Svájc újabb eurómilliókat nyújt Magyarországnak a Svájci Hozzájárulás forrásaiból, s hamarosan megkezdődik az új együttműködési projektek megvalósítása – mondta a HVG-nek Jean-François Paroz, az alpesi ország budapesti nagykövete. A misszióvezető arról is beszélt, mi okoz gondot a az országban jelenlévő svájci vállaltoknak.
Olyan oldószert fognak Hevesen gyártani, amelynek használatát az Európai Bizottság 2018-ban korlátozta.
Ami jól alakult, vagy legalábbis nagyjából rendbe jött, az a kormány gazdaságpolitikájának érdeme. Minden rossz kívülről fakad.
A magyar állam nem képes más szuverén államok területén adókedvezményeket és kedvezményes hiteleket nyújtani. A családi adókedvezmény 2011-es bevezetése óta alaposan elinflálódott, duplázása nagyon indokolt. A költségvetés ezzel még 100 milliárd forintos nagyságrendben veszít bevételt, de ez kigazdálkodható, még a túlzottdeficit-eljárás mellett is.
Korábban ez nem volt stratégiai kérdés, de azzá vált, amikor az USA stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát 2021-ben, és Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában.
Elsősorban az ország kockázati megítélésének javulása tette lehetővé az alapkamat újabb csökkentését, de pozitívum, hogy a kormány elkezdte a költségvetési kiigazítást, amelynek mértéke idén a GDP 0,6 százalékára, jövőre 0,7 százalékára rúg. Az inflációs pálya változatlan, 4 százalék körüli inflációs adatok várhatók a következő hónapokban. A jegybank valószínűleg még egy vagy két 25 bázispontos kamatvágást hajt végre idén valamikor, év végére 6,25 százalékos vagy 6,5 százalékos alapkamat valószínű.
Tenni kell az oroszok ellen az északi sarkkörön túl is – javasolja James Stavrides, az USA haditengerészet egykori admirálisa, a NATO európai erőinek volt főparancsnoka.
Kétféle pótlékot visszamenőleg emelt meg a kormány.
Mivel a Balaton több megyét és még több települést, így önkormányzatot is érint, nehezen kivitelezhetőnek tűnik az MSZP ötlete, miszerint a térséget új közigazgatási egységként, saját önkormányzattal és főpolgármesterrel működtessék.
Hamarosan indul az új túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen – az előző eljárás alól az ország 2013-ban került ki, ezt a Fidesz nagy sikerként ünnepelte. De hogyan hat ez a forintra, amely már így is a 400-as euróárat súrolja?
27 hónapja tart a háború Ukrajnában, melyet Putyin agressziója indított el, amely miatt számtalan szankció sújtotta Oroszország gazdaságát, amely azonban – sok nyugati szakértő várakozásaival ellentétben – nem roppant össze. Miért nem? Ennek nézett utána a BBC gazdasági rovata.
Rossz módszertan, baloldali NGO, Soros, Gyurcsány – reagált a PM a tavalyi költségvetés átláthatóságát lepontozó nemzetközi jelentésre. Az érdemi kritikákra a tárca nem adott választ, és a jelentés elkészítésében sem vett részt annak idején, pedig lehetősége lett volna rá.
100 pontos skálán mindössze 22 pontot ért el a 2023-as magyar költségvetés átláthatósága az OBS nemzetközi felmérésben – a „megfelelő” szint 61 pont lenne, a globális átlag 45 pont, korábban Magyarország is ezen a szinten tartózkodott. A zuhanást elsősorban az utolsó pillanatos, rendeletileg kihirdetett új költségvetés magyarázza, de egyébként a kormány immár teljesen nyíltan saját belügyének tekinti az elvileg az Országgyűlés hatáskörébe tartozó, nyilvánosságra számot tartó költségvetést.
Nagy vonalakban 20-30 százalékban nem szállítják a vállalt gyerekeket a csok- és babaváró-kedvezményezettek. 2024 második felében jár le az első babaváró-szerződések határideje, a legfrissebb adatok szerint 12 ezer szerződés összesen 115 milliárd forintban veszti el a kamattámogatást. A 2016-ban három gyereket vállaló csokosok határideje is most jön el – az esetek felében nem lett elég gyerek.
A nemzetgazdasági miniszter szerint ahol nincs extraprofit, ott “meg kell nézni, hogy az a kivezetés indokolt-e”.
A Monetáris Tanács 7,25 százalékra csökkenti az alapkamatot. Még egy vágás várható június végén, aztán a 6,75-7 százalékos szint tartása.
