Összesen 123 képviselő írta alá a kezdeményezést, döntő többségük a Patriótákhoz tartoznak, de szép számmal vannak közöttük a szélsőjobbos Szuverén Nemzetek Európájához tartozók, illetve néhány konzervatív és független képviselő is csatlakozott a kezdeményezéshez.
A bizalmatlansági indítványban elsősorban a Mercosur-megállapodást hozták fel indokként.
Az EU–Mercosur megállapodás veszélyezteti az európai mezőgazdasági ágazat jövőjét azáltal, hogy megnyitja a piacot az olyan termékek előtt, amelyek nem felelnek meg az európai környezetvédelmi, társadalmi, állatjóléti, valamint egészségügyi és növény-egészségügyi előírásoknak, tisztességtelen versenyt teremtve, amely veszélyezteti több ezer európai gazdálkodó és tenyésztő megélhetését
- áll a szövegben, ahol azt is kifogásolják, hogy “a 2027 utáni közös agrárpolitikával kapcsolatban a Bizottság által a közelmúltban tett javaslatok nem foglalkoznak az európai gazdálkodók és mezőgazdasági szövetkezetek alapvető aggályaival”. Mindebből azt a következtetést vonták le, hogy az EU és a Bizottság ma gyengébb, mint valaha.
A javaslatról folytatott vitában Gál Kinga fideszes képviselő felháborodottan vette tudomásul, hogy Ursula von der Leyen meg sem jelent ezen a vitán, Gál szerint
ez semmibevétele az utcákon tüntető gazdák ezreinek, a bizottság elárulta az érdekeket.
A magyar képviselő amiatt is aggódik, hogy a dél-amerikai országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodás révén olcsó és lazán szabályozott termékek érkezhetnek az EU-ba, ami tisztességtelen helyzetet teremt, a védzáradékokat pedig csak üres ígéreteknek nevezte Gál Kinga. Kijelentette, hogy az elmúlt évek hibás lépései összeadódnak és a gazdaságot súlyos válságba taszítják.
Az Európai Bizottság nevében Maros Sefcovic kereskedelmi biztos szólalt fel, aki történelmi, stratégiai jelentőségűnek nevezte a Mercosur-megállapodást, ami 700 milliós piacot, új munkahelyeket, befektetési lehetőségeket biztosít és a gazdák számára is előnyök származnak belőle.
Az Európai Néppárt nevében Jeroen Lenaers azt mondta, hogy ebben a vitában nem az elszámoltathatóságról van szó, hanem arról, hogy az újságok címlapjára kerüljenek a kezdeményezők. Szerinte rövid távú politikai célokat szolgál a beadvány, ami politikai öngyilkossághoz vezet.
A szélsőjobboldali pártok mindig riogatnak, a félelemre építenek, de nem kínálnak igazi megoldásokat
- mondta Lenaers és megemlítette, hogy a patrióták Putyin és Trump kedvére játszanak, ezért ez az indítvány egy “álságos paródia”.
A szociáldemokrata frakció szerint a jelenlegi helyzetben partnerekre van szükség a világban és a Mercosur-egyezmény éppen ezt a célt szolgálja, ezért ezt az indítványt a második legnagyobb frakció is el fogja utasítani. A konzervatívok nevében felszólaló lengyel Patryk Jaki - aki maga is a támogatók között van - azt mondta, hogy mezőgazdaság nélkül a kontinens halálra van ítélve. Úgy látja, hogy az agráriumot fel akarják áldozni, ezért kell mennie ennek a bizottságnak - tette hozzá. A liberális Renew frakció nevében Billy Kelleher úgy érvelt, hogy Európa nagy fenyegetésekkel néz szembe és aki szét akarja robbantani az unióra, az a nemzetállamoknak is „betesz”. A Zöldek, akik egyébként bírálják a Mercosur-megállapodást, aránytalannak éreznék ezért leváltani a Bizottságot, ezért ők is nemet fognak mondani. A Szuverén Nemzetek Európája nevében Ewa Zajączkowska-Hernik azt mondta, hogy a Bizottság hazudott a megállapodásról és feltette a kérdést, hogy „toxikus élelmiszer, vagy kokain” fog-e érkezni Dél-Amerikából. Szerinte Von der Leyen börtönben fogja végezni, de előtte ki kell dobni a történelem szemétkosarába.
2025 során három különálló bizalmatlansági indítványt nyújtottak be az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság ellen. Egy indítványt júliusban, kettőt pedig októberben adtak be. A nyári kezdeményezés több jobboldali pártcsaládhoz kötődött, és kritikákat fogalmaztak meg Von der Leyen átláthatóságával kapcsolatban, többek között a Pfizer-rel folytatott sms-kommunikáció kezelésének hiányos tisztázása miatt, valamint általános ellenérzéseket a vezetésével kapcsolatosan. Ősszel a Patrióták és a szélsőbaloldali EP-frakció adott be indítványt. Mindkét kezdeményezés részben kereskedelmi szerződések miatt (például EU–USA kereskedelmi megállapodás és Mercosur-megállapodás kritikája), és általános elégedetlenség a politikája (kereskedelem, migráció, „átláthatóság”) miatt született.
Mindhárom javaslatot elutasított az EP. A júliusi szavazáson 175 támogató, 360 ellenszavazat és 18 tartózkodás született. Október 9-én ugyancsak leszavazták az indítványt, az egyiket 179-en, a másikat pedig 133-an támogatták, elfogadásukhoz kétharmados többség kellett volna.
A mostani indítványról csütörtökön szavaz az Európai Parlament.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
