Annak ellenére, hogy visszaesés jellemezte a világ tőkepiacait az ősszel, a BÉT Xtenden több középvállalat is piacra lépett. Általánosságban azonban még nem tolonganak azért a kkv-k, hogy tőzsdére lépjenek: ha külső finanszírozást vesznek igénybe, még mindig többnyire hitelhez nyúlnak.

Az utóbbi években - európai uniós források segítségével - lehetőség nyílt a középvállalatoknak is tőkeágon forráshoz jutni különböző kockázatitőke-alapokon keresztül, ennek ellenére még sokan vonakodnak attól, hogy a kockázatitőke-befektetéseknél jellemző, a cég mindennapi működésébe beleszóló tulajdonost vonjanak be. A Budapesti Értéktőzsde ezért indította a BÉT Xtend programját, amelynek segítségével a tőkebevonás során a vállalat a tulajdonosi irányítást csak az általa meghatározott mértékben adja át az új befektetőknek.

A tőzsdére lépés ugyanakkor továbbra is nagy ugrás egy kkv életében.

Egy ilyen lépés komoly tervezést és felkészülést igényel, amit az Xtend esetében is érdemes már legalább 12–24 hónappal a bevezetés végrehajtása előtt megkezdeni.

Különösen a számviteli és beszámolási követelményekre való átállás jár sok munkával, de ebben az időszakban építi ki a cég azt a szervezeti struktúrát és új gondolkodásmódot is, amely megalapozza a későbbi sikereket. A tőzsdére lépés sikeres megvalósítása maximális elkötelezettséget kíván a társaságoktól, hiszen a folyamat során, illetve a bevezetéstől kezdve folyamatosan olyan működési, jogi és szabályozói elvárásoknak kell megfelelniük, amelyekkel korábban, a zártkörű működés során nem találkoztak.

Összességében azonban kiváló megoldás lehet a tőzsdére lépés amennyiben egy kis- és középvállalat méretben növekedni szeretne, hiszen

ha egy kkv bővülni akar, akkor ezt úgy tudja megtenni, ha egyre nagyobb tőkével rendelkezik. Mivel a tőkebevonás egyéb tipikus intézményei (pl. kockázati tőke) nem képesek lefedni a kkv-szektor teljes spektrumát, a hosszú távú forrás bevonására egyes kkv-k esetében a tőzsde lehet a legmegfelelőbb forma – inkább kiegészítve, mint helyettesítve a hitel- és/vagy zártkörben bevont forrásokat.

Emellett fontos előnye az is, hogy a tőzsdei jelenlét reputációs értékkel is bír, erősítve a kkv-kibocsátók ismertségét és brand értékét, ami megjelenhet az üzleti tevékenység javulásában és az eredménysorokon is. Emellett fontos motivációja a kibocsátó kkv-knak, hogy később a főpiacon is megjelenhet majd kibocsátóként és ennek érdekében alapozza meg a nyilvános működését a junior piacokon.

Számos egyéb előnnyel is jár a tőzsdei jelenlét: növeli a finanszírozási mozgásteret, elősegíti az üzleti bizalom, a márkaérték és a versenyképesség növekedését, a transzparens működés révén támogatja a folyamatok hatékonyabbá tételét, a munkavállalói részvényprogramok révén pedig lehetőséget biztosít a munkavállalók, vezetők motiválására is.