Jobban néz ki, mint 2002-ben, és sokkal jobb állapotban van, mint Donald Trump – mondta egy kanadai kozmetikai sebész Vlagyimir Putyin orosz államfőről, akinek külseje gyökeres átalakuláson ment keresztül az 1999-es hatalomra kerülése óta.

Putyin 1999-ben

AFP / Pool / Alexander Zemlianichenko

Putyin arca egykor háromszög formájú volt, ma már kerekképűvé vált az orosz elnök, szeme alól pedig eltűntek a két évtizeddel ezelőtt már megjelenő táskák. Stephen Mulholland plasztikai sebész szerint a most 66 éves politikus arcának változása ellentétes a férfiak szokásos öregedési módjával: a jellemző inkább éppen az, hogy a hatvan év fölötti férfiak arca egyre inkább felveszi a koponya formáját, azaz, háromszögletűvé válik. „Putyin viszont egyre inkább úgy néz ki, mint a télapó. És mivel az szemmel látható, hogy a testsúlyát folyamatosan karban tartja, az arcforma változása nem írható a súlynövekedés számlájára” – vélekedett a szakértő.

Putyin 2008-ban

AFP / Alexey Nikolsky

A kozmetikai sebészek véleménye szerint Putyinon legalább háromféle, nem sebészeti beavatkozást végeztek el: a szeme alatti és a szája környéki részt feltöltötték, hogy eltűnjenek a táskák, de kapott botox kezelést is a ráncok eltüntetésére, és alighanem kezelték lézerrel is, hogy még egyenletesebb legyen a bőre. A szakértők szerint a beavatkozásokat fokozatosan végezték 2010-től kezdve – akkor egy kijevi kereskedelmi tárgyaláson az arccsontján és a szeme alatt jól kivehető sebhelyekkel jelent meg – , de 2012-ben és 2014 között látványos változások következtek be: egyébként ez volt a Szocsiban rendezett téli olimpia időszaka, és Putyin ekkortájt jelentette be, hogy elválik feleségétől, Ljudmilla Putyinától.

A 2014-es téli olimpián

AFP / Michail Klimentiev

Miközben a Kreml folyamatosan cáfolja, hogy Putyin fiatalító kezeléseket kapott volna, az orosz elnök néha eltűnik 10-10 napra a világ elől, valószínűleg ekkor végzik el rajta a „karbantartást”. Az október végi budapesti látogatásra az orosz államfő szemmel láthatóan feltöltve érkezett, ám 2016-ban, amikor Putyin Moszkva melletti rezidenciáján találkozott a két politikus, elég ráncos volt a házigazda arca, valószínűleg addigra éppen elmúlt az előző kezelés hatása. A kezelésre egyébként aligha kell külföldre utaznia az orosz elnöknek: az orosz fővárosban egymást érik a fiatalító kezeléseket ígérő, nyugati technológiával dolgozó klinikák.

Nemcsak szépek akarnak lenni

Egy londoni sebész, Tijion Esho szerint nem csak azért használnak a politikusok botoxot, mert fiatalabbnak akarnak tűnni. „Jönnek az ügyvédek, a politikusok, a tőzsdei alkuszok és a nyomozók. Ők mind azt akarják, hogy arcrezdüléseikkel ne árulják el, mi jár a fejükben” – mondta Esho, aki szerint ügyfelei úgy gondolják, ha arcuk kifejezéstelen, akkor a partnerek komolyabb és megbízható embereknek fogják őket tartani. A botoxolással még egy dolgot lehet befolyásolni, még pedig az izzadást, amely ugyancsak lehet az idegesség jele. „Néhányan azért jönnek, mert izzad a homlokuk, és ez bosszantja őket, mert látszik rajtuk az idegesség” – magyarázta a kozmetikai sebész. 

AFP / Klaus Ohlenschlager

Putyin persze aligha diktálja a divatot e tekintetben. A fiatalság látszatának a kergetése más állami vezetőket is drasztikus beavatkozásokra ragadtatott. Mobutu Sese Seko volt kongói elnök például 94 évesen is befizetett facelift-kezelésekre. Robert Mugabe az egészséges életmódnak tudta be, hogy a nyolcvanas éveiben is jó formában volt, de nem véletlenül nevezték Botox Bobnak.

Moammer Kadhafi líbiai elnök is nagy rajongója volt a plasztikai beavatkozásoknak, ő ráadásul altatás nélkül szenvedett meg a szépségért, mert attól tartott, hogy műtét közben esetleg kivégeznék. A titkos bunkerben zajló beavatkozást végző brazil orvos, Liacyr Ribeiro az AP hírügynökségnek felidézte, hogy Kadhafi 1995-ben azzal indokolta az arcműtét szükségességét, hogy már negyedszázada hatalmon volt, és nem szerette volna, ha az ország fiatal nemzedéke öregnek tartaná. Ribeiro elmondása szerint az arcfelvarrást elutasította ugyan az akkor 53 éves líbiai vezető, mert attól tartott, hogy a lényegesen módosult arcvonásaiból az emberek rájöttek volna, hogy plasztikai műtétet végeztek rajta. Így végül azt a megoldást választották, hogy a sebész a Kadhafi hastájékáról leszívott zsírt injekciózta be a ráncos arcbőrébe. Egyúttal egy kis hajbeültetést is végeztek rajta.

Moammer Kadhafi

AFP / Alexander Joe

Kim Dzsong Un korábbi fotóit tanulmányozva is többekben felmerült, hogy az észak-koreai vezető különböző beavatkozásokon esett át – állítólag azért, hogy minél inkább hasonlítson a nagyapjára, Kim Ir Szenre, mert ez segített volna neki a politikai átmenetben. Igaz, ezt Phenjan tagadta, a plasztikai szakemberek szerint pedig a hasonlóságban sokkal nagyobb szerepe lehet a genetikának, mint az orvosi trükköknek. Viszont ez is jól jelzi, hogy egyre kevésbé lepődünk meg azon, ha egy vezető politikus injekciót és szikét vesz igénybe ahhoz, hogy előnyösebben nézzen ki.

Silvio Berlusconi ideológiát is gyártott a szépészeti beavatkozások köré, szerinte ugyanis a plasztikai műtéttel azokat tiszteli meg az ember, akiket nemzeti és nemzetközi szinten képvisel. Ennek szellemében nemcsak megemelt állvonallal és korrigált szemhéjjal, hanem szoláriumsárga bőrrel és erősen színezett hajjal áll jó ideje az emberek elé – 2004-ben még hajbeültetést is bevállalt.

Silvio Berlusconi

AFP / Manuel Dorati

Van, aki csak a körülményeket igazítja az adottságaihoz. Gerald Ford volt amerikai elnök például a ritkuló haja miatt aggódott, ezért a tanácsadói minden fellépésén semleges hátteret kértek, hogy ezzel tereljék el a figyelmet a kopaszodásáról.

Gerald Ford

AFP

Vagyis a politikában mindig is számítottak a külsőségek, a politikusoknak pedig fontos, hogy néznek ki. Nem véletlen, hogy ma már minden tévés fellépést sminkelés előz meg. Végül is a hatalommal jár némi hiúság.

Másrészt a politikus közszereplő, akinek az arca is köz érdeklődésére tart számot, márpedig az öregedéssel könnyen elveszíthetik a kontrollt a gesztusaik felett: ahogy a száj, a szemöldök és a szemhéj megadja magát a gravitációnak, könnyen dühösnek, megvetőnek esetleg flegmának, vagy csak fáradtnak tűnhetnek – szándékaik ellenére. Márpedig a szavazókat ez érzékenyen érintheti.

A vezető pozícióban lévő férfiak szépészeti beavatkozások iránti érdeklődését Marc Mani plasztikai sebész szerint egy generációs ütközés is táplálja: egyre több feltörekvő fiatal jelenik meg ugyanis az igazgatói tanácsokban és egyéb vezetői testületekben, vagyis ott, ahol egy bizonyos korba lépő férfiak komfortosan érezték magukat a bőrükben, mert úgy nézhettek ki és úgy viselkedhettek, amilyenek, és amit a koruk indokolt. Itt azzal kellett szembesülniük, hogy az öregedés jeleit mutató kinézetük nem vált ki olyan tiszteletet, mint korábban. (Vagyis megtapasztalják azt, amit a nők már jó ideje tudnak.)

A jelenség a politikában is fellelhető. Mert Donald Trump 70 évesen a legidősebb hivatalba lépő amerikai elnök lett ugyan, de más országokban harmincasok vették át az irányítást: Emmanuel Macron francia elnök 39, Sebastian Kurz osztrák kancellár 31 évesen ért fel a politikai csúcsra.

Sebastian Kurz, Emmanuel Macron

JOE KLAMAR / AFP

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: