A Telex tavaly szeptemberben írta meg, hogy leálltak a vágányépítési munkálatok a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszán. Az ÉKM akkor hárított, a kínai média ellenben most nyíltan beszámolt arról, hogy fennakadások voltak, de mostanra minden megoldódott.
“A magyar vezetőség jelenleg is lobbizik azért, hogy magyar munkavállalók ne legyenek elküldve, most az első körben az összes kirgiz kollégát bocsájtották el” – tudta meg az RTL az egyik ott dolgozótól.
Amikor az iparosodásnak köszönhetően nő a termelőképesség, “varázslatos” módokon kerekedhetünk felül a természet szűkmarkúságán – mutat rá Emészthető közgazdaságtan című könyvében Ha-Joon Chang közgazdász. A kiadványban a szerző összetett történelmi, gazdasági és társadalmi folyamatokat mutat be a gasztronómia világán keresztül. Részlet a könyvből.
A magyar gazdaságpolitika hibás, a gazdaságszerkezet rossz – véli Chikán Attila. A hatékonyság, a versenyképesség növelése érdekében máshova kellene helyezni a fókuszokat, talpra kellene állítani az egészségügyet és az oktatást, amihez elsősorban nem a pénz hiányzik, hanem a szándék.
A nemzetgazdasági miniszter érvelési minőségében meglehetősen problémás véleménycikket közölt. Nagy Márton szerint a GDP nem is fontos, és egy kormányközeli kutatóintézet 2021-es összehasonlítására alapozza, hogy Románia nem előzte meg Magyarországot 2023-ban. Miközben a magyar költségvetésben április végére épp összejött az egész évre tervezett hiány, az államadósság pedig csak a brutális infláció miatt csökkent az elmúlt években, Nagy Márton azért korholja Bukarestet, mert már majdnem 50 százalék a román államadósság.
A Kód nevű kutatóintézet egy gazdasági fókuszú kérdéssort méret éppen. A kérdések között szerepel, hogy kit tartunk felelősnek az inflációért, vagy, hogy meg kell-e szakítani a gazdasági kapcsolatot az oroszokkal. És persze a lényeg: mitől rettegünk igazán.
Az S&P szerint a választások után a magyar kormány megszorításokra készül – racionális ezt gondolni, de az is szinte biztos, hogy a kormány ezzel nyugtatgatta a hitelminősítőt a háttérben. Megszorításokkal együtt az államadósság idén nőni fog, jövőre stagnál, a hiány még jövőre is magas lesz. A kormány vagy kamuköltségvetést csinál 2026-ra idén ősszel, vagy meg fogják hosszabbítani a veszélyhelyzetet.
A posztindusztriális társadalommal kapcsolatos értekezések, amelyeknek Svájc akaratlanul is a középpontjába került, legjobb esetben is félrevezetők, rosszabb esetben kimondottan ártalmasak – mutat rá Emészthető közgazdaságtan című könyvében Ha-Joon Chang közgazdász. A kiadványban a szerző összetett történelmi, gazdasági és társadalmi folyamatokat mutat be a gasztronómia világán keresztül. Részlet a könyvből.
Ferdítve hivatkozik a hasonló német szabályra az új versenytörvény előterjesztője, és kétséges, hogy a Gazdasági Versenyhivatal egyáltalán képes lesz-e alkalmazni az új jogszabályt – véli a hivatal volt elnöke, akivel az e heti HVG vesézte ki a kormány nagy figyelmet keltő új tervét.
A Pénzügyminisztérium még egyeztet a jegybankkal annak aggályairól, mielőtt benyújtják a jegybanktörvény módosítását az Országgyűlésnek.
Idén nem 2,9 százalék lesz a költségvetés hiánya, hanem 4,5 százalék. Talán. A 3 százalék alatti hiány elérését a Pénzügyminisztérium 2026-ra teszi.
Káros az MNB szerint személyes konfliktusként bemutatni a magyar gazdaság és az jegybank függetlensége körüli vitákat. Pedig pont a jegybankelnök volt az, aki a közelmúltban személyes síkra vitte a kérdést, amikor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter MNB-beli alkalmatlanságáról beszélt.
Az OECD szerint a magyar gazdaság 2,4 százalékkal nőhet idén. A kormány 4 százalékot tűzött célul.
Világraszóló botrány lenne, ami senkinek sem érdeke, de tulajdonképpen nagyon egyszerű felmenteni tisztségéből a jegybank elnökét – áll a friss HVG cikkében.
Az Európai Központi Bank javaslatait figyelembe véve a Pénzügyminisztérium módosított a jegybank felügyelőbizottságának jogköreit kiterjesztő tervezeten. Ha a kormány támogatja a tervezetet, az országgyűlés már a tavaszi ülésszakban szavazhat róla.
