szerző:
Balizs Benedek
Tetszett a cikk?

Amerikai legnépszerűbb sportligája, az NFL a jelek szerint már elfelejtette a térdelős tüntetések korszakát, és inkább teret engedett a frissen megválasztott elnök táncmozdulatainak.

Legyen szó bármilyen sportágról, egy jó megmozdulás vagy egy pontszerzés euforikus pillanatokat szül, amelyeket a játékosok igyekeznek méltó módon megünnepelni, néhány pacsival vagy egy előre begyakorolt koreográfiával. A napokban azonban egy olyan politikai tartalommal átitatott mozdulatsort választottak néhányan, amely mély megdöbbenésre adhat okot, ha visszaemlékszünk, pár évvel ezelőtt még mi történt.

A térdelős tüntetések kora

2016. augusztus 26-át írtunk, a helyszín a kaliforniai San Francisco, ahol a hazai 49ers amerikaifoci-csapata előszezonmeccset játszott a Green Bay Packersszel. Percek voltak már csak hátra a kezdésig, éppen felcsendült az amerikai himnusz, amikor az egyik játékos, nevezetesen Colin Kaepernick féltérdre ereszkedett. Ez a tiltakozásnak rendkívül drasztikus módja, de jó oka volt rá, hogy ehhez az eszközhöz folyamodjon, fontos dologra akarta felhívni az emberek figyelmét.

Colin Kaepernick, aki féltérdre ereszkedve hívta fel a figyelmet a feketék elleni rendőri erőszakra.
THEARON W. HENDERSON / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP

Holttestek hevernek az utcákon, miközben a felelősök megússzák a gyilkosságokat annyival, hogy fizetett szabadságra küldik őket. Nem fogom megtisztelni annak az országnak a himnuszát vagy zászlóját, amely elnyomja a fekete embereket vagy akármilyen bőrszínű embert

– nyilatkozta a mérkőzés után Kaepernick, aki a feketék elleni rendőri erőszakra kívánta felhívni a figyelmet. Kiállása, pontosabban térdelése pedig hatalmas lavinát indított el.

Fekete erő az 1968-as olimpián
Talán minden idők legismertebb himnusz alatti tiltakozása 1968. október 16-án, a mexikóvárosi Olimpiai Stadionban tartott éremátadó ünnepségen történt, ahol két amerikai futó, a 200 méteres finálé győztese, Tommie Smith és a harmadik helyen végző John Carlos az amerikai himnusz alatt lehajtott fejjel, ökölbe szorított fekete kesztyűs kezüket a magasba emelve, a feketék megkülönböztetése ellen harcoló Fekete Erő (Black Power) szervezet nevében demonstrált.

Az eset után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) kizárta a sportolókat az olimpiáról. Később egyébként Smith és Carlos is játszott az NFL-ben, előbbi a Cincinnati Bengals, utóbbi a Philadelphia Eagles csapatában.

A heves vitákat kiváltó ügyben voltak, akik Kaepernick mellé álltak – mint például a világ egyik legjobb kosarasa, Lebron James –, Donald Trump amerikai elnök azonban a kezdetektől fogva ellenezte az akciót, sőt azt javasolta a San Francisco irányítójának, hogy hagyja el az országot, majd egy pártrendezvényen megpróbált nyomást gyakorolni az NFL-tulajdonosokra:

Nem szeretnénk végre azt látni, hogy a tulajdonosok azt mondják azokról, akik nem tisztelik a zászlónkat, hogy »azonnal takarítsák el azt a szarházit a pályáról, ki van rúgva«? Ki van rúgva!

Úgy nézett ki azonban, hogy Trump terve nem válik be, a liga egy emberként intett be az amerikai elnöknek. Elsőként az NFL teljhatalmú főtitkára, az egyébként republikánus kötődésű Roger Goodell állt bele, majd jöttek a játékosok és a tulajdonosok – még azok is szembementek vele, akik súlyos dollármilliókkal támogatták meg a kampányát. Trump még üzletemberként megpróbált hatalmat szerezni az NFL-ben, akkor csúnyán belebukott, amerikai elnökként viszont túl már túl sok ütőkártya volt a kezében: a liga ellehetetlenítésével fenyegetőzött, a nyomásgyakorlása pedig sikerrel járt. 2018. május 23-án, egy atlantai gyűlésen a 32 NFL-csapat tulajdonosa szabálytalanná és büntethetővé nyilvánította, ha valaki véleménynyilvánítás céljából letérdel a himnusz alatt. Az ügyben még szavazás sem volt, egyszerűen csak átnyomták a kormány akaratát.

Donald Trump, aki egy dollárért kivégzett egy sportligát, majd a balhéi elkaszálták a róla elnevezett kerékpárversenyt is

Az amerikai elnökjelölt üzletemberként több alkalommal is megpróbált nagy bizniszt csinálni a sportból, kevés sikerrel.

Azok a játékosok, akik eljutnak az NFL-ig, gyakorlatilag mindenüket arra teszik fel, hogy egy nap a legmagasabb szinten játszhassanak. Colin Kaepernick kiállásával sokat kockáztatott: feláldozta az életét és mindent, amiért kiskora óta küzdött. Egy nemes ügy érdekében mindent félretett, de hiába. A csapatok nem kínáltak neki szerződést, soha többé nem lépett már pályára. 2020-ban, a George Floyd halála utáni tüntetések kirobbanásakor Trump azt nyilatkozta, hogy Kaepernicknek kapnia kellene még egy esélyt, ugyanis remekül indult a pályafutása, de aztán „valami történt vele”.

A Trump-tánc térnyerése

Nyolc évvel ezelőtt totálisan abszurdnak és elképzelhetetlennek tűnt, hogy 2024-ben egyes sportolók Donald Trump táncát fogják utánozni, aki a meleg szubkultúra egyik ikonikus számára, a Village People 1978-as Y.M.C.A. című slágerére ropva nyerte meg a választásokat. A lehetetlen megtörtént. Azon persze lehet vitatkozni, hogy egy ilyen tánc tekinthető-e politikai véleményformálásnak, de egy biztos, a frissen megválasztott amerikai elnök politikai hasznot húzna belőle.

Ezt bizonyítja az is, hogy Trump és támogatói kulturális diadalként hirdették közösségi oldalaikon a játékosok ünnepléséről készült felvételeket. Teszi mindezt az a Trump, aki 2016-ban teleharsogta a médiát, hogy Kaepernick térdelése „teljességgel szembemegy azokkal a konzervatív elvekkel, amelyek azt mondják, hogy tartsuk távol a politikát a sporttól”.

A tánc nem, de a MAGA-sapka már túlzás volt

Az NFL szabályzata szerint a liga csak a túlzott, szexuálisan szuggesztív vagy erőszakos, illetve különböző tárgyakkal kapcsolatos ünneplésekért büntet vagy bírságol meg játékosokat, ebbe pedig nem tartozik bele az amerikai elnök táncának leutánozása. Ha a Trump-tánc nem is (legalábbis egyelőre), Nick Bosa, a San Francisco 49ers védőjének tiszteletnyilvánítása már kicsapta a biztosítékot az NFL-nél is. Bosa a 49ers október 27-i mérkőzése után belopózott csapattársa mögé, aki épp interjút adott, fején egy „Make America Great Again” feliratú sapkával. A liga november 9-én 11 225 dolláros pénzbüntetést szabott ki rá, amiért az előírásoknak nem megfelelő felszerelésben volt látható, amelyen „személyes üzenet” szerepelt. A választások másnapján, amikor az NFL még vizsgálta az ügyét, Bosa úgy fogalmazott:

nagyon megérte.

Trump tánca és a sport összefonódása magyar idő szerint múlt vasárnap hajnalban, a Madison Square Gardenben tartott UFC-gálán mérföldkőhöz érkezett: a nehézsúlyú világbajnoki övét megvédő Joe Jones győzelme után előbb eljárta a Trump-táncot, majd odasétált az új amerikai elnökhöz, és átnyújtotta neki a világbajnoki övét.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!