Az Európai Unióban 2024-ben mintegy 6 millió tonna tésztát gyártottak 9,1 milliárd euró értékben. Ez eladási értékben 3 százalékos növekedést, ugyanakkor mennyiségben 5 százalékos visszaesést jelentett az előző évhez képest.
A piac egyértelmű bajnoka továbbra is Olaszország: 4,2 millió tonnás termeléssel az uniós kibocsátás 69 százalékát adja. Másodikként Európában tizedakkora termeléssel Spanyolország (367 ezer tonna, 6 százalék), majd harmadikként Németország (290 ezer tonna, 5 százalék) a kontinens fő tésztaellátói.
Exportnagyhatalom és identitáskérdés
Az olasz termelés magától értetődően jóval túlmutat a belföldi fogyasztáson. 2024-ben 2,2 millió tonna olasz tészta került exportra az EU összesen 2,9 millió tonnás kiviteléből. Az export 55 százaléka uniós piacokra ment, a fennmaradó rész főként az Egyesült Királyságba és az Egyesült Államokba irányult.
Az olaszok évi 23,3 kilogramm tésztát fogyasztanak fejenként, ami európai és globális rekord. Egy friss reprezentatív kutatás szerint az olaszok 80 százaléka a tésztát tekinti az olasz identitás megkérdőjelezhetetlen szimbólumának, míg 96,6 százalék a Made in Italy nagyköveteként tekint rá az Unione Italiana Food felmérése szerint. Évente 80 millió adag olasz tészta kerül asztalra a világ 200 országában.
Franciaország és Görögország: a második vonal
A nagy európai fogyasztói piacok közül Franciaországban 566 616 tonna tésztát fogyasztottak el 2022-ben. A lakosság több mint 96 százaléka vásárol tésztát, és tízből heten hetente legalább egyszer eszik. Évente 488 millió csomag kerül forgalomba, a fogyasztók negyede pedig kifejezetten márkahű.
Görögország az európai rangsor második helyén áll az egy főre jutó fogyasztásban 12,2 kilogrammal, közvetlenül Olaszország mögött és Németország előtt. Globálisan a negyedik helyet foglalja el Olaszország, Tunézia és Venezuela után az UN.A.F.P.A. adatsora szerint. A termelésben Görögország 2024-ben 185 ezer tonnával a negyedik helyen állt az EU-ban, 3,1 százalékos részesedéssel.
Innováció és export – feszített árkörnyezet
A görög tésztaipar erősen exportorientált: az import aránya 2–3%, miközben a termelés mintegy fele exportra kerül. Az elmúlt öt évben a belső fogyasztás évente 2–3 százalékkal nőtt. Eközben gyorsan bővül a kínálat: teljes kiőrlésű, bio, gluténmentes, magas fehérjetartalmú, hüvelyes alapú és prémium termékek jelentek meg.
Az európai átlagos fogyasztói ár 1,50 euró/kilogrammra emelkedett az inflációs nyomás hatására. Görögországban az árak gyakran alacsonyabbak az uniós átlagnál, a fogyasztók mégsem érzékelik a költségcsökkenés hatását a kiskereskedelmi árakon.
2025-ben a keménybúza termelői ára 32 százalékkal csökkent, 0,19 euró/kilogrammra, ami sok esetben már a termelési költség alatti szintet jelentette. Ennek ellenére több bolti termék ára akár 7 százalékkal nőtt, ami a fogyasztói szervezetek szerint indokolatlan árrésgyakorlatra utal.
Itthon a gyakori vásárlás és erős árérzékenység dominál
Magyarországon a tészta a háztartási kosár egyik stabil, gyakran vásárolt tétele. A KSH háztartási fogyasztási felvétele szerint az egy főre jutó havi száraztészta-vásárlás 0,6 kilogramm, ami a gabonafélékhez kötődő élelmiszer-fogyasztás mintegy 7,5 százalékát adja a KSH adatai szerint.
Ez a látszólag szerény mennyiség azért fontos, mert a tészta tipikus „árfigyelő” termék: gyakran kerül a kosárba, könnyen helyettesíthető, és az akciókra azonnal reagál a kereslet. A KSH módszertana ráadásul csak az otthoni fogyasztást méri mennyiségben, a házon kívüli étkezés – menzák, kifőzdék – csak értékben jelenik meg, vagyis a tényleges fogyasztás ennél magasabb lehet.
Nyitókép: Fazekas István
Ez a cikk a PULSE projekt határokon átnyúló európai újságírói együttműködés részeként íródott. Közreműködők: Folk György (EUrologus / HVG, Brüsszel), Dimitris Angelidis (EfSyn, Görögország), Davide Madeddu (Il Sole 24 Ore, Olaszország), Voxeurop (Franciaország)
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
