Közvetlenül a pandémia után merült fel a kérdés, hogy vajon a mozik vissza tudnak-e térni a koronavírus előtti látogatottsághoz. Mi a helyzet Magyarországon? És hogyan viszonyulunk Európa más országaihoz?
2019-ben, a világjárvány kitörését megelőzően, a hazai mozik körülbelül 15,1 millió látogatót rögzítettek. A COVID-19 járvány, érthető módon, hirtelen összeomlást okozott: 2020-ban a mozilátogatások száma mindössze 4,3 millió körülire zuhant, 2021-ben pedig még mindig csupán 6,1 millió jegyet adtak el. Az idő múlásával viszont a helyzet jelentős javulást kezdett mutatni. 2023-ban a látogatók száma elérte a 11 milliót, azonban a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb elemzése szerint 2024-ben ismét visszaesett ez a szám 10 millió körülire, ami 5,9%-os csökkenés 2023-hoz képest. Ez azt jelenti, hogy bár a piac jelentősen felépült a világjárvány okozta súlyos visszaesésből, még közel sem érte el a 2019-es csúcsszintet.
A mozik- és mozitermek száma ugyancsak változásokon ment át. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatállománya szerint 2019-ben 181 működő mozi és 428 moziterem volt. A járvány alatt, 2021-re ezek a számok 144-re és 397-re csökkentek. Az NMHH 2024-es adatai szerint az év végére 226 működő mozi volt 493 moziteremmel. Az NMHH jelentése továbbá a regionális egyenlőtlenségekre is felhívja a figyelmet: 2024-ben az összes mozilátogatás több mint fele (kb. 5,2 millió) Budapesten történt, és a fővárosi régión kívüli mozik száma továbbra is csökken.
Európa-szerte a mozik látogatottsága 2024-ben hasonló, vagy kissé alacsonyabb volt, mint 2023-ban. Tavaly 975,5 millió mozijegyet váltottak, ami 1,4%-os csökkenést jelent 2023-hoz képest. Tehát egyfajta világjárvány utáni stabilizációt figyelhetünk meg, de egyben a 2019-es rekordévtől meglehetősen távol eső eredményt is, amikor az európai mozikat 1,3 milliárd néző látogatta meg.
Hogyan néznek ki ezek az adatok egyes európai országokban?
A Francia Nemzeti Film- és Animációs Központ (CNC) adatai szerint 2024-ben a mozik látogatottsága elérte a 181,5 milliót, ami minimálisan (0,6 százalékkal) több az egy évvel korábbihoz képest. Ez több, mint 12%-kal alacsonyabb, mint 2019-ben, amikor 213 millió jegyet adtak el.
A francia adatok azt is kimutatják, hogy a hazai produkciók kulcsszerepet játszottak a magas látogatottság fenntartásában. Arányuk elérte a 44,4%-ot, ami az USA-n kívül valójában példátlan statisztika.
A magyar filmek aránya hazánkban ennél sokkal kevesebb. 2023-ban a hazai filmek a teljes nézőszám mintegy 6,5%-át érték el, míg 2024-ben, néhány helyi kasszasikernek köszönhetően, ez az arány körülbelül 14,1%-ra emelkedett, ami nagyjából 1,5 milliós nézőszámot jelent a magyar gyártású filmek esetében.
Csehországban a szabadtéri mozik is népszerűek
Úgy tűnik, Csehországban is stabilizálódott a mozik látogatottsága, viszont itt is jelentősen alacsonyabb a szám, mint a járvány előtt. A legfrissebb adatok 2023-ra vonatkoznak, amikor 13,3 millió jegyet adtak el. Egy évvel korábban körülbelül 13 milliót, tehát ismét minimális különbségről beszélünk. A járvány előtt a jegyeladások Csehországban elérték a 18 milliót.
Jelenleg Csehországban főként kisvárosokban nyílnak új mozik, ahol a filmeket multifunkcionális kulturális terekben vetítik. Az utóbbi években a nyári szabadtéri mozik is népszerűek, mind a nagyobb, mind a kisebb városokban.
Görögországban is – bár a mozinak még mindig sok rajongója van – a járvány előtti látogatottsághoz való visszatérés lehetetlennek tűnhet. Az ok hasonló jelenség, mint más országokban: a járvány alatt sokan megszokták a streaming platformok használatát, amelyek az otthoni kényelem mellett általában olcsóbb alternatívát is jelentenek.
A Görög Audiovizuális Média és Kreativitás Központ szerint 2019-ben több mint 9,5 millió mozijegyet adtak el. Tavaly ez a szám körülbelül 20%-kal alacsonyabb volt, körülbelül 7,6 millió. Ez kis növekedés 2023-hoz képest, amikor a görög mozik 7,3 millió jegyet adtak el.
Az amerikai filmek dominanciája Görögországban továbbra sem veszélyeztetett, a hollywoodi produkciók aránya az elmúlt öt évben 70-80% között mozgott. Tavaly azonban a híres görög zenészről szóló hazai “Stelios” című film premierje is jelentős hatással volt a jegyeladásokra. Becslések szerint a film jegyeladása a mozik által eladott összes jegy 11%-át tette ki.
Az íreknél továbbra is népszerű a mozi, a spanyoloknál érezhető a visszaesés
Az Eurostat adatai szerint 2022-ben az európai lakosok több mint 32%-a járt legalább egyszer moziban. Románia majdnem a rangsor alján végzett (14,5%), Lettország (14,4%) és Bulgária (13%) előtt. A rangsor élén Dánia (52,4%), Luxemburg (49,2%) és Hollandia (44,5%) végzett. Magyarország a középmezőnybe sorolható, 25,7%-kal.
Romániában a legalacsonyabb az egy főre jutó mozik száma is: mindössze 3,8 mozi jut egymillió emberre. Tavaly hivatalosan 108 mozi működött ebben az országban. Ott sem sikerült visszatérni a járvány előtti látogatottsághoz, és a többi kulturális tevékenység fogyasztása is csökkent.
Írországban jobb a helyzet. Egy tavalyi tanulmány szerint az ír felnőtt lakosság négyötöde járt moziban az elmúlt 12 hónapban, ami európai toplistás eredményt jelent. A hivatalos adatok szerint az ír mozik 2024-ben 11,6 millió jegyet adtak el, ami 1%-kal több, mint egy évvel korábban. Írország lakosságát tekintve (5,4 millió fő) ez ismét nagyon jó eredmény.
Egyes szervezetek azonban rámutatnak, hogy az ír mozijegyek akár 95%-át is külföldi filmekre vásárolták. A szakértők hangsúlyozzák, hogy bár az ír filmipar nemzetközi szinten sikeres, nem mindig vonzza a nézők tömegét az országban.
Spanyolországban megint kicsit más a helyzet. Ott is messze elmaradnak a világjárvány előtti eredmények, és 2024-ben a nézőszám is csökkent 2023-hoz képest: 76,7 millió jegyről 72,9 millióra. 2019-ben, a világjárvány előtt a jegyeladás 104,9 millió volt.
Vajon jobb lesz az idei év a moziknak?
Sok európai mozilánc-szervezet más események látogatottságra gyakorolt hatását is kiemeli. A kulcs többek között az amerikai forgatókönyvírók öt hónapos sztrájkja volt 2023-ban, amely számos produkció premierjének elhalasztását befolyásolta.
Nehéz megjósolni az olyan történések hosszú távú hatásait is, mint Donald Trump beszédei, aki nemrég bejelentette, hogy százszázalékos vámot vet ki minden “külföldön” készült filmre, azzal érvelve, hogy azok “fenyegetést jelentenek a nemzetbiztonságra”.
Márciusban a Le Monde az idei premierek alapján úgy becsülte, hogy 2025 sokkal ígéretesebb évnek ígérkezik a mozik számára, mint az előző. Az idei látogatottsági eredményekre, és e tézis esetleges megerősítésére azonban még egy kicsit várni kell.
Ez a cikk a PULSE projekt határokon átnyúló európai újságírói együttműködés részeként íródott. Közreműködők: Petr Jedlička (Deník Referendum), Lena Kyriakidi (Efsyn), Stefania Gheorghe (HotNews), Maria Delaney (The Journal Investigates), Paula Corroto (El Confidencial), Voxeurop, Wojciech Podgórski (wyborcza.pl), Arató Hedvig (EUrologus / HVG, Brüsszel).
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
