Nem mindegy, hogy milyen gyorsan záródik a kapu
„A vállalatok több mint 80 százaléka szerint energiahatékonyságot növelő beruházásokra is szükség van a versenyképesség fenntartásához.” – jelenti az Ernst & Young, a magyarországi közép- és nagyvállalatok körében készített felmérésében. Az ipari vállalatok energetikai beruházása akár éven belül is megtérülhet a fűtési és hűtési költségek megtakarításával. Ezzel a vállalatok jelentős versenyelőnyre tehetnek szert most és az elkövetkező években. Hogyan tudják hatékonyabbá tenni az energiafogyasztásukat? Ennek jártunk utána.
Hogy állnak a vállalatok az energiahatékonysággal?
Ugyan kiemelt stratégiai kérdés és egyértelműen foglalkoztatja az ipari vállalatok vezetőit az energiahatékonyság növelésének szükségessége, az Ernst & Young felmérése alapján közölt számok azonban meglehetősen beszédesek és ijesztőek. A legtöbb hazai cég energiaköltsége 2022-ben minimum a háromszorosára nőtt: eszerint tízből nyolc cég energiaköltsége legalább megtriplázódott tavaly, míg a megkérdezettek közel fele (46 százalék) minimum ötszörös emelkedést tapasztalt. Ugyanakkor a kutatás kimutatta, hogy mindössze a vállalatok negyede döntött úgy, hogy a jelenlegi fogyasztását energetikai beruházással csökkentené. Ez a tendencia nem túl biztató.
A jelenlegi energiakrízis új megközelítést igényel a döntéshozóktól. A hagyományos pénzügyi szemléletű vállalatvezetők azonnali lépést tettek, hogy legalább részben áthárítsák a megnövekedett energiaköltségeket a fogyasztókra. Azonban az áremelés aligha jelent gazdaságilag sikeres megoldást. Ezzel szemben a stratégiai szinten gondolkodó, rugalmasságra és gyors cselekvésre kész vállalatvezetők a gazdasági környezet veszélyeit és a támogatási lehetőségeket együttesen elemezve megelőző, stratégiai lépéseket tesznek az energiahatékonyság növelésére. Ez pedig rövid- és hosszútávon is sokkal eredményesebb megoldás. Ezzel jelentősen csökkenthetők az energiaszámlák és ne feledkezzünk meg arról, hogy az energiahatékonyság növelésével a vállalat komoly lépést tesz a fenntartható működés irányába. A fenntarthatóság a vállalatok szempontjából a közelmúltig úgy jelent meg, mint extra költség, mely egyértelműen negatív hatással van a vállalat versenyképességére és pénzügyi eredményére. A mai körülmények között meg kell fordítani a gondolatmenetet és cselekedni kell: kifizetik az elkövetkező hónapokban a megnövekedett energiaszámlákat vagy energetikai beruházásokba fektetik ezt a pénzt? A vállalatoknak akár a beruházás értékét meghaladó bevételük is keletkezhet a fenntarthatóságot növelő energetikai beruházással. Ezen túl nő a vállalat versenyképessége és pozitív megítélése a stakeholderek, mint például fogyasztók, beszállítók, alkalmazottak részéről.
Hogyan keletkezhet a beruházást meghaladó bevétel az ipari épületeket érintő energetikai beruházással?
Magyarországon is elérhető az Európa 16 országában már sikerrel alkalmazott, az ipari épületek energiahatékonyságának növelését célzó támogatási rendszer.
A cégek bevételre tehetnek szert az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben (EKR) az ipari épületeket érintő energetikai beruházással. Első lépésként érdemes egy, az EKR-t ismerő és alkalmazó beszállítót bevonni a tervezésbe, aki rendelkezik az EKR-hez szükséges kalkulációval, EKR-tapasztalattal, ismeri a megtakarítási lehetőségeket. Meglepő lehet például, hogy míg a napelemek telepítése nem, addig a hagyományos ipari kapuk cseréje gyorsmozgású ipari kapukra energetikai beruházásnak minősül az EKR-ben.
A közös munka az energetikai táblázat kitöltésével indul. A beruházó gazdasági társaság ipari épületének energetikai paramétereivel kitöltött kalkuláció azonnal megmutatja a megtakarítási lehetőséget. A vállalatok az energetikai beruházással megtakarított GJ-ok értékesítésével tehetnek szert bevételre, továbbá alanyi jogon igénybe vehetik a TAO-kötelezettség csökkentését is. Ezzel a beruházás megtérülése hónapokban mérhető, a közepes fejlesztések esetén akár azonnali megtérüléssel lehet számolni, több ipari kapu cseréjével pedig a beruházást meghaladó bevétele keletkezik a beruházónak. Az EFAFLEX gyorsmozgású kapuk magyarországi forgalmazója elmondta, hogy a megnövekedett igények miatt célszerű a közös helyszíni felmérést mielőbb egyeztetni az energetikai számítás elvégzése érdekében. Ez az első lépés a vállalati döntés előtt és nem jár költséggel az ipari kapuk cseréjét tervező vállalat számára.
A hosszútávú fűtésmegtakarítás lehet a legnagyobb előny
Az ipari épületek esetén az ipari kapuk hőátbocsátási tényezője, nyitási sebessége és a vállalat logisztikai folyamatai együttesen befolyásolják az épület fűtési és hűtési energiaszükségletét. Az ipari kapuk rekonstrukciójával az ipari épületek energiahatékonysága nő. A korszerű, hőszigetelt ipari kapuk alacsony hőátbocsátási tényezője meghatározó hatékonyságnövelő tényező, ugyanakkor meglepően magas megtakarítás köszönhető a gyorsmozgású kapuk nyitási sebességének. A modern gyorsmozgású ipari kapuk nagy nyitási és zárási sebessége miatt csökken a külső és belső tér között a légcsere. A hagyományos ipari kapuk gyakran a teljes rakodási folyamat alatt nyitva vannak. Ez azonban rendkívül pazarló megoldás! Az energiahatékony gyorsmozgású kapuk nyitási sebessége akár 2m/s, a logisztikai folyamatok lassítása nélkül rendkívül gyorsan nyitnak-zárnak, ezzel nagymértékben csökkentik az épület fűtési és hűtési költségét. Az energetikai beruházás a rövid megtérülés után sok éven át biztosítja az alacsony fűtési és hűtési költségeket, mely megtakarítás a gazdasági társaságnál marad.
A tartalom az EFAFLEX Hungária Kft. megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt
Az építőipar növekszik a leggyorsabban, mégsem örülhetünk?
Nyakunkon a vállalati év vége, az üzleti eredmények, a megtérülési mutatók zavart számolgatása, az excel-táblák tologatása és az ezzel együtt járó kellemetlen felismerés, hogy a kitűzött célokat idén sem értük el. De mi lehet a probléma, ami miatt évről évre semmi sem változik, ha az éves eredményeket összegezzük? Ha már megtörtént a felismerés, hogy valami nem jól működik, itt az idő, hogy szembenézzünk a cégirányítás valós problémáival és feltegyük a kérdést: megfelelően vezetjük-e a vállalatot és haladunk-e a piac diktálta trendekkel?
Van olyan kapu, amit naponta 680-szor nyitnak ki - de mi kell ehhez?
Milyen előírásokhoz, keretrendszerekhez kell alkalmazkodni ahhoz ma egy ipari szereplőnek, hogy a működés és a gyártás során is megfeleljen a 21. század elvárásainak? Mennyire fontos az IoT, a mesterséges intelligencia, az eszközök élettartamának és szerviz idejének pontos előrejelzése? Annak jártunk utána, milyen változásokat hozott és hoz majd az Ipar 4.0 a vállalati világban. A világ leggyorsabb ipari kapuját gyártó német EFAFLEX cég gyorskapuit forgalmazó EFAFLEX Hungária Kft., valamint a raktározási technológiai berendezések széles spektrumát kínáló EFA GLOBAL DOCKING Kft. ügyvezető igazgatója, Köbli Attila válaszolt a fejlődéssel és az ágazati újdonságokkal kapcsolatos kérdéseinkre.
