Se több pénzt, se magasabb pozíciót nem kaphat egy politikus azzal, ha nem létező diplomával dicsekszik, mégis sokan megtették ezt: az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikóhoz hasonlóan például a fideszes Kósa Lajos is, de őt nem zárta ki a pártja. Az amúgy létező felsőfokú végzettségekkel, szakdolgozatokkal is csak a gond van, erről Schmitt Pál és Gyurcsány Ferenc is tudna mesélni.
A kormánypárt fontos fegyverei lehetnek a kampányban a Megafon Központ influenszerei, akikbe már most több mint félmilliárd forintot invesztáltak. A beszélő fejek a kormány narratíváját visszhangozzák, és arra is jók, hogy még inkább elmossák a tény és vélemény, valamint a politikai szereplők és média közti határokat. Kérdés, hogy közlendőjük a Fidesz-tábor összerázásán kívül alkalmas-e arra, hogy megszólítsa a bizonytalanokat.
A második járványévre a vakcinákban bízva fordultunk rá, de erősebb homofób gyűlöletkampányokkal és vadászati kiállítással fordultunk le róla. Az elmúlt négy évet összefoglaló sorozatunk utolsó része.
A lopott pénzből csak az aprót kapják vissza a választók – kommentálja a Fidesz osztogató politikáját Jakab Péter. A Jobbik elnöke szerint Márki-Zay Péter azt a feladatot kapta, hogy vezesse az egyesült ellenzéket, és most már vezeti is. Interjú.
Lassan két éve, hogy a koronavírus megjelent az életünkben, a 2020-as év viszont nem csak a nyunyókáról és a kaspóban álló operatív törzsről maradt emlékezetes. Cikksorozatunk harmadik részében felelevenítjük, melyek voltak azok a politikai-közéleti pillanatok, amelyek velünk maradtak évekkel később is.
Nem kapkodja el a Fidesz választási csapatának összeállítását. Nem csak ott nagy a titkolózás, ahol biztos a csere. Orbán Viktor taktikája nem új, ki kell érdemelni a kegyeit, ráadásul az ellenzék dolgát is nehezíti.
Végéhez közeledik a parlamenti ciklus, mi pedig megnéztük, mik voltak az elmúlt négy évben azok a belpolitikai pillanatok, amelyek örökre beégtek a retinánkba. Az első részben 2018-at elevenítjük fel a választás éjszakájától, nem kronológiai sorrendben. Abban az évben megtudtuk: a kormány sohasem hallgattatná el a máshogy gondolkodókat, kivéve, ha azok az MTVA-székházban vannak, és ellenzékiek.
Az ereje teljében lévő Fidesz olyanra szabta az egyéni választókerületeket, hogy akkor se legyen igazán bajban, ha kiegyenlítetté válik a helyzet. Mégpedig a választás ott, az egyéni választókerületekben dől majd el. Hány stabil hellyel számolhat a Fidesz és az ellenzék?
Bár kevesebb figyelem hárul az ellenzéki népszavazás második kérdésére, az álláskeresési járadék ügyét legalább olyan fontosnak tartják a kezdeményezők, mint a Fudan Egyetemét.
Vajon végső kétségbeesésében döntött a kormány a csirke far-hát árának befagyasztásáról, vagy épp ellenkezőleg, Orbán Viktor már egy újabb kétharmadra hajt? Hogyan állhat valójában a kormánypárt? Erről beszéltünk elemzőkkel, politikai és gazdasági szakértőkkel.
Egy dolog közös az ismert emberek alapította törpepártokban: az ellenzék esélyeit rontják.
A közösségi média az egyik legfontosabb kampányfelület lesz a most következő választáson – állítja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működő Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének főmunkatársa, Bene Márton, aki a közösségi média politikai felhasználását kutatja.
A plakátcég után a Jazzy és a Klasszik rádió inkább járulékos szerzeménynek tűnik. Ezzel tovább csökkenhet az ellenzék mozgástere a választási kampány hajrájában.
Az ellenzéki összefogásnak egyetlen feladata van: a hangzatos üzenetek helyett a tömegmobilizációra fókuszálni, és nem félreértelmezett felméréseken rugózni – mondja Ron Werber izraeli kampányszakember és kommunikációs stratéga, aki a 2000-es és 2010-es években a magyar baloldalon több ízben is dolgozott, többek között Medgyessy Péter 2002-es kampányát is ő vezette. Werber szerint a kormány jelenlegi üzenetei arról terelik el a figyelmet, hogy az igazi népszavazás az áprilisi választás lesz arról, hogy akar-e a magyar társadalom politikai változást – azonban az ellenzék fel sem teheti ezt a kérdést, ha a saját népszavazási kampányára, valamint a nyilvános tetszelgésre fókuszál mindenhova elérő személyes jelenlét és a helyi jelöltek támogatása helyett.
A Corvinus Egyetem tanára, Deák Dániel szerint kormányváltás esetén nem marad Orbán Viktor kezében a tényleges gazdasági és politikai hatalom. A korábbi tapasztalatok alapján úgy látja, a mostani csúcsoligarchákat leszámítva a többiek azonnal átállnak az új kormány mellé, ám az infláció és az óriási államadósság nehézzé teszi az új kormány dolgát, emiatt nem is várható, hogy 2–3 éven belül elindítson olyan folyamatokat, amelyek esélyt adnak a felemelkedésre.
