Több százmilliárdos veszteséggel zárja az évet a jegybank, de a költségvetést ezentúl megkímélik attól, hogy azonnal kisegítse. Annál sürgősebbnek tűnik, hogy megemeljék Matolcsy György jegybankelnök fizetését.
Megint a borravalókkal van a gond.
Akik nem tesznek nyilatkozatot, azok is maradnak jövőre az MVM-nél, azonban nekik előre meghatározott áron kell vásárolniuk az energiát.
Nem sikerült megállítani az infláció száguldását, még a szeptemberihez képest is emelkedtek az árak. A most közzétett 21,1 százalékos októberi adat annyira magas, amilyet 1996 óta nem láttunk Magyarországon.
A miniszterelnökkel két miniszter, a politikai igazgatója és "közel hatvan üzletember" is utazik.
Gyakran nem az a fontos, hogy mi történik valójában, hanem az, hogy mit gondolunk, mi fog történni. Az önbeteljesítő, vagy épp néha öncáfoló jóslat ezért válhatott a közgazdászok egyik kedvenc témájává.
Hiába károsak az árstopok, és kérdéses, hogy fékezik-e egyáltalán az inflációt, a kormány bevezet még néhányat. Év végére a magyar infláció lehet a legmagasabb az egész unióban, akármennyi sapka is van rajta. A kormány a valós okokról nem beszél, a mély problémák még felvetnék a párt felelősségét, és esetleg a megoldásukra is ki kellene találni valamit.
Miközben évtizedes rekordokat döntöget az infláció, még a rezsiemelés réme is bizonytalanságba taszítja a magyar háztartásokat. Sokakban felmerülhet a kérdés, vajon mi lesz, ha nem tudják fizetni a rezsiszámlákat? Lépésről lépésre bemutatja a folyamatot és a kockázatokat, illetve egy kevéssé ismert fogódzkodót, amellyel 20 százalékkal is csökkenthetjük a rezsiszámláinkat.
Ha Felcsút minden lakosa között szétosztanák az osztalékot és az árfolyamnyereséget, amit a falu néhány lakója tavaly elért, mindenkinek 14 millió forint jutott volna. A GKI összesítéséből az is kiderül, hogy tavaly közel 300 ezer magyar kapott tőkejövedelmet, átlagosan havi 642 ezer forintot.
A megkérdezettek közel ötöde 19 foknál feljebb nem fűti fel a lakását.
Az év végén már 7 százalékkal zuhanhat az orosz gazdaság, és 2023 is nagyon rossz év lesz – számolt az orosz jegybank.
A magyar–orosz megegyezéshez hasonló mechanizmust fontolgat az Európai Bizottság.
Jár-e az olimpiai járadék akkor, ha egy sportoló többé nem magyar színekben versenyezne tovább? Ez a kérdés utoljára akkor merült fel, amikor tíz éve Janics Natasa azt tervezte, hogy újra szerb színekben sportolna, most pedig Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang országváltási kérelme miatt kerül elő.
Az Európai Parlament igazságügyi bizottsága szakértőket hallgatott meg arról, hogyan lehetne biztosítani az EU-ban illegálisan tartózkodó munkavállalók alapvető munkajogait. Az unió munkajogi alapelvei, például a biztonságos munkavégzéshez vagy a fizetéshez való jog ugyanis mindenkire vonatkoznak, de az illegális munkavállalók ritkán jelentik a visszaéléseket, mert félnek a deportálástól.
Míg az Európai Unió gazdagabb nyugati fele reménykedhet abban, hogy egy éven belül megfékezik az áremelkedést, a szegényebbik keleti részben ez sokáig eltarthat, Lengyelországon és Magyarországon különösen.
Az ukrán külügyminisztérium egy 50-es listát tett közzé azokról az ismertebb multinacionális vállalatokról, amelyek továbbra is működnek Oroszországban, természetesen a Mol is köztük van.
27 százalékos növekedést ért el a Richter az év első három negyedévében, ám emögött jelentős részben a forintárfolyam beszakadása áll. Ukrajnában 35 termék engedélyét függesztették fel, mert azokat Oroszországban gyártják.
Ötödik hónapja tart a bővülés, de a magas energiaárak közbeszólhatnak.
Szeptemberben 3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az előző évhez képest, ám a növekedés nem mindenhol egységes.
