Érdekes levelezés bontakozott ki Krasznahorkai László és Kollár Árpád, a Zentán született, de Szegeden élő költő között.
“Az olvasók rajongják, mégis kívülállóként tekint magára a magyar irodalomban” – írja róla a Litera.
Kemény Zsófi meg is osztotta a regényéről készült furcsa pályaművet.
A házelnök szerint az írótól a mai napig megtagadják az irodalmi kanonizációt.
Milyen egy fiatal leszbikus nő élete 2024-ben Magyarországon: a szégyenről, a gyerekvállalás kínzó vágyáról, a rejtőzködésről, a propaganda és a gyűlöletbeszéd hatásairól és azokról a szerelmes pillanatokról szól Kupihár Rebeka A heterók istenéhez című verseskötete, amik miatt mégis megéri. Interjú.
Eddigi magas színvonalú irodalmi munkásságával, és különösen Az emberek meséje című regényével érdemelte ki az elismerést.
A Kossuth-díjas író saját gyűjteményéből állított össze egy különleges válogatást, a teljes befolyt összeget az irodalmi és művészeti folyóirat támogatására ajánlja fel.
Szerdán volt New Yorkban Krasznahorkai Herscht 07769 című regényének bemutatója, amin a legendás énekes-költő olvasott fel a regényből.
Korábban Spiró, Rakovszky, Nádasdy és Garaczi kapta meg az elismerést.
A túlélő azt állítja, az ő történetét írta meg – beleegyezése nélkül – Kamel Daoud az Houris című kötetében. A kiadó megvédte az írót.
Az író nem sokkal a nyolcvanadik születésnapja után lett rosszul, infarktust kapott. A felesége tájékoztatása szerint most mélyaltatásban tartják.
Regénybe illő abszurd történet egy 36 éves kormányrendeletről, amit senki nem talált meg.
Az 1984 és a Fahrenheit 451 is tömegeket kezdett érdekelni az elnökválasztás eredményének hírére.
Orbán Viktor dedikációja százezer forintot ért a szabadságharcos képviselő hagyatékából rendezett árverésen.
Egy száz meséből álló könyv egyetlen meséje szólt egy transznemű lány igaz történetéről, ami miatt a kormányhivatal korábban ötmillió forintos bírságot szabott ki, és megtiltotta a könyv forgalmazását.
Budapestre látogatott az egyik legismertebb kortárs finn író, Sofi Oksanen. Új kötete a háborús fegyverként használt nemi erőszak ügyét járja körül, az orosz-ukrán háborúban megtörtént események alapján, áldozatok beszámolóit felhasználva. A beszélgetésből többek között kiderült, hogy miért tartja fontosnak írni erről a tabusított témáról, hogy hosszú távú, transzgenerációs hatásai is lehetnek a nők ellen elkövetett erőszaknak, valamint az, hogy milyen módon függenek össze az ukrán fronton történtek az oroszországi nők helyzetével.
A történelmi traumákkal szembenéző, az emberi élet törékenységét feltáró intenzív költői prózájáért ítélték oda a dél-koreai írónak az elismerést.
Csütörtökön magyar idő szerint 13 órakor derül ki, ki kapja idén az irodalmi Nobel-díjat, amiről Alfred Nobel végakarata szerint a Svéd Akadémia tagjai döntenek.
