajnani gibbon egy hímét és egy nőstényét fedezték fel.
Elégtelennek tartják és jelentősen változtatnának a hazai klímatörvényen a szakmai szervezetek, amelyek szerint nagyon úgy tűnik, hogy Magyarországon nem lesz zöld helyreállás a koronavírus-válság után.
A világ egyik legnagyobb ékszercége 2025-re karbonsemlegessé szeretne válni. Az ékszereik 70 százaléka már most is újrahasznosított aranyból és ezüstből készül.
