Szijjártó Péter nem árult el konkrétumokat hétfői moszkvai tárgyalásairól, de már lehet sejteni, merre változik a paksi bővítés: a magyar projektcég lehet a fővállalkozó a Roszatom helyett. Ez viszont egy sor súlyos következménnyel járhat, Jávor Benedek szerint például elszállnak a költségek, és a felelősséget és a kockázatokat is a magyar állam veszi magára az oroszok válláról.
„Hiszünk abban, hogy a legolcsóbb energia az el nem fogyasztott energia” – osztja meg cége ars poeticáját Tóth Zoltán, az E.ON egyedi ügyfél és települési megoldások értékesítési vezetője. Méghozzá egy viszonylag újkeletű szolgáltatásuk, a fogyasztás szabályozása kapcsán. Hogy ez mi fán terem, hogyan és mennyiben tud hozzájárulni az energiahasználat optimalizálásához? Ez is kiderül az alábbi interjúból.
„A vállalatok több mint 80 százaléka szerint energiahatékonyságot növelő beruházásokra is szükség van a versenyképesség fenntartásához.” – jelenti az Ernst & Young, a magyarországi közép- és nagyvállalatok körében készített felmérésében. Az ipari vállalatok energetikai beruházása akár éven belül is megtérülhet a fűtési és hűtési költségek megtakarításával. Ezzel a vállalatok jelentős versenyelőnyre tehetnek szert most és az elkövetkező években. Hogyan tudják hatékonyabbá tenni az energiafogyasztásukat? Ennek jártunk utána.
Akkugyárat épít Sanghajban a Tesla. Eleinte évi 40 gigawattórányi tárolókapacitást fognak előállítani.
Németország az ukrajnai invázió óta jelentősen csökkentette orosz gázimportját és a hivatalos kormányzati kommunikáció szerint a jövőben nem szándékozik azt ismét növelni. A háttérben történt lépések viszont arra utalnak, hogy fenntartanák az Északi Áramlat háború utáni újraindításának lehetőségét. Moszkva közben Kína felé kacsingat.
Az orosz gáztól való függés csökkentése az Európai Unió hivatalos programjává vált az oroszok ukrajnai agressziója után, ezért a szakértők Lengyelországban újra felvetik: miért nem termeljük ki a palagázt?
A Fitch szakértői szerint a kereslet emelkedését csak részben fedezi majd a magasabb észak- és dél-amerikai kitermelés, amely napi 1,7 millió hordó pluszmennyiséget adhat hozzá a globális kínálathoz.
Azzal, hogy az OPEC+ a hétvégén meglepetésszerűen bejelentette: csökkenti a kitermelést, az olajárak megugrásához vezet, és így a jegybankok inflációellenes politikája is súlyos csapást szenved el. Különösen problémás a helyzet Európában, mert a kontinens nettó olajimportőr.
Az elmúlt két év jogi változásai és az új csatlakozási engedélyek kiadásának folyamatos halogatása hátrányosan érinti a kereskedelmi napelemparkos piacot, amelynek helyzetét a hálózat hiányosságai mellett a korábbi spekulációk is nehezítik. Mindez rontja Magyarország versenyképességét az ágazatban, nem csoda, hogy már a hazai fejlesztők is a szomszédos országok felé tekintenek.
Nagyjából napi 1,15 millió hordóval, úgymond önkéntes alapon csökkenti a felhozatalt az OPEC+ több kitermelője. A bejelentés szerint a lépésre a piaci stabilitás érdekében van szükség.
Az orosz gáz még akkor is kifejezetten drágának tekinthető, ha kiszűrjük az eltolt árazás hatásait.
Tokió a G7 egyetlen tagjaként, az USA beleegyezésével vásárol drágábban, mivel muszáj hozzáférnie az orosz energiához.
A földgáz esetében már március óta él hasonló fixálás.
A kormány egy évvel tovább tartja fenn a különleges földgázkészletet, miközben felgyorsítják a gázkitermelést.
Erdogan török államfő bejelentette, hogy Putyin orosz elnök részt vehet az oroszok által épített atomerőmű avatóünnepségén Törökországban.
A napenergia alapú áramtermelésben Kalifornia vezet, míg szélenergiában Texas.
Március 31-ig egy sor megújuló energiás vállalást kell teljesítenie a kormánynak ahhoz, hogy biztosan hozzájusson az uniós helyreállítási és ellenállóképességi terv keretében rendelkezésre álló, de egyelőre befagyasztott 5,8 milliárd eurós támogatáshoz. Pár nap maradt arra, hogy a kormány bemutassa, társadalmi egyeztetésre bocsássa és hatályba léptesse például a szélerőművek engedélyezését, a napelemes kiserőművek hálózati betáplálás tiltásának felülvizsgálatát, és a megújuló erőműves beruházások jóváhagyásának egyszerűsítését.
A magyar kormány nagyobb szerepet szánna a franciáknak a paksi bővítésben, erről már zajlik a puhatolózás, és ez akár oda is elvezethet, hogy lecserélik az oroszokat. Csakhogy ezzel még tovább nyúlhat az eleve csúszásban lévő projekt megvalósulása, nem csoda hogy Orbán Viktor közvetlen bizalmasa is aggodalmakról, és nagy bajról beszélt a Financial Timesnak a projekttel kapcsolatban.
Jelentősen csökkentsük a gázfelhasználást és növeljük a megújuló energiatermelést. Tartsunk ki Paks II. mellett, de lehetőleg ne orosz fűtőanyaggal – többek között ezeket javasolja a hazai energiapolitika alakítóinak az Egyensúly Intézet. A további ötletek között még: mélyfelújítások, nyugati energiaimport, Robin Hood-adó alóli mentesség a megújulóknak.
Moszkvában megerősítették Kína és Oroszország barátságát Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin negyvenedik csúcstalálkozóján, de nem állapodtak meg a Szibéria ereje 2 földgázvezetékről, amely pedig különösen fontossá vált az oroszok számára, miután elveszítették az európai piac nagy részét.
