Az Európa Tanács egy 47 tagú páneurópai szervezet, fő tevékenysége, hogy az 1950-ben elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezményének megvalósítását, alkalmazását felügyelje, az ET keretein belül működik például az Emberi Jogok Európai Bírósága is. A szervezetnek 1996 óta tagja Oroszország is, éppen ezért váltott ki megdöbbenést az ET-n belül, hogy egy tagállam korlátozza annak a nemzetközi szervezetnek a működését, ahol ő is tagsággal rendelkezik. Ilyenre korábban még soha nem volt példa. Erre hívta fel a figyelmet a szervezet elnöke is.

Ez a döntés teljesen önkényes, mert az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot előmozdító szövetség soha nem jelenthet veszélyt az orosz nemzetbiztonságra. Ezzel Oroszország akadályozza Oroszország állampolgárainak együttműködését az Európa Tanáccsal, amelynek Oroszország is része

– jelentette ki Nils Muižnieks. Az ügyészség döntésének következménye, hogy a szervezet tevékenységét betiltották, blokkolják a weboldalukat és a Twitter-fiókjukat is. Sőt, ha valaki fel szeretné velük venni a kapcsolatot Oroszországban, akkor az a személy már emiatt büntethetővé válik. Nils Muižnieks arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez sérti az emberi jogokról szóló európai egyezmény 10. cikkében (szólásszabadság) és 11. cikkében (gyülekezés és egyesülés szabadsága) foglalt alapvető jogokat, amelyek tiszteletben tartását egyébként a csatlakozással Oroszország önként vállalta.

Az ET tájékoztatása szerint az orosz döntés egy olyan jogszabályon alapul, „amelynek célja az eltérő vélemények, a civil szervezetek és az emberi jogok védelmezőinek elhallgattatása”.

Az Európa Tanács és Oroszország kapcsolata nem felhőtlen. Az orosz parlamenti képviselők a Krím 2014-es bekebelezését és az ukrajnai orosz műveleteket követően bojkottálták a Tanács Parlamenti Közgyűlését egészen 2019-ig. Több évig pedig nem voltak hajlandó befizetni hozzájárulásukat a szervezet költségvetésébe, nemrégiben pedig elfogadtak egy olyan jogszabályt, amely lehetővé teszi az Alkotmánybíróság számára, hogy figyelmen kívül hagyják az emberi jogi bíróság döntéseit.

Jelenleg a Politikai Tanulmányok Iskoláinak hálózatához összesen húsz iskola tartozik, ezek közül 19 Európában, egy pedig Marokkóban működik.