Utoljára idén májusban, a lengyel elnökség alatt volt hasonló meghallgatás, akkor az azóta jegelt “átláthatósági” törvény állt a bírálatok kereszttüzében. A dán kormány már akkor jelezte, hogy soros uniós elnökségük alatt, vagyis az év második felében, ők is napirendre tűzik a magyar jogállamisági helyzetét. Ez történik most.
Az eljárást 2018-ben, a Sargentini-jelentés elfogadásával kezdeményezte az Európai Parlament, azóta azonban a tagállamok nem jutottak tovább a folyamat legelső fázisán, vagyis a 7-es cikk 1. bekezdésén, amely az érintett tagállam meghallgatását tartalmazza a vele kapcsolatos kifogások kapcsán. Az azóta eltelt időszakban a rendszeresen napirendre tűzött meghallgatásokon a forgatókönyv azonos: a jogállamiságért felelős biztos összegzi a Magyarországgal kapcsolatos helyzetet, külön kitér a legutóbbi meghallgatás óta eltelt fejleményekre, esetlegesen megindított kötelezettségszegési eljárásokra, vagy azóta meghozott bírósági ítéletekre, a tagállamok pedig kérdéseket tehetnek fel, egy ideje Bóka János Európa-ügyi miniszternek.
Ahhoz, hogy erről a szakaszról elmozduljanak a kormányok, négyötödös többséggel ki kellene mondaniuk, hogy Magyarországon egyértelmű a veszélye az uniós alapértékek súlyos megsértésének. Ez 21 tagállamot jelent, ilyen irányú javaslat azonban még nem készült. Ha ezt kimondanák a tagállamok, akkor ajánlásokat fogalmazhatnak meg, majd amennyiben azok nem teljesülnek, akkor szankciót lehet hozni, ennek keretében szokták leggyakrabban említeni a szavazati jog megvonását.
A mostani meghallgatásnak érdekes politikai töltetet ad, hogy a tagállamok legújabban azért támadják a magyar kormányt, mert Orbán Viktor nem hajlandó hozzájárulni az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalási fejezetek megnyitásához. A jövő keddi esemény két nappal azt megelőzően lesz, hogy a tagállamok vezetői összegyűlnek Brüsszelben, és többek között az ukrán uniós integrációról is tárgyalnak.
