60 tanulmányt kellett újból átnézni, hogy kiderüljön, valójában mekkora baj lesz abból, amit eszünk és iszunk
Aggasztó összefüggéseket fedeztek fel amerikai kutatók az egészségtelen élelmiszerek és üdítők fogyasztása, valamint a különféle betegségek kockázata között.
HVG
Úgy tűnik, nincs olyan, hogy „biztonságos mennyiség” az ultrafeldolgozott húsokból, hívják fel a figyelmet táplálkozási szakértők, reagálva egy új tanulmányra. Utóbbi az ilyen élelmiszerekből álló étrend, valamint az olyan betegségek közötti kapcsolatra hívja fel a figyelmet, mint a rák, a 2-es típusú diabétesz, valamint a szívbetegségek megnövekedett kockázata.
A kutatók több mint 60 korábbi tanulmányt tekintettek át, melyek vizsgálták a kapcsolatot
a feldolgozott húsok,
a cukrozott üdítőitalok,
és a transzzsírsavak
fogyasztása, valamint a 2-es típusú cukorbetegség, a vastagbélrák, és az az ischaemiás szívproblémák között. A megállapításokat a Nature Medicine folyóiratban tették közzé.
„A feldolgozott húsok, a cukros üdítők és a transzzsírsavak fogyasztása még kis mennyiségben is összefüggésben áll a 2-es típusú diabétesz, az ischaemiás szívbetegség, valamint a vastagbélrák kialakulásának fokozott kockázatával” – hangsúlyozza Demewoz Haile, a tanulmány vezető szerzője, a seattle-i Institute for Health Metrics and Evaluation kutatótudósa.
Áttörésről beszélnek a táplálkozástudományban: objektív mérésekkel (vér- és vizeletvizsgálattal) kimutatható, hogy ki, mennyi ultrafeldolgozott ételt fogyaszt.
Mint az adatokból kiderül: azok az emberek, akik napi szinten akár csak egy hot-dogot ettek a feldolgozott húsok viszonylatában, már 11 százalékkal nagyobb kockázatot mutattak a 2-es típusú diabétesz kialakulása terén. A vastagbélrák kockázata pedig 7 százalékkal nőtt, szemben azokkal, akik ennyit sem ettek ilyen típusú élelmiszerből.
Napi körülbelül 3,5 deciliter cukros üdítő fogyasztása a cukorbetegség kockázatát 8, míg az ischaemiás szívbetegségét 2 százalékkal emelte meg. Talán nem meglepő, de a bevitt mennyiség növekedésével a kockázat mértéke is nőtt, tehát ez is sokat számít – de a feldolgozott húsok tekintetében pedig nincs „biztonságos mennyiség”, avagy kevés is lehet ártalmas.
Azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy az elemzés alá esett tanulmányok mindegyike megfigyelésen alapult, tehát az adatok csak összefüggésekre mutattak rá az étkezési szokások, valamint a betegségek között. Azt ugyanakkor nem bizonyítják, hogy az emberek által fogyasztott élelmiszerek voltak a betegségek tényleges kiváltói.
A miniszterelnök szerint olyan fontos szerepet játszunk Ukrajna energiaellátásában, hogy ha például egy baleset miatt nem tudnánk nekik áramot és gázt küldeni, akkor megállna az országuk. Megnéztük, mennyi ebben az állításban az igazság.