Nem az van, mint korábban, hogy „valaki bemond valamit, és akkor lesz repülőrajt”. Jelasity Radován örül, hogy sok korábbi kolléga kötött ki a kormányzatban, és pozitív, hogy a bankszektor és a kormányzat gazdasági előrelátása „egy és ugyanaz”. Azért reménykedik benne, hogy a különadók csökkennek.
Magyar Péter a 2027-es költségvetés ismertetésekor kitért az új lakástámogatási programra is. Számos részletet kiderült, ugyanakkor még mindig maradt néhány bizonytalan, nyitott pont is. A Bankmonitor szakértői ezeket szedték össze.
2032. január 1. most először nem csak távoli spekulációnak tűnik az euró magyarországi bevezetéséről szóló vitában. A Portfolio Back to Europe 2026 konferenciáján elhangzottak szerint, ha Magyarország 2030-ra teljesítené a maastrichti kritériumokat, akkor 2031-ben születhetne döntés, és 2032 első napján akár megtörténhetne az átállás. Ez még nem hivatalos céldátum, nem garancia és nem kész forgatókönyv. De magánszemélyként nagyon is érdemes végiggondolni: mi történne a fizetéssekkel, hitelekkel, bankszámlákkal és a megtakarításokkal, ha egyszer tényleg bevezetik az eurót? A Bankmonitor elemzése.
18 millió forintos éves vállalkozói bevételnél közel kétszer akkora, 34,6 millió forint helyett akár 64,3 millió forintnyi lakáshitelt is kaphat egy átalányadózóból katába átálló egyéni vállalkozó.
A tavaszi kormányváltás óta érezhető a változás, az MNB-vel már valamennyi releváns szakmai kérdésben érdemi megbeszélések zajlanak – mondja Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Szerinte a magyar piacon elfér még egy-két lakossági bank, a vállalati oldalon pedig biztosan jóval több bankra lesz szükség.
Számos hírt lehet hallani arról, hogy a kormány felülvizsgálja a lakástámogatási rendszert, ezen belül is az Otthon Start programot. Azt nem lehet tudni, hogy mi lesz a vizsgálat eredménye. A Bankmonitor szakértőinek véleménye szerint azonban a legdrasztikusabb lépésnek – a támogatás megszüntetésének, komoly szigorításának – jelentős hatása lenne a hitel- és lakáspiacra.
Ezermilliárddal, de van azért kockázat.
Az a cél, hogy csökkenjen az állami kockázatmegosztás.
Több mint 104 milliárd forint értékű refinanszírozást kapott az épületegyüttes.
A hiteleknél egyszerűnek tűnik a döntés: a legolcsóbb a legjobb, hiszen nem kell minőségi kritériumokkal és egyéb paraméterekkel bajlódni. De a legalacsonyabb kamat vagy THM mindig a legkedvezőbb? Hiszen a legtöbb esetben ezt egy akció keretében lehet elérni, amihez számos, évtizedeken át teljesítendő feltétel is kapcsolódik. A Bankmonitor elemzése.
Egyes Széchenyi-hitelek a jelenlegi fix 3 százalékos kamat helyett a 3 havi BUBOR-hoz igazodó változó kamatozással lesznek elérhetők. A referenciamutató értéke jelenleg 5,89 százalék. A szakminisztérium szerint az átalakítást az indokolja, hogy sok cég visszaélt a rendkívül olcsó hitellel, azt nem felhasználta, csak befektette magasabb kamatozású állampapírba.
Nem tartható fenn – írják a róla szóló törvényjavaslatban is.
A Magyar Nemzeti Bank azt javasolja, hogy a kormány gondolja újra egyes támogatott hitelek kamatának árazását. Elsősorban az abban megtalálható szorzó tényező kivezetése lenne több szempontból is hasznos. Ha ezt a kormány megfogadja, akkor a támogatott kölcsönök, így az Otthon Start kamata is módosulna, ugyanakkor ez a kérés nem eredményezné azt, hogy az adósoknak többet kellene fizetniük a kérdéses kölcsön után. A Bankmonitor elemzése.
Nem igaz, hogy mindenkinek jó a fix 3 százalékos hitel.
Az MNB statisztikái alapján már nem tud család segítség, adóstárs nélkül egy 45 m2-es lakást megvenni egy átlagos magyar. Sőt, piaci hitelből még adóstárssal is nehezen megvalósítható ez az opció. Mi ennek az oka? Hogyan tudják mégis megoldani a magyarok álmaik otthonának megvásárlását? Mégis akkor mitől pörög ennyire a hitelpiac? A Bankmonitor elemzése.
Közel 12 százalékkal csökkent a 3 százalékos kedvezménnyel felvenni kívánt lakáshitelek összege, miközben mind olcsóbb lakásokat vennének belőle az igénylők.
Növekedhet-e a hitelezés Magyarországon a következő években? Mit kérnek az ügyfelek a bankoktól, hogyan lehet újabb embereknek hitelt adni, és nem túl óvatosak-e a bankok, amikor válogatnak, kinek kínálnak hitelt? Erről is beszéltek banki vezetők a Portfolio konferenciáján.
A Raiffeisen Bank vezérigazgatója arról is beszámolt, osztrák kollégáik milyennek látták április 12-én este az országot, Mészáros Lőrinc bankjának vezérigazgató-helyettese pedig arról beszélt, hogy kilencezer dolgozójuk között olyan a hangulat, amilyen az ország egészében. De az is szóba került a bankvezérek között, hogy a NER összeomlása után a távozó kormányhoz közeli cégek tudják-e törleszteni majd a hiteleiket.
A 2008-as világválság előzményeit idézik fel a radar alatt működő amerikai magánhitelezők, hiszen a rendszeren megjelentek az első repedések. Igaz, vannak, akik szerint nincs akkora baj, így nem lesz a korábbihoz hasonló válság. Az viszont biztos, hogy a helyzettel kezdeni kell valamit.
Gyakorlatilag egy helyben topog a magyar mezőgazdaság hitelállománya, ám a Tisza-kormány több intézkedéssel is segíthet ezen. A hitelezési folyamatokat viszont fel kell gyorsítani, mert félő, hogy sok uniós forrás, bár lehívható, a mostani csúszások mellett egyszerűen el fog veszni.
