Orbán Viktor személyiségét, viselkedésének gyökereit, az őt befolyásoló legjelentősebb hatásokat és fordulópontokat kutatja és rendszerezi a hvg360 filmsorozata. A harmadik rész igazi hullámvasút: éles jobb kanyar, fényes győzelem, majd újra bukás. Valóban ráhagyta Antall József az országot? Hogy és miért lavírozott a kereszténység felé Orbán, és milyen volt, mint a legfiatalabb magyar miniszterelnök?
A hatalomhoz lojális vezetők térnyerése egyre inkább érezteti hatását az igazságszolgáltatásban.
A koronavírus és a kétesélyes választás feloldotta a magyar fiatalok évtizedes érdektelenségét, az ő köreikben pedig gyengébb a Fidesz.
Az éveken át idegengyűlöletre trenírozott Magyarország végre szebbik arcát mutathatja: az Ukrajnából érkezőket már a kormány szerint sem tilos tárt karokkal fogadni.
„Önök a mi médiánk” – így kérte Márki-Zay Péter a híveit, hogy segítsenek cáfolni a kormánypropaganda róla terjesztett hazugságait. Riport az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének kampánykörútjának állomásairól, reménytelennek tűnő és biztos befutó körzetekből.
Orbán Viktor pávatánca csak a szavazóknak szól, a magyarok sem az EU-ban, sem a NATO-ban nem fognak ficánkolni, különben ráfáznak, de egy instabil kormány most senkinek sem érdeke, a nyugati egység a legfontosabb – röviden így lehetne összefoglalni, mi a véleménye azoknak a nyugat-európai diplomatáknak és a magyar külügyekre rálátó forrásoknak, akikkel az elmúlt napokban beszélgettünk a magyar kormány megítéléséről.
Nem hozott áttörést az ellenzék számára a kampány felpörgése, sőt mintha az első háborús hírek is inkább a kormánypártot erősítették volna: február végén szilárdan őrizte vezető helyét a Fidesz–KDNP.
Váratlanul nehéz helyzetbe került a Fidesz a 2022-es választás előtt – mondta a hvg360-nak Török Gábor politikai elemző. Az elmúlt 12 évben először fordult elő, hogy az egész országot foglalkoztató ügyben láthatóan megosztott a kormány saját szavazótábora. Az elmúlt három választás előtt olyasmivel sem kellett foglalkoznia, amivel nagyon nem szeretett volna. Milyen korlátokba ütközik Orbán, hogyan sérül a „pávatáncban”? Mit rontott el az ellenzék? Interjú.
Orbán Viktornak nemcsak azért van morális felelőssége, mert blokkolta a NATO-Ukrán Tanács működését, hanem mert egy EU- és NATO-tagállamban ekkora geopolitikai befolyást biztosított Oroszországnak és Kínának – mondta a hvg360-nak Hegedűs Dániel politológus, a berlini German Marshall Fund munkatársa. Szerinte Orbán nemcsak a saját mozgásterét illetően tévedett, hanem Magyarország biztonságpolitikai pozícióit is durván aláásta. Interjú.
A kormányzat az elmúlt években túl nagyra nyitotta a kaput az oroszok elől, és nem csak a nyilvánosságban, hanem a titkosszolgálati szférában is: az orosz katonai hírszerzés komoly bázist épített ki Magyarországon, miközben a kémelhárításon belül fokozatosan gyengítették az „orosz vonalat” – egyértelműen politikai okokból. Ez súlyos rizikó lehet egy olyan háborús helyzetben, amelyben az Orbán-kormány esetleg irányváltásra kényszerülne a pragmatikusnál jóval barátságosabb orosz–magyar viszonyban. A Kreml befolyásolási törekvéseinek sikere és az orosz agresszió ellenére tovább élő kétkulacsos politika abban is tetten érhető, ahogy az ukrán eseményekről számol be a közmédia.
Az orbáni rendszer ma még csak puha autokrácia, puha önkényuralom. Az ilyen rendszerek még szükségesnek érzik, hogy úgy-ahogy megpróbálják elleplezni a valóságos természetüket, ezért a demokráciákra emlékeztetően ők is meg szokták rendezni a választásokat. Csak ezek a választások már nem szabad és nem tisztességes választások - írja a kormány cselekedeteit és az ellenzék felelőségét elemző cikksorozata ötödik részében Elek István, aki egyben egyértelművé teszi azt is, mi a legfőbb tétje az április 3-i választásnak.
Takaréklángon az ellenzék kampánya, még hiányzik annak frappáns megfogalmazása, hogy miben lesz más az ország április 3. után, ha nyer. Nincs közös lista és az államfőjelölt körüli levélváltás is belső harcokról árulkodik. A pártok elnökei viszont ismét Márki-Zay Péterrel együtt kampányolnak.
Orbán Viktor személyiségét, viselkedésének gyökereit, az őt befolyásoló legjelentősebb hatásokat és fordulópontokat rendszerezi a hvg360 filmsorozata. A második rész Nagy Imréék újratemetésén, a Hősök teréről indul, és 1994-ig tart – látványos felemelkedéssel, hatalmas blöffökkel, leszámolásokkal, és a politikai (meg pénzügyi) ártatlanság elvesztésével.
Magának kereste a bajt Iványi Gábor azzal, hogy Orbánt élő lelkiismeretként emlékeztette a kormány által politikai védjegyként használt kereszténység valódi mibenlétére. Bár az ellenzék végül nem őt jelölte államfőnek, a hatalom az adóhatóságra osztotta a lelkész gyülekezete, illetve annak karitatív és oktatási intézményei ellehetetlenítésének feladatát.
2007-ben született az a kormányrendelet, amely rendet vágni hivatott a települések határában nemzetiségi nyelven kihelyezhető helységnévtáblák dzsungelében. A rendez(őd)és azonban szűk másfél évtizede is csak várat magára.
Sorra jelennek meg az elemzések és kutatások a Fidesz előnyéről és várható győzelméről. De vajon mennyire hihetünk a számoknak? Hol vannak a buktatók? Mi az, amit a szakértők sem látnak előre?
Befutó helyet kap a Jobbik listáján Varga Ferenc, a szegvári roma nemzetiségi önkormányzat vezetője. Jakab Péter pártelnök ennek bejelentésekor azt írta, egy tehetséges, tettre kész, szorgalmas fiatalembert tesznek a listára. Ezzel ő lesz a harmadik roma képviselő, aki az ellenzéki pártok közös listájáról juthat be a parlamentbe. Varga Ferenc a hvg360-nak adott interjúban elmondta, miért döntött a Jobbik mellett, és hogyan reagált erre a roma társadalom.
Az évtized második felére a honvédség komoly elrettentő erőt képvisel majd bármelyik potenciális ellenfél ellen, illetve a NATO egyik komoly hadserege lesz – állítja Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője.
Pártállástól függetlenül sorozatosan törvénytelenül tettek zsebre tiszteletdíjat a polgármesterek különböző cégtisztségeik után, mert a tilalmat fű alatt, egy salátatörvénybe rejtve fogadta el a parlament. A településvezetők meg is bukhatnak emiatt, muníciót adva ellenfeleiknek a választások előtt.
Évértékelőjén az utóbbi idők militarista hangvételét folytatva beszélt külpolitikájáról Orbán Viktor, legalább akkora súlyt adva a geopolitikai kérdéseknek, mint a választási előkészületnek. Kiderült, hogyan folytatná harcát az Európai Unió ellen, amelynek egysége számára csak gazdaságilag fontos. Már kérdésekben két különböző világnézetű tömböt képzel el, amelyek közül a keleti vezetője Magyarországgal lehet. Ehhez a tervhez illeszkedik nyugat-balkáni politikája, mert uniós szövetségkeresésének kudarca után ott találhat olyanokat, akikkel növelheti meggyengült befolyását az EU-ban.
