Danyi Zoltán A rózsákról című, nagyszerű és letaglózó regénye minden tekintetben hatalmas meglepetés: nemcsak minősége miatt, de azért is, mert minden látszat ellenére csodálatosan működik ez a nagyon különös szöveg.
Százhetvenhat pavilonban összesen száznyolcvankét kiadó köteteivel, könyvbemutatókkal, zenés és családi programokkal tartják meg a Vörösmarty téren és a Duna-korzón június 9. és 12. között a 93. Ünnepi Könyvhetet, amelyhez országszerte számos település csatlakozik eseményekkel.
Amíg valaki végig olvassa a Trónok harcát, az alatt hússzor végezne Anna Frank napjójával.
Többek között a Derrick című bűnügyi sorozat nyomozói és magyar szinkronhangjaik édes-bús találkozásának története is előjön abban a beszélgetésben, amelyben Gálvölgyi János vall Kövesdi Péternek az elmúlt évtizedek színházi és tévés pillanatairól.
Az Omerta német kiadásáért a szerzőt és a fordítót is jelölték.
Az elmúlt évek könyvbetiltásaira és könyvégetéseire reagálva egy amerikai kiadó új, tűzálló kötetet bocsátott árverésre A szolgálólány meséjéből.
Nem túl optimista beszédet tartott a Libri irodalmi díj idei nyertese, Krasznahorkai László a gálán, amit – engedélyével –, most változtatás nélkül közlünk.
Újabb nyelveken olvashatják a gyerekek és szüleik a Magyarországon botrányt okozó mesekönyvet.
A számos díjjal kitűntetett színművész nevét 1968-ban, a Ki mit tud?-on előadott zseniális paródiái révén ismerte meg az ország. Az emlékezetes paródiák elkísérték Gálvölgyi Jánost további pályáján is, erről, valamint az elmúlt évtizedek színházi és tévés pillanatairól, legendás színészekről is faggatta Kövesdi Péter a Hivatásos rajongó című videósorozatban a színészt.
Szerda este a Moholy-Nagy Művészeti egyetemen adták át az idei Libri-díjakat. A közönség Bödőcs Tibor Mulat a Manézs című politikai szatíráját, a zsűri Krasznahorkai László Herscht 07769 című egy mondatból álló hosszú elbeszélését értékelte.
Egy szellemes, a zsidó identitás kérdéseivel foglalkozó regény érdemelte ki a díjat.
Festők, írók, költők, zeneszerzők életének és műveinek kapcsolatát tárja fel legújabb, Szemfényvesztő művészet című, lebilincselő kötetében Gerevich József pszichiáter, neurológus, addiktológus. Az 514 szakirodalmi utalást tartalmazó könyv több évszázadot ölel fel és eljut egészen a kortárs művészekig. De mi derül ki Cezanne-ról, Van Gogh-ról vagy József Attiláról, ha műveiket művészetpszichológiai kontextusban vizsgáljuk? Gyógyítható-e a trauma az alkotás erejével, és szükséges-e a fájdalom a mesterművekhez? Ezekről is kérdeztük a szerzőt.
Schőner Gitta életét megrengette ugyan a 20. század, de az ő sorsa soha nem a feladásról és a megadásról szólt, hanem az élni akarásról. Még a legnehezebb, legsötétebb időkben is a belső tartás határozta meg a hozzáállását, nem pedig a külső nyomás, és ez mit sem változott, amikor nagy küzdések árán végül elvesztette a hitét. Az életrajza Csengertől Auschwitzig, Jeruzsálemtől New Yorkig vezet végig a múlt századon. Április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja.
Szabad véleménynyilvánításra inspirálnak fiatal színészek a magyar költészet napján.
A klímakrízisről szóló kötetet nem ő jegyzi, több mint száz szerző ad bele anyagot, de nem kizárólag klímatudósok: ott van köztük Thomas Piketty és Margaret Atwood is.
Mától pedig lehet szavazni a közönségdíjra is.
A történészek körében nagy volt a felháborodás, a kiadó visszalépett.
1922. március 12-én született Jack Kerouac amerikai író, a beatmozgalom névadója, az Úton című kultregény szerzője, akinek munkássága olyanokra hatott, mint a Beatles, Bob Dylan vagy Jim Morrison. Spontán, vallomásos írói stílusa pedig műfajt teremtett.
Ha őszintén szeretsz valakit, a szemébe mondod azt is, ha nincs igaza. Nincs ez másképp a hazával sem. A költészet napja alkalmából magyar költők keserédes, olykor keményen bíráló hazafias verseiből válogattunk, amelyekből kiderül, hogy milyen az ostorozó, gyűlölve szerető, szomorú, egyszóval a nem simogatós hazaszeretet.
Több mint 50 millió példányban adták el a második világháborús regényét, amelyből 1976-ban kalandfilm készült.
