Heves tiltakozás fogadta a hívek, sőt a papok egy része körében is, hogy a lengyel püspöki kar felidézte a szentté avatott II. János Pál pápa szavait az antiszemitizmus ellen.
Most van a 40. évfordulója annak, hogy a lengyel születésű pápa elment a római zsinagógába, és ott megismételte a II. vatikáni zsinat történelmi nyilatkozatát (Nostra aetate) a katolikus egyház kapcsolatáról a nem keresztény vallásokkal, amely 1965-ben elítélte az antiszemitizmust. Kimondta, hogy az évszázadokon át hirdetett tanítással ellentétben a zsidó népet nem lehet bűnösnek tekinteni Jézus szenvedéséért, és elítélte az ezzel kapcsolatos megkülönböztetést, a zsidóüldözést.
„Gyalázatos eretnekség”, „a judeopüspökök elárulják az egyházat” – ilyen kommentárok jelentek meg. „Püspök urak, térjenek magukhoz! Minek kellene emlékezni a pápa zsinagógalátogatására, mit hozott az?” – kérdezte az X-en Krzysztof Bosak, a Nemzeti Mozgalom vezetője, a szejm alelnöke, aki hétfőn Budapesten a Patrióták gyűlésének egyik szónoka volt.
„Ez pimaszság, botrányosan ellentétes az egyház tanaival” – írta Pawel Lisicki, a radikális jobboldal vezető hetilapja, a Do Rzeczy főszerkesztője.
Felháborodásában a papok egy része sem volt hajlandó felolvasni a misén a püspökkari körlevelet, pedig ez kötelező lett volna.
Eközben, mint más papok felhívták a figyelmet, ez 61 éve éppen a katolikus egyház tanításának fontos része, ezt erősítette meg 40 éve II. János Pál, és utána XVI. Benedek, majd legutóbb XIV. Leó pápa is.
A nagy múltú krakkói katolikus hetilapban, a sok tekintetben liberálisnak is tartott Tygodnik Powszechnyben, amelynek fiatal papként, majd püspökként Karol Wojtyla, a későbbi lengyel pápa is munkatársa volt, az e heti szám egyik szerzője keserűen töpreng azon, hogy nyilvánvaló igazságok miért válthattak ki ekkora tiltakozást magukat hívő katolikusnak állító emberek között. Úgy véli, a politikusok adják alájuk a lovat: például az a szélsőjobboldali Grzegorz Braun, aki már a nyílt holokauszttagadásig is eljutott, de tavaly az elnökválasztás első fordulójában több mint 1,2 millió ember (6,3 százalék) szavazott rá. Ma már a konzervatív jobboldal sem tartja kizártnak, hogy együttműködjék vele.
Továbbá a közösségi média térnyerése miatt egyre több a durva, hangos vélemény, amellyel nehéz szembeszállni. És az is tény, írja a lap, hogy 40 vagy 60 év egyszerűen nem volt elég arra, hogy a zsinati tanítást mindenki megértse és elfogadja.
Ugyanakkor sokan reményt látnak a lengyel katolikus egyházban a légkör javulására. Még Ferenc pápa nyugdíjba küldte Marek Jedraszewski krakkói érseket, akit a Waclaw Felczak történész nevét viselő Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet 2019-ben kitüntetett, de akinek a nézetei ellen nagyon sokan tiltakoztak: csatlakozott a korábbi jobboldali kormánypárt homofób gyűlölködő kampányához, „új, neomarxista ragályról” írt, amely „nem vörös, hanem szivárványszínű”, a pedofil papok leleplezését pedig egyházellenes támadásnak minősítette, és megtagadta az együttérzést a megrontott áldozatoktól.
Az ő helyére az eddigi łódźi érsek, a haladó szelleműnek, nyitott gondolkodásúnak tartott és viszonylag fiatal (62 éves) Grzegorz Rys bíboros került, aki rögtön megnyitotta az elődje által bezárt érseki levéltárat, és bizottságot hozott létre a papi szexbotrányoknak és azok korábbi egyházi kezelésének vizsgálatára. Kúriájának szóvivője az említett krakkói katolikus lapban még azt is kimondta: mai szemmel nézve maga a szent pápa sem tett meg mindent érsek korában az áldozatok védelmére, amit lehetett volna. A łódźi főegyházmegyébe pedig XIV. Leó pápa hazaküldte az odavalósi Konrad Krajewski bíborost, az eddigi pápai főalamizsnást, aki arról volt híres, hogy a szegények és elesettek érdekében hajlandó volt szabályokat is megszegni. Kinevezését nagy öröm fogadta.
