szerző:
Arató László (EUrologus)
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az orosz főügyészség „nemkívánatos” kategóriába sorolta az Európa Tanács (ET) Politikai Tanulmányok Iskoláinak Szövetségét, ezért a strasbourgi székhelyű testület az ügyben illetékes orosz kerületi bírósághoz fordult panasszal.

Az Európa Tanács egy 47 tagú páneurópai szervezet, fő tevékenysége, hogy az 1950-ben elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezményének megvalósítását, alkalmazását felügyelje, az ET keretein belül működik például az Emberi Jogok Európai Bírósága is. A szervezetnek 1996 óta tagja Oroszország is, éppen ezért váltott ki megdöbbenést az ET-n belül, hogy egy tagállam korlátozza annak a nemzetközi szervezetnek a működését, ahol ő is tagsággal rendelkezik. Ilyenre korábban még soha nem volt példa. Erre hívta fel a figyelmet a szervezet elnöke is.

Ez a döntés teljesen önkényes, mert az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot előmozdító szövetség soha nem jelenthet veszélyt az orosz nemzetbiztonságra. Ezzel Oroszország akadályozza Oroszország állampolgárainak együttműködését az Európa Tanáccsal, amelynek Oroszország is része

– jelentette ki Nils Muižnieks. Az ügyészség döntésének következménye, hogy a szervezet tevékenységét betiltották, blokkolják a weboldalukat és a Twitter-fiókjukat is. Sőt, ha valaki fel szeretné velük venni a kapcsolatot Oroszországban, akkor az a személy már emiatt büntethetővé válik. Nils Muižnieks arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez sérti az emberi jogokról szóló európai egyezmény 10. cikkében (szólásszabadság) és 11. cikkében (gyülekezés és egyesülés szabadsága) foglalt alapvető jogokat, amelyek tiszteletben tartását egyébként a csatlakozással Oroszország önként vállalta.

Az ET tájékoztatása szerint az orosz döntés egy olyan jogszabályon alapul, „amelynek célja az eltérő vélemények, a civil szervezetek és az emberi jogok védelmezőinek elhallgattatása”.

Az Európa Tanács és Oroszország kapcsolata nem felhőtlen. Az orosz parlamenti képviselők a Krím 2014-es bekebelezését és az ukrajnai orosz műveleteket követően bojkottálták a Tanács Parlamenti Közgyűlését egészen 2019-ig. Több évig pedig nem voltak hajlandó befizetni hozzájárulásukat a szervezet költségvetésébe, nemrégiben pedig elfogadtak egy olyan jogszabályt, amely lehetővé teszi az Alkotmánybíróság számára, hogy figyelmen kívül hagyják az emberi jogi bíróság döntéseit.

Jelenleg a Politikai Tanulmányok Iskoláinak hálózatához összesen húsz iskola tartozik, ezek közül 19 Európában, egy pedig Marokkóban működik.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!