„Be tudna kerülni egy nő a csapatba, srácok?” – Trump a transz sportolókról faggatta a Juventust
A játékosok és a klub képviselői diplomatikusan kezelték a helyzetet.
Történtek már kellemetlen dolgok az ovális irodában, de Donald Trump még mindig képes meglepetéseket okozni.
„Őszintén szólva teljesen meglepett az egész” – mondta az Egyesült Államok válogatott játékosa, Timothy Weah újságíróknak arról a Fehér Házban tett látogatásról, amin a Juventus néhány focistája vett részt. „Azt mondták, mennem kell, nem volt választásom” – tette hozzá Weah. A sajtóeseményen Donald Trump teljesen váratlan módon Irán esetleges megtámadásáról és a transznemű nők sportban elfoglalt helyzetéről kezdett el beszélni.
Weah láthatóan bárhol máshol lett volna ezekben a pillanatokban, csak nem Trump közelében. Ugyanígy érezhetett csapattársa, a Juventusban és az amerikai válogatottban is szereplő Weston McKennie, aki 2020-ban „tudatlannak” nevezte Trumpot a Black Lives Matter mozgalomra adott reakciói miatt. John Elkann, a torinói klub többségi tulajdonosának, az Exor cégnek a vezérigazgatója volt az egyetlen, aki nem tűnt feszélyezettnek. Trump őt „fantasztikus üzletemberként” és „barátjaként” mutatta be. A többiek szemmel láthatóan kényelmetlenül érezték magukat, különösen akkor, amikor az elnök hirtelen megkérdezte: „Be tudna kerülni egy nő a csapatotokba, srácok?” A feszültséget végül Damien Comolli, a Juventus általános igazgatója törte meg, amikor így válaszolt: „Nagyon jó női csapatunk van.”
„Látják? Igazi diplomata” – felelte Trump.
Donald Trump tánca a sporttörténelem egyik legnagyobb szégyenfoltját is eltüntette?
Amerikai legnépszerűbb sportligája, az NFL a jelek szerint már elfelejtette a térdelős tüntetések korszakát, és inkább teret engedett a frissen megválasztott elnök táncmozdulatainak.
Az Iránnal, Izraellel és az Egyesült Államok határellenőrzésével kapcsolatos elkerülhetetlen újságírói kérdések között elhangzott egy, a jelenleg az Egyesült Államokban zajló klubvilágbajnoksággal kapcsolatban is. Arról érdeklődtek Trumpnál, miként érintheti a tornát, illetve a jövő évi világbajnokságot az a beutazási tilalom, amely jelenleg 19 ország állampolgáraira vonatkozik, és amelyet további 36 országra is kiterjeszthetnek.
Ezen a ponton Trump a FIFA elnökéhez, másik „nagyszerű barátjához”, Gianni Infantinóhoz fordult. Infantino a beutazási tilalommal kapcsolatban azt mondta: „Nem aggódunk emiatt”, hozzátéve, hogy a klubvilágbajnokságból levont „tapasztalatokat” majd a 2026-os világbajnokságon is hasznosítani fogják, amelyet az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közösen rendez. „Szerintem nem is tudja, mi az a beutazási tilalom. Gianni, mondd csak meg, mi is az a beutazási tilalom? Fogalma sincs róla. Így is elad mindent, amit tud” – toldotta meg az amerikai elnök.
Donald Trumpnak új legjobb barátja van?
Az amerikai elnök legújabb bromance-e a FIFA-elnökével mintha többről szólna a formális diplomáciai kapcsolat fenntartásánál.
Infantino tőle megszokott módon csak kissé megbiccentette a fejét és nevetni kezdett, majd visszatért a bólogató kutya üzemmódba, amikor ismét komolyabb kérdések kerültek napirendre. Fontos tisztázni: amikor Trump azt mondta, hogy „így is elad mindent, amit tud”, akkor vélhetően a klubvilágbajnokságra eladott jegyekre gondolt. Mégis, van ebben némi áthallás.
A politika mezsgyéjén egyensúlyozó FIFA
Amikor Gianni Infantino 2016-ban a FIFA-elnöki posztjáért kampányolt, ellátogatott Irán fővárosába, Teheránba is, ahol megkérdezték tőle, hogy az Irán és Szaúd-Arábia közötti diplomáciai feszültség miként befolyásolhatja a labdarúgást. „Teljesen világos, hogy a politikának nincs helye a futballban, és a futballnak sincs helye a politikában” – mondta akkor egy sajtótájékoztatón.
Hasonló válasz született a washingtoni Audi Field stadionban szerda este is, amikor az Athletic arról kérdezte Igor Tudort, a Juventus vezetőedzőjét, milyen érzés volt meccsnapon az ovális iroda íróasztala mögött állni, miközben az amerikai elnök Iránról és Izraelről beszélt. A sajtótájékoztatót moderáló FIFA egyik képviselője közbeszólt, jelezve, hogy Tudor csak a Juventus 5–0-s győzelméről válaszolhat kérdésekre, illetve általánosságban a klubvilágbajnoksággal kapcsolatban.
Donald Trump és a Juventus játékosai a Fehér Házban
AFP / Brendan Smialowski
Két nappal korábban az amerikai sportlap arról is érdeklődött a FIFA-nál, hogy a diszkrimináció ellenes üzenetek eltávolításának van-e köze az Egyesült Államok aktuális politikai légköréhez, de a szervezet válaszában az alapszabályaira hivatkozott, amelyek szerint „a FIFA politikai kérdésekben semleges marad”. Szerdán aztán a FIFA megjelenített ugyan rasszizmus ellenes szlogeneket a mérkőzéseken, de csak egyszer, a Gyűlöletbeszéd Elleni Küzdelem Nemzetközi Napja alkalmából.
Infantino, a pénzéhes
A politika távol tartása a labdarúgástól első hallásra teljesen ésszerű álláspontnak tűnik a FIFA-tól. Mégis, ez egyben a lehető legálságosabb hozzáállásnak is tekinthető, különösen akkor, amikor a Juventus edzőjét és játékosait néhány órával a mérkőzésük előtt bekísérik az ovális irodába és politikai célokra használják fel. Arról már nem is beszélve, hogy maga a FIFA elnöke is folyamatosan olyan vádakkal kénytelen szembenézni az európai szövetségtől, a UEFA-tól, hogy „magánjellegű politikai érdekeit a sport érdekei elé helyezi”.
Infantino tagadja a vádakat, és arra hivatkozik, mennyire fontos szorosan együttműködni az Egyesült Államok vezetésével a klubvilágbajnokság és a jövő évi világbajnokság sikere érdekében. A FIFA-elnök Trumphoz fűződő szoros viszonya több annál, mint amit korábban politikusokkal kialakított, de a már jól ismert mintázatot követi. Infantino hasonló közvetlenséggel viselkedett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a 2018-as, oroszországi világbajnokság előtt, alatt és után: 2019-ben még Barátság érdemrendet – a legmagasabb kitüntetést, amiben külföldi állampolgár részesedhet az orosz elnöktől – is átvette Putyintól, majd arról beszélt a nagyvilágnak üzenve: „Amit most látunk, az egy új arca Oroszországnak”. Nos, ez nem volt egy jól öregedő mondat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Barátság érdemrenddel tünteti ki Gianni Infantino FIFA-vezért 2019. május 23-án.
EVGENIA NOVOZHENINA / POOL / AFP
Aztán ott volt a 2022-es katari világbajnokság is, ahol emberi jogi szervezetek azzal vádolták meg Infantinót, hogy túlságosan közel került a rendező ország vezetőihez, valamint hogy elbagatellizálta a vendégmunkások helyzetét érintő problémákat és kérdéseket. Infantino saját élettapasztalatához hasonlította a munkások sorsát, mondván, ő maga is olasz bevándorlók gyermekeként nőtt fel Svájcban a hetvenes–nyolcvanas években.
Hét európai labdarúgó-szövetség – köztük Anglia, Németország és Hollandia – figyelmeztetést kapott a FIFA-tól: csapataikat szankciókkal fenyegették meg, ha kapitányaik a OneLove kampány szivárványszínű karszalagját viselik, amely a diszkrimináció elleni kiállást hirdette a világbajnokság idején. A FIFA ezt „politikai indíttatású üzenetként” értékelte, ami már önmagában is politikai állásfoglalás, tekintve, hogy néhány hónappal korábban még maga a szövetség is kitűzte a szivárványszínű zászlót zürichi székházára az LMBTQ-közösség melletti szolidaritás jelképeként.
A 2034-es labdarúgó-vb-t Szaúd Arábia rendezi. Egy újabb ország, amely komoly ellenérzetet vált ki az emberi jogi szervezetekből. A FIFA hatalmas szponzori megállapodásokat kötött az Aramcóval, a szaúdi állami olaj- és gázipari óriással, valamint a Szaúd-Arábia állami befektetési alapjával (Public Investment Fund), amely egyben a Newcastle United többségi tulajdonosa is. Gianni Infantino és Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg egyre szorosabb kapcsolata már most is komoly aggodalmat kelt a futballvilágon belül. Ahogyan 2018-ban Oroszország, majd négy évvel később Katar, úgy most is az anyagi haszon kerül előtérbe ezeknél az együttműködéseknél. Az üzletek mögött álló politikai alku azonban sosem kerül nyilvánosságra.
A magyar valóság visszaköszön a nemzetközi színtéren is
Teljesen természetes folyamat, hogy egy világbajnokság szoros együttműködést követel meg a házigazda ország vezetésével, azonban egyre inkább az az ember érzése, hogy a labdarúgást már nem önmagában a sport, hanem geopolitikai érdekek és azok diplomáciai szálai mozgatják. A futball irányító testületében ülő vezetők szívesen játszanak politikusosat, amikor az számukra előnyös, de amint megjelenik egy kényelmetlen szlogen vagy egy túl kíváncsi újságíró, azonnal felhúzzák a védőfalat:
Kérem, csak semmi politika!
Globális szinten aligha lehetne politikailag jobban kompromittált a futball, mint amilyen jelenleg: férfi világbajnokságnak adott otthont Oroszország, Katar, és 2034-ben Szaúd-Arábián a sor, Trump és Infantino bromance-e pedig az élő bizonyíték arra, hogy a jövő évi torna sem lesz politikai alkuktól mentes.
Gianni Infantino, a FIFA (Nemzetközi Labdarúgó Szövetség) elnöke átadja Donald Trump amerikai elnöknek az új FIFA-klubvilágbajnokság hivatalos labdáját a Fehér Ház ovális irodájában Washingtonban 2025. március 7-én.
AFP / JIm Watson
Régre visszanyúló hagyománya van annak Amerikában, hogy az elnök sportcsapatokat fogad, de az, hogy a Juventus játékosainak és tisztviselőinek némán kellett tűrnie Trump magánszámát a háború veszélyeiről és a transz közösség sportból való száműzéséről, meglehetősen kellemetlen jelenet. Szép lenne egy olyan világban élni, ahol a sport és a politika külön utakon járnak, de manapság politikusok, oligarchák, sejkek és állami befektetési alapok vásárolnak futballcsapatokat, hogy a sportág jövőjét érintő legfontosabb kérdésekről (geo)politikai megfontolások mentén hozzanak döntéseket.
Dehát mi ezt pontosan tudjuk, ebben élünk 15 éve.
Kubatov lázadása azt üzeni, hogy Orbán valójában nem ért hozzá
A Fradi első embere több ízben is élesen kritizálta az MLSZ magyarosítást ösztönző változtatásait, amelynek Orbán Viktor volt az ötletgazdája, majd a minap szakított a miniszterelnök kedvenc újságjával is Kubatov Gábor. Pillanatnyi csapkodás vagy átgondolt lépés ez a Fidesz alelnökétől?
