A mediterrán típusú diéta manapság talán a legnépszerűbb egészséges étrend a világon, azt viszont kevesebben tudják, hogy az Európa északi részén fekvő országoknak is van „saját” étrendjük, amit skandináv, vagy egyszerűen északi diétának hívnak.
Bár a kettő között sok a hasonlóság, hiszen végső soron az egészséges ételek a világ minden pontján nagyjából ugyanazok, a skandináv étrend inkább egyfajta életstílus, aminek alapját a mértéktartás, valamint a dán, svéd, norvég és finn konyhákban jellemzően előforduló élelmiszerek minősége adja, írja a New York Times. Az étkezésben az egyensúly fenntartására törekszik, ennélfogva egyetlen élelmiszertípussal szemben sem hirdet zéró toleranciát, de a köztudottan egészségtelen termékek – ultrafeldolgozott élelmiszerek, magas cukortartalmú édességek, szénsavas üdítők, egészségtelen zsírok, margarinok, vörös húsok – esetében természetesen mértékletességre int. A sok adalékanyaggal dúsított, előrecsomagolt élelmiszerek helyett nagy hangsúlyt fektet a friss, szezonális, helyi termelőktől származó zöldségekre és gyümölcsökre (ezek a környezetet is kevésbé terhelik meg), valamint a teljes kiőrlésű gabonafélékre és a tenger gyümölcseire.
De lássuk a részleteket.
A skandináv étrend meghatározó elemei a gyökérzöldségek, mint például a fehérrépa, sárgarépa, paszternák, valamint a hüvelyes zöldségek, mint a borsó és különböző babok. Ezeknek bár magasabb a kalóriatartalmuk, sok rostot tartalmaznak, amiket a szervezet lassabban emészt meg, ezáltal stabilizálják a vércukorszintet. A babfélék ezen túl kiváló fehérjeforrások is.
Gyakoriak a mindennapi étrendben a keresztesvirágúak családjába tartozó zöldségek is, mint a káposzta és a karfiol. A gyümölcsfélék közül kifejezetten népszerűek az erdei bogyós gyümölcsök (fekete és vörös áfonya, eper), amelyek többek között remek antocianin források. Ezek olyan antioxidánsok, amik védik és tágítják az érfalakat, ezáltal vérnyomáscsökkentő hatásuk is van.
A teljes kiőrlésű gabonákat ugyancsak lassabban bontja le a szervezet, és jóval egészségesebbek, mint amik a fehérkenyérben vagy a hagyományos péksüteményekben találhatók. Az étrendben kitüntetett helyet foglalnak el a diófélék és a különböző magvak, amik szintén remek szénhidrátforrások, emellett cinkben, rézben, káliumban és antioxidánsokban gazdagok.
Az északi étrend egyik különbsége a mediterrán étrenddel szemben, hogy olívaolaj helyett jellemzően repceolajat használnak, aminek szintén alacsony a telítettzsír-tartalma. Az egészségtudatos skandinávok vörös hús helyett általában inkább magas zsírtartalmú halakat esznek, lazacot, makrélát, szardíniát vagy heringet. Csak kevés tojást és magas zsírtartalmú tejterméket fogyasztanak, inkább a joghurtra esküsznek.
Több kutatás is bizonyította, hogy az északi étrend jótékony hatással van a szívre és az érrendszerre, valamint a csökkenti a magas vérnyomást és vércukorszintet. Egy 2010-es svéd kutatásban 88 ember vett részt, akiknek a koleszterinszintjük enyhén magas volt. A résztvevők egyik fele hat héten keresztül az északi típusú étrendet követte, míg a másik fele egy átlagos nyugat-európai vagy egyesült államokbeli étrendet. A skandináv étrendet követők alacsonyabb koleszterinszinttel, vérnyomással és testsúllyal zárták a kísérletet.
AFP / Matteo Della Torre
A diétában hangsúlyos halak és a repceolaj magas omega-3 zsírsavtartalma és alacsony telítettzsír-szintje csökkenti a szívroham és a stroke kockázatát, emellett gyulladáscsökkentő hatása is van. Hasonlóan a bogyós gyümölcsökhöz, amelyek emellett a bennük található antioxidánsok révén a stressz ellen is felvértezik a szervezetet.
Cecile Kyro, a Dán Rákkutató Intézet kutatója szerint a teljes kiőrlésű gabonafélék csökkentik a 2-es típusú cukorbetegség és a vastagbélrák kockázatát. A teljes kiőrlésű gabonákból, zöldségekből és gyümölcsökből származó rostok szabályozzák a bélmozgást, táplálják a jótékony bélflórát, és növelik a jóllakottságérzetet. Az étrend segít az egészséges testsúly fenntartásában is, valamint az inzulinrezisztancia megeleőzésében. A halakból és hüvelyesekből származó fehérje pedig felgyorsítja az anyagcserét és segít az izomtömeg fenntartásában, írja a webmd.com.
Nyitókép: AFP
