Tudja, mi az a grooming? Ez történik, ha megpróbálják behálózni a gyerekét
Mind több bejelentés érkezik az interneten terjedő pedofil tartalmakról, hiszen minden negyedik tizenéves kapott már kéretlen szexuális üzenetet idegentől. A fiatalok becserkészésének elsődleges terepe inkább az Instagram, egy felügyelet nélkül hagyott gyerek webkamerája pedig olyan dolgokat rögzíthet, ami sok szülő rémálmában sem fordulna elő. Sorra vettük a gyerekekre leselkedő online veszélyeket.
Sokkoló adattal indít a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) forródrótját, az Internet Hotline-t működtető két, biztonsági okokból a neve elhallgatását kérő elemző: nemzetközi szinten, a kiskorúak szexuális kizsákmányolását ábrázoló tartalmak 2 százalékában két éves kor alatti gyermekeket bántalmaznak.
Magyarán: ekkora arányban érkeznek bejelentések arra vonatkozóan, hogy a képeken, videókon tulajdonképpen babákon elkövetett szexuális erőszak látható.
Globálisan óriási arányban, 89 százalékban érkeznek bejelentések olyan pornográf tartalmakról is, amelyekben 3 és 13 éves kor közötti gyerekek vannak, és 9 százalékban 14-17 éves fiatalok bántalmazását ábrázoló felvételekről juttatnak el panaszt a forródrótok elemzőihez.Több százezer ilyen felvételről van szó, a világ hotline-jai 2018-ban 224 ezer pedofil tartalom eltávolítását kezdeményezték.
„Látszik a felvételen, hogy az webkamerával készült, és egy 8 éves kislány vetkőzik rajta.”
A magyarországi Internet Hotline 2011 óta tartozik az NMHH-hoz, azon belül is a Digitálisműveltség-fejlesztési Osztályhoz. Feladata, hogy a neten előforduló bizonyos jogellenes magatartásokról, így a kiskorúakra nézve veszélyes tevékenységekről minél hamarabb tudomást szerezzen, az ártalmas kontenteket eltávolíttassa az adott platformról, illetve, ha olyan az ügy, mielőbb értesítse a rendőrséget.
Tulajdonképpen egy kétfős jogsegélyszolgálatról beszélünk – bár ezt több szakterület is támogatja az NMHH-n belül –, amelynek az elemzőit a hotline-okat összefogó ernyőszervezet, az INHOPE, valamint rajta keresztül az Interpol képezte ki arra, hogy például a valódi pedofil tartalmakat ki tudják szűrni.
Hozzájuk akár az anonimitásunkat megőrizve is lehet bejelentést tenni. Nem hatóságként lépnek fel, azaz a káros tartalmak eltakarítására nem kötelezhetnek senkit, erre csak javaslatot tehetnek. Ugyanakkor tevékenységüknek elég nyomatékot ad, hogy amint a tartalom- vagy tárhelyszolgáltató tudomására hozzák a jogsértést, onnantól kezdve a szolgáltató felelősségre vonható, a bejelentő pedig jogi útra terelheti a dolgot. Az Internet Hotline-hoz akkor érdemes fordulni, ha például erőszakos tartalomba futunk a hálón, vagy ha drogfogyasztásra csábító reklámmal, üzenettel találkozunk, ha adathalászok ismert cégek nevében írnak nekünk kamuleveleket, de akkor is, ha online zaklatás áldozatainak érezzük magunkat.
A magyarországi forródrót munkatársai 2016-ban 277 bejelentést kaptak, tavaly 824-et, idén pedig már több mint ezer bejelentésük érkezett, és még nincs vége az évnek. Ám a legmegdöbbentőbb az, hogy
a legtöbb bejelentés idén és tavaly is a pedofil tartalmakra vonatkozott.
2019-ben az összes bejelentés 33 százaléka volt ebbe a kategóriába sorolható, idén viszont már közel a fele (43 százaléka). Ezek közül többről kiderítették az elemzők, hogy valójában nem kiskorúak szerepelnek a felvételeken – hanem például kamaszlánynak öltözött felnőttek –, de a tartalmaknak így is a 21 százaléka bizonyult ténylegesen gyerekpornográfiának.
„Sokszor teljesen egyértelmű, milyen tartalommal állunk szemben, máskor viszont nehéz eldönteni, hogy egy 16 vagy egy 21 éves lány szerepel a fotón. Nehezíti a munkát az is, hogy mire bejelentik hozzánk a linket, a rajta lévő tartalom gyakran már nem elérhető. Általában ilyenkor már tovább költöztették egy másik szerverre a tartalmat, mert ennek ez a mechanikája: viszik egyik szerverről a másikra ezeket a felvételeket, hogy ne legyenek utolérhetők. Ezzel a nyomozóknak is meggyűlik a bajuk” – meséli az egyik elemző.
A szaporodó pedofil tartalmakra biztos magyarázat nincsen, de nem kizárt, hogy a növekvő számok összefüggésben vannak a karanténidőszakkal. “Feltételezzük, hogy az emberek eleve több pornográfiát fogyasztottak a járvány idején, és ha a felnőtt tartalmak között belefutottak a gyerekeken elkövetett erőszakba, akkor azt nagyobb eséllyel jelentették nekünk” – magyarázza Katona Gergely, a Digitálisműveltség-fejlesztési Osztály vezetője.
A kérdés az, hogy mi minősül egyáltalán pedofil tartalomnak azon kívül, ha a fotó vagy videó ténylegesen egy kiskorún elkövetett szexuális bűncselekményt örökít meg.
Sok például az olyan elérhető tartalom is – részletezik az interjúalanyok – amikor látszik a felvételen, hogy az webkamerával készült, és egy 10 év körüli kislány vetkőzik rajta. Ott valószínűleg az történt, hogy a gyerek felügyelet nélkül használta a netet, és csetelni kezdett valakivel. Feltételezzük, hogy ilyenkor például az elkövető megkéri a gyereket, hogy vegye le a pólóját, ő pedig teljesíti a kérését.
Ha a kép címe "fincsi", akkor ott már valami nagyon nem stimmel
Egy harmadik típusba azok a fotók tartoznak, amelyeket feltehetően egy pedofil irányultságú közönség gyűjt össze közösségi oldalakról. „Az utóbbi hetekben nagyon sok bejelentést kaptunk, és volt olyan, ami kifejezetten egy Facebook-csoportban megosztott képekre vonatkozott. Ebben a csoportban első blikkre ártatlan, a közösségi médiából, személyes profilokról származó gyerekképek voltak; meztelen, félmeztelen, nyaraló, fürdő gyerekekről, de a közösség kommentárjai szexualizált kontextust adtak ezeknek a fotóknak. Ha például ott van egy pici gyerekről egy strandolós, meztelen kép, és az a kép címe, hogy ’fincsi’, akkor ott már valami nagyon nem stimmel.”
Ez utóbbi esetben az Internet Hotline munkatársai nem tehetnek mást, mint, hogy értesítik a Facebookot, amely a legtöbb esetben ilyenkor a jelzésükre már gyorsan kapcsol, és letiltja a tartalmat.
Ha viszont gyerekeket kizsákmányoló szexuális tevékenységet rögzítenek a képek, az már egy másik szint: ilyenkor vagy egy társ hotline-t értesítenek, ha külföldi a szerver, vagy a Nemzeti Nyomozó Irodát, ha belföldi felvételek lelőhelye.
Hálót sző köré
Úgy tűnik a bejelentések alapján, hogy a gyerekek által használt felületek közül a Facebook, az Instagram, a Messenger vagy a Viber számítanak veszélyesebb zónáknak, a Snapchattel vagy a TikTokkal kapcsolatban legalábbis nem szokott bejelentés érkezni. Ez a cyberbullying számos formájára is igaz.
Csekeő Borbála, a Kék-Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője azt mondja, egy 2018-as nagy nemzetközi felmérés alapján minden negyedik tizenéves kapott már kéretlen szexuális üzenetet idegentől Facebookon, Instagramon vagy Messengeren.
Például az online zaklatás egyik igen alattomos formája a behálózás, angol szóval a grooming, amelynek klasszikus terepe – az Internet Hotline munkatársainak megfigyelése alapján – az Instagram.
„Ilyenkor egy felnőtt személy gyereknek vagy kamasznak adja ki magát az online térben, és így próbál hízelegve egy fiatal közelébe, bizalmába férkőzni. Volt már olyan ügyünk, amikor Instagramon egy tíz éves gyereket akartak becserkészni”- fogalmaznak a jogsegélyszolgálatnál.
De behálózókból is többféle van. Játszhatnak például arra – és ez a legjellemzőbb –, hogy intim fotót próbáljanak meg kicsalni a gyerekekből.
Ha ez sikerül, akkor fenyegetőzni kezdenek, hogy ha az áldozatuk nem küld több képet, akkor közzéteszik azt, ami már a birtokukban van. Zsarolhatják a fiatalokat azért is, hogy pénzt csikarjanak ki belőlük, és sok esetben a személyes találkozást próbálják meg kikényszeríteni egy-egy fényképpel.
Csekeő Borbála szerint ezek a felnőtt emberek sokszor futószalagon űzik a behálózást, azaz egyszerre 4-5 fiatallal is csetelnek. Ilyenkor szerencséje van annak a kamasznak, aki nem küld képet, és egyszerűen lekoptatja zaklatóját, mert az elkövető – lévén, hogy egyszerre több lány van a tarsolyában – jó eséllyel békén is hagyja.
Egy másik típusba tartozik az a fajta behálózás, amikor „valódi személyes kapcsolatot, akár valamilyen "barátságnak" vagy "párkapcsolatnak" címkézett viszonyt, kötődést akarnának kialakítani az elkövetők a fiatalokkal” – mondja Csekeő. „Ezek az elkövetők talán ténylegesen beteg emberek, akik a saját kortársaiknál valamiért nem tudnak érvényesülni és rászállnak a fiatalabbakra, de ez nem változtat azon a tényen, hogy amit tesznek, visszaélés és nagyon komoly károkat okoz az áldozatok lelkében.”
Otthon kell megtanulni nemet mondani
Van persze, hogy a kamaszok jól kezelik a helyzetet, és lepattintják az idegeneket, azonban ha egy gyerek mögött nincs szilárd biztonsági háló, támogató család, könnyű őt becserkészni. „Többször előfordult már, hogy aggódó, segíteni vágyók hívtak minket bajba került barátjuk miatt, ez nagyon jó dolog. A másik véglet viszont az, amikor egyáltalán nincs, aki aggódna, ahol a szülői bántalmazás és/vagy elhanyagolás, illetve a baráti közösségek hiánya miatt menekül egy tizenéves bele egy másik abúzus helyzetbe” – vázolja fel az alapítvány tapasztalatait.
Csekeő Borbála szerint óriási segítség lehet egy gyereknek, ha olyan családi kultúrában nevelkedett, ahol lehetett nemet mondani egy felnőttnek. „Mert aztán, ha mondjuk, visszautasít egy idegent, aki erre úgy reagál, hogy ’akkor öngyilkos leszek, mert szerelmes vagyok beléd’, akkor azért erős határozottság és nagyon erős lélekjelenlét kell ahhoz, hogy nemet tudjon mondani a fiatal” – teszi hozzá.
A Kék-Vonal Gyermekkrízis Alapítványnál tudnak olyan esetről, amikor a grooming már csak akkor tűnt fel a szülőknek, amikor a gyerek eltűnt. Pedig gyanús jelek lehetnek az első viselkedésbeli változások is, hogy romlik a fiatal teljesítménye, elkezd fogyni, a korábban számára fontos dolgokat hanyagolja.
„Ez nehéz ügy, mert lehet teljesen normális életkori sajátosság is, hogy a kamasz gyakrabban magára csukja az ajtót vagy eltávolodik a családi programoktól. De sokkal jobb megijedni, és legalább kifejezni az aggodalmainkat szülőként. El lehet mondani a gyereknek, hogy aggódunk a társasága hiánya miatt, vagy hogy szeretnénk jobban rálátni arra, hogy amikor naphosszat ki sem dugja a fejét a szobából, akkor mégis mi történik odabent”.
Kegyetlen üzeneteken edződő tinik
A Kék-Vonalat viszonylag ritkán tárcsázzák, ha egy behálózó személyt kell elhárítani. Sokkal inkább akkor kérnek segítséget a fiatalok, amikor az ismerőseik zaklatják őket szexuálisan. „Hetente egy vagy két olyan hívásunk van, amikor behálózásra, sextingre panaszkodnak a gyerekek. Ehhez képest viszont közel 200 olyan hívásunk volt a tavalyi évben, amikor valamilyen offline szexuális bántalmazás miatt kerestek meg minket.”
A leggyakoribb jelenség, amikor az offline térben elindult kiközösítés, bántalmazás áttevődik az online felületekre is, és a felnőttek számára kevésbé látható térben folytatódhat az érzelmi zsarolás, fenyegetőzés. „Az üzenetküldő szolgáltatásokon keresztül cikizik a másikat, megalázó helyzetbe hozzák, a testét szégyenítik, és nagyon csúnya tud lenni az is, amikor photoshoppolt képekkel zsarolják a kortársak egymást” – folytatja Csekeő Borbála.
Valami reményre azonban okot adhat az a tapasztalat, hogy a bullying kezelésében egyre tájékozottabbak a kamaszok.
Az intim képekkel fenyegető exbarát vagy -barátnő sok tizenéves rémálma, ezért gyakran már akkor segítséget keresnek, amikor még a képek nem is kerültek nyilvánosságra, de a kapcsolat már kezd megromlani.
„Egyre gyakrabban fordul elő, hogy még nincs igazából baj, de egy tizenévesnek azért már felvillan a piros lámpa, hogy mi van, ha szakítanak, és visszaélhetnek a képekkel. Ahogy a nagyobb kamaszok már gyanút fognak, hogy az interneten megismert ember esetleg nem is az, akinek kiadja magát. Egy viszonylag friss történet, amikor az érintett fiatalnak feltűnt, hogy a Facebookon neki írogató férfinak nagyon sok fiatal lány ismerőse van, és nagyon kevés kortárs férfi ismerőse. Az ilyen esetekre már egy 16 éves lánynak van szeme”.
Kedves szülők!
Míg azonban a nagyobb kamaszoknak már nem kell bemutatni a tiltás és törlés funkciókat a Facebookon, addig a szülőkre még mindig nagyon ráférne az internetes felvilágosítás.
Különösen most, hogy a digitális oktatásra átállás során megnőtt a gyerekek online kitettsége.
„A karantén idején a praktikum vagy a kényelmesség miatt akár alsó tagozatos gyerekeknél is átkerült az osztálytársakkal való kapcsolattartás a Messengerre, Viberre. Elkezdődött a videók küldözgetése is, ami korban náluk picit később jelent volna meg, ha nem töltik az egész napjukat a gép előtt”- indokolja Csekeő.
Hozzáteszi, hogy a hátrányosabb helyzetű iskolások, valamint egy fővárosi gimnázium tanulói között a szakadék a digitális átálláskor az internetbiztonság tekintetében is tovább mélyült. „Nem vagyok benne biztos, hogy minden általános iskolában vagy egy olyan településen, ahol a pedagóguskar többségének is teljesen új volt a Facebook, a Classroom és társai, kompetens tanácsokat tudtak volna adni a szülőknek a biztonságos nethasználathoz.”
Mindkét általunk megkérdezett szervezetnél tapasztalják, hogy nagyon sok szülő nem veszi komolyan, hogy a közösségi hálózatokon a belépési korhatár 13 év.
Rengeteg szülő úgy ad a gyerekek kezébe okoseszközt, hogy a legalapvetőbb adatvédelmi információkat és a gyerek védelmét szolgáló gondolatokat sem adja át, mert talán maga sem ismeri ezeket. Ezzel viszont – mint fentebb láttuk – komoly veszélynek tesszük ki a gyerekünket.
Katona Gergely szerint alapvető kellene, hogy legyen, hogy a gyerekről közösségi médiába alvós, félmeztelen, meztelen, pancsolós, maszatos, fürdetős, bilizős képet nem teszünk fel. Azt tanácsolja, a szülők egy külön menedzselendő feladatként tekintsenek az internetbiztonságra, tegyenek fel szűrűprogramot a gépre, és az legyen a minimum, hogy például a Google Family Link szolgáltatásával csináljanak e-mail címet, így például a gyerek a Youtube-hoz is csak 13 éves kora után férhet hozzá.
Ha úgy érzi, gyermeke segítségre szorul, bajban van, jelezze problémáját az Internet Hotline oldalán, vagy hívja fel a Kék-Vonal Gyermekkrízis Alapítvány vonalát a 116 000 számon (a gyereke a 116 111-et tudja tárcsázni).
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
