Az Európai Parlament mai vitájában Michael McGrath igazságügyi biztos felszólalásában aggodalmát fejezte ki a szlovák büntetőjogi reform miatt, amely szerinte gyengítheti a magas szintű korrupció elleni fellépést. Szerinte ugyanis a különleges ügyészség hatáskörének megszüntetése és egyes korrupciós ügyek ejtése olyan eljárásokat érinthet, amelyek akár az Európai Ügyészség elé is kerülhettek volna.
A biztos szerint nem történt előrelépés a lobbitevékenység átláthatósága, a vagyonnyilatkozati rendszer és az összeférhetetlenségi szabályok megerősítése terén sem. Továbbra is problémás a közszolgálati média függetlensége, és aggodalomra ad okot a civil szervezetekre nehezedő nyomás, valamint a gyorsított jogalkotási eljárások gyakori alkalmazása.
Az alkotmánymódosítások miatt a Bizottság jogsértési eljárásokat indított, és hiányosságokat lát a közérdekű bejelentők védelmében is. McGrath emlékeztetett: február 15–16-án bizottsági látogatásra kerül sor Szlovákiában, a Beneš-dekrétumok ügyére azonban nem tért ki.
Michał Wawrykiewicz (Európai Néppárt) az etnikai alapon történő földelkobzások ügyét vetette fel, és azt állította: az ilyen gyakorlat több ponton sérti az Alapjogi Chartát. Szerinte az is elfogadhatatlan, hogy a nyilvános kritikát büntetőjogi fenyegetettség érje, ami az uniós szerződések 2. cikkében rögzített alapértékek sérelmét jelenti. Néppárti képviselők kötelezettségszegési eljárás megindítását is szorgalmazták a Beneš-dekrétumok ügyében.
https://hvg.hu/eurologus/20260119_odor-lajos-euforia-podcast-benes-dekretumok-szlovakia-ebx
A Fidesz képviselői szerint azonban a vita eredetileg a nemzeti kisebbségek jogairól szólt volna, és az Európai Parlament következetesen elhallgatja az őshonos kisebbségek problémáit, amiben partner az Európai Bizottság is. Visszatérően felhozták, hogy tavaly az emberi jogok és demokrácia helyzetét tárgyaló jelentésbe az EP nem foglalta bele az őshonos kisebbségek védelmét, és az erre vonatkozó fideszes javaslatokat is elutasították. László András úgy fogalmazott: a határon túli magyarok mellett „csak a Fidesz állt ki” az elmúlt másfél évtizedben, például a kettős állampolgárság és a támogatási programok révén. Szerinte a Bizottság „a kollektív bűnösség elvét” alkalmazza a magyarokkal szemben, például az Erasmus-ügy vagy a migrációs bírság kapcsán.
Dömötör Csaba kettős mércét emlegetett, felvetve: más tagállamok korrupciós vagy jogállamisági ügyei nem kapnak hasonló figyelmet. A Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban azt mondta: 2007 óta kiállnak a kollektív kisebbségi jogok mellett, és ha probléma merül fel, a magyar kormány egyeztet a szlovák féllel.
Ferencz Viktória szerint „színjáték” zajlik, és a vita nem a nemzeti kisebbségekről szól, noha eredetileg erről kellett volna. Kárpátaljai magyarként hangsúlyozta: elítél minden kisebbségi diszkriminációt. Vicsek Annamária szintén azt sérelmezte, hogy a kisebbségi kérdések háttérbe szorultak.
A Tisza Párt részéről Kulja András azt kérdezte Ferencz Viktóriától, hogy miért nem szólította fel Orbán Viktor a szlovák kormányt a vitatott törvény visszavonására, illetve miért nem hívták be a szlovák nagykövetet. Ferencz válaszában azt mondta: a kormány jelezte fenntartásait, egyeztet, és jogsegélyt nyújt az érintetteknek.
https://hvg.hu/eurologus/20260116_euforia-brusszelbol-a-volt-szlovak-miniszterelnokkel-es-a-benes-dekretummal-indul-uj-unios-podcastunk
Katarína Roth Neveďalová szerint ugyanakkor semmiféle földelvétel nem történik, és Magyarországgal jó a kapcsolat.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció képviselője úgy fogalmazott: „madarat tolláról, embert barátjáról”, utalva Robert Fico és Orbán Viktor kapcsolatára. Szerinte miközben mindketten Brüsszelt bírálják, az uniós forrásokat készséggel használják fel. Úgy vélte, a hasonló politikai irányvonal közös pontja a hatalomkoncentráció igénye.
Ódor Lajos (Renew) liberális politikus, volt miniszterelnök hangsúlyozta: a szlovák társadalom nem akar „orosz ügynökök országa” lenni, és az EU-, valamint NATO-tagság mellett áll ki. Szerinte még léteznek független intézmények – például az alkotmánybíróság –, amelyek képesek fékezni a vitatott jogszabályokat, és az Európai Ügyészségnek kulcsszerepe van az uniós pénzek védelmében.
Jean-Luc Germain szociáldemokrata képviselő a melegek üldözéséről, egy esetleges „külföldi ügynöktörvényről”, valamint a közérdekű bejelentők hivatalának ellehetetlenítéséről beszélt, és katasztrofálisnak nevezte a korrupció elleni küzdelem helyzetét.
A vita során elhangzott: civil szervezetek 681 millió eurónyi, az európai adófizetőket érintő visszaélésről tettek bejelentést.
Milan Uhrik (ESN) ezzel szemben hamis vádakról beszélt, és úgy fogalmazott: „itt a rablók kiabálnak”. A Fico-párti Erik Kaliňák arra hívta fel a figyelmet, hogy a vitatott, luxusvillákkal kapcsolatos ügyek több mint tízéves, korábban jóváhagyott programokhoz kötődnek.
A Tisza Párt képviselőit két héttel ezelőtt az Európai Néppárt hat hónapra eltiltotta attól, hogy a plenáris üléseken felszólaljanak. Azért született ez a döntés, mert a Tisza képviselői nem vettek részt az Ursula von der Leyennel szembeni bizalmatlansági szavazáson.
A mostani napirendi pont tárgyalásán azonban mégis szót kaphattak tiszások, csak nem az előre, a napirendben jelzett felszólalók között, hanem egyrészt kérdést tehettek fel (mint tette azt Kulja András), másrészt a spontán felszólalók között kapott lehetőséget Tarr Zoltán és Dávid Dóra is. Tarr Zoltán azt mondta, hogy minden szabadságszerető szlovák polgárnak fontos ez a mostani téma, és megdöbbentő, hogy 2026-ban rendőri fellépéssel korlátozzák a véleménynyilvánítást. Szerinte a szlovák kormányt kérdőre kell vonni, hogy mikor lépnek fel a diszkriminatív szlovák gyakorlattal szemben.
A Tisza Párt egy közleményt is kiadott. Ebben azt írják:
Elfogadhatatlan, hogy a magyar kormány nem lép fel határozottan a felvidéki magyar közösség jogainak védelmében, és politikai szövetségeit a határon túli magyarok érdekei elé helyezi. Amikor tulajdonhoz való jogot, szólásszabadságot és alapvető garanciákat ér fenyegetés, a hallgatás nem lehet válasz – ma azonban a TISZA képviselőinek kérdésére is csak hárítás volt a válasz a Fidesz részéről.
Egyúttal felszólították az Európai Bizottságot, hogy a Szerződések őreként vizsgálja ki a szlovák gyakorlatot, különös tekintettel a tulajdonhoz való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a kisebbségek védelme és a belső piaci szabadságok érvényesülésére.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
