Újfajta "szabadságfinanszírozóvá" válna a Korányi Dávid vezette Action for Democracy, amelynek 3 milliárd forintos támogatását a titkosszolgálatok is vizsgálják. Bár az érintettek azt állítják, nem fordult elő tiltott pártfinanszírozás, igazán súlyos következménye annak sem lenne. De mit léphet ezek után a Fidesz, amely óriási belpolitikai botrányként tálalja a történteket?
A Márki-Zay Péter mozgalmának nyújtott pénzekről készült nemzetbiztonsági vizsgálat semmivel nem igazolja, hogy a támogatást adó szervezetnek köze van az amerikai titkosszolgálatokhoz. A dokumentum nyilvános adatbázisokból, sajtóból összeollózott, híresztelésekkel felturbózott anyagnak tűnik, ám a kormányzati propaganda céljait kiválóan szolgálja.
Novemberben négy képviselőt igazolt máshonnan a DK, a párt szerint az átlépések folytatódnak. Gyurcsány Ferenc ezzel erőt demonstrál az ellenzéki oldalon, hogy minél jobb tárgyalási pozíciót harcoljon ki a 2024-es önkormányzati választások előtti alkudozáshoz.
Miközben minden hír arról szól, hogy 3000 milliárd forintot bukhatunk, a kormány állítja: nincs itt semmi látnivaló, minden a terv szerint halad. Orbán Viktor és két minisztere, Navracsics Tibor és Gulyás Gergely reakciója arra, hogy az Európai Bizottság elégedetlen a magyar jogállamisági vállalásokkal, jól jellemzi azt a kétszínűséget, amellyel az elmúlt 8 hónapban kommunikálták az alkudozást: pár tucat törvénnyel palira vehető kincstárnoknak beállítani az Uniót, hízelegni a színfalak mögött, közben pedig a legmocskosabb EU-ellenes propagandát folytatni. A valóságban azonban úgy fest, nem a Fidesznek áll a zászló.
Emberségesség helyett pénzkérdésként tekint a kormány a nem feltétlenül humánus, de legalább megfizethető kórházi „elfekvőkre”. A végletekig kivéreztetett szociális szférának passzolná át az ellátást, amelynek borsos lehet a díja.
Csak azért nem lesz fejreállás a hajléktalanellátásban, mert már harminc éve minden télen baj van, és felkészültünk a krízishelyzetre – mondják a területen dolgozó szakemberek.
Orbán Viktor az uniós szankciók árát hangoztatja, mi viszont azt néztük meg, mekkora árat fizet az ország a szankcióellenes politika miatt. Az is kérdés, hol húzódik az a határ, ahonnan Orbán már inkább Putyin érdekeit képviseli, és nem Magyarországét. Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője két stratégiai pontot is felsorolt példaként.
Jelenlegi árfolyamon számolva több mint 4 milliárd forint értékű eurót nyúlt le budapesti kínai kereskedőktől egy nagypályás olasz szélhámos – aki ezt maga is elismerte. De a 2013-ban, részben Budapesten, részben Olaszországban játszódó, magánrepülővel és testőrökkel színesített, magyar, orosz és vietnami szereplőket felvonultató csavaros történet mögött az olasz ügyészség nem egy szimpla átverést, hanem mesteri pénzmosást gyanított. Tény, hogy 10 millió euró készpénznek nyoma veszett, a cserébe átvett 18 millió dollárnyi készpénzről pedig kiderült: jóformán csak papírhulladék.
Szakmai előélete alapján bizakodni lehetett abban, hogy az államtitkár, majd miniszter a rábízott területeken valóban hasznos, építő munkát végez, de ez illúziónak bizonyult.
Kétharmados törvényt is módosítania kell a Fidesznek, hogy olyan mértékű centralizációt hajtson végre az energiapolitikában, amilyet Orbán Viktor elhatározott. Kicsi az esélye, hogy az energetikai miniszterré avanzsáló Lantos Csaba éppen a kormányfő retrográd politikáján változtatna.
Mindig is a NER közelében volt Lantos Csaba üzletember, de soha nem volt a Fidesz tagja. Az üzletembert jól ismerőket kérdeztünk arról, mi motiválhatta az egyik leggazdagabb magyart, hogy beszálljon a politikába. Bemutatjuk az új energetikai miniszter céges érdekeltségeit, a legzűrösebb történettel együtt.
A Római-partért egyetlen polgármester sem tett többet a rendszerváltás óta, mint én, mondja Kiss László lll. kerületi DK-s polgármester. Fideszes elődei közül Bús Balázzsal sokat hadakozik, Tarlós Istvánt tiszteli. Örökbefogadott gyermekei vannak, ezért is tartja a kormány egyik súlyos bűnének, hogy ezt a csodát a melegektől megtagadja. HVG-portré.
A nagy egyházak tagjainak száma csökken, ahogy a vallásosoké is. Ezt a trendet a keresztény politikai retorika sem képes megváltoztatni, ráadásul sokszor fordítva sül el.
A népszámlálások történetében most először kerülhetnek kisebbségbe Magyarországon a magukat valamely felekezethez tartozónak mondók – derül ki Csikós Nándornak és Máté-Tóth Andrásnak a HVG számára első közlésre megküldött, többféle számítás alapján készült prognózisából.
