A dán és a brit kutatók a grönlandi talajból vettek mintát, hogy megnézzék, milyen környezeti DNS-mintákat tartalmaz. Az eredményre éveket kellett várni, de megérte.
Minden télen, világszerte több millió, krónikus betegségektől szenvedő ember tüneteit súlyosbítja az alacsony hőmérséklet, esetenként halált is okozva. A britek most egy új módon védenék meg a veszélyeztetett embereket.
A japán Hirotsu Bio Science nevű biotechnológiai cég piacra dobta azt a rákszűrésre fejlesztett eszközét, amit 28 éven át fejlesztett.
Egy eddig nem azonosított, az egész agykéregre jellemző működési elvet írtak le kutatók, amely hozzájárul a tanulás korai fázisának sikerességéhez. Ezek az eredmények alapul szolgálhatnak az autizmus és a skizofrénia kifejlődését vizsgáló kutatásokhoz.
Novemberben Európa nagy részén átlag feletti hőmérséklet volt tapasztalható.
Az emberek – és az emlősök – nemét az Y-kromoszómán található hímmeghatározó gén dönti el. Ám ez az Y-kromoszóma néhány millió éven belül eltűnhet, ami a kihalásunkhoz is vezethet, hacsak nem fejlesztünk ki egy új nemi gént. Van azonban egy jó hír is: a rágcsálók két ága már átesett ezen, és mai napig élnek.
A Koppenhágai Egyetem kutatói állatok és emberek hangját rögzítették, hogy megnézzék, mennyire vagyunk képesek felismerni az állatok érzelmeit pusztán a hangjuk alapján.
Kutatóhálózatának három évvel ezelőtti elcsatolása óta először indít nagy kutatási programokat a Magyar Tudományos Akadémia. Az MTA közölte: ezzel teljesül a jelenlegi elnök, Freund Tamás egyik legfontosabb célkitűzése. Az Akadémia első lépésben a fenntarthatóság, a magyar nyelv és az agykutatás területén állított fel kutatócsoportokat.
A Nemzetközi Csillagászati Unió figyelmeztetést adott ki a frissen felbocsátott, BlueWalker 3 nevű műhold miatt, ami interferenciát okozhat az optikai és rádióteleszkópok számára.
Újabb bizonyítékot találtak az amerikai kutatók arra, hogy a súlyos koronavírus-fertőzés olyan aktivitást vált ki az agyból, amit általában csak időseknél tapasztalni.
A tudósok az orrban végbemenő folyamatokat vizsgálták, hogy kiderüljön, miért vagyunk hajlamosak megbetegedésre, ha hideg az idő.
Az utolsó példány maradványait megtaláló kutatók egyike arra is rájött, hogy egy korábbi, az utolsó tasmán tigrisről készült felvételeken látható példány valójában nem az utolsó állat lehetett.
Egy nemzetközi kutatócsoport a Merkúr és a Nap közötti pályára küldene egy olyan űreszközt, amely atomórája érzékelni tudná a sötét anyag jelenlétét.
A „Covid-lábujjaknak” elnevezett tünet több szerven is duzzanatokat okozhat, bármilyen korú betegnél előfordulhat, és leginkább a fagyási sérülésre hasonlít.
Román természetvédők 259 madárfaj helyzetét elemezték, ebből 7 tartozik a súlyosan veszélyeztetett kategóriába, 27 további faj pedig mérsékelten veszélyeztetett. Az elmúlt évszázadban 12 madárfaj tűnt el a romániai költőállományból.
A bélmozgások hangjait elemzi a mellékhelyiségben egy kis érzékelő eszköz, jó szolgálatot tehet a bélbetegségektől gyakran sújtott területeken.
A kutatók szerint 2030-tól üzemelhet majd az a rádióteleszkóp, ami több tíz fényévről is képes észrevenni egy repülőtéren használt radart.
A most felfedezett dinoszauruszfaj, a Daspletosaurus wilsoni lehet a hiányzó láncszem a Tyrannosaurs rex ősének megismeréséhez.
Az elmúlt hetekben több olyan műtétet is végeztek az orvosok a Semmelweis Egyetemen, amely az eddiginél pontosabb beavatkozást tesz lehetővé.
Csaknem 50 éve nem járt ember szállítására alkalmas amerikai űrhajó a Holdhoz ilyen közel.
