Európa-szerte egyre több országban zajlik társadalmi párbeszéd a munkaidő csökkentéséről, van, ahol kísérleti programokkal már tesztelik is a négynapos munkahét lehetőségét. A kezdeményezést sok munkáltató, kormányzati szereplő és uniós döntéshozó erős kritikával illeti, ugyanakkor kutatások szerint a csökkentett munkaidő javíthatja a munkavállalók életminőségét, elejét veheti a kiégésnek (burnout), sőt bizonyos esetekben még a termelékenységet is növelheti.
A kérdés különösen aktuális egy olyan időszakban, amikor a munka világa gyorsan változik: az automatizáció, a távmunka és a demográfiai kihívások egyszerre formálják a munkaerőpiacot. A munkaszociológusok között szakmai konszenzus van a körül, hogy a jelenlegi munkaszervezési modellek hosszú távon fenntarthatatlanokká válnak, hacsak nem alkalmazkodik a foglalkoztatás.
https://hvg.hu/360/20241028_hvg-csak-halkan-silent-quit-csendes-felmondas-munkahely-kieges-karrier
Lengyel kísérlet demográfiai céllal
Lengyelország 2025 közepén indította el egyéves pilot programját, amely a négynapos munkahét több változatát teszteli. A kormány célja kettős: egyrészt reagálni a demográfiai válságra, másrészt ösztönözni a munkavállalókat arra, hogy hosszabb ideig maradjanak aktívak a munkaerőpiacon.
A program keretében több modellt is kipróbálnak a részt vevő munkahelyek:
heti 32 órás, négynapos munkahét teljes fizetéssel,
napi 6 órás munkavégzés ötnapos rendszerben,
rugalmas időkeret, ahol a többletmunkát később rövidebb munkahéttel kompenzálják.
Lengyelország egyébként azok közé az EU-tagok közé tartozik, ahol hosszabb átlagos munkaidőben dolgoznak a munkavállalók: jelenleg az unióban a harmadik legtöbb időt töltik a munkahelyükön. Ez változhat meg, ha sikeresnek bizonyulnak a négynapos munkahetet kitapasztaló kísérletek. A döntéshozók szerint a rugalmasabb és rövidebb munkarend segíthet a családalapítás és a karrier összehangolásában.
Európai kísérletek és eltérő modellek
Az elmúlt években több európai ország próbálkozott a négynapos munkahét különböző formáival, amit a dolgozók életminősége, produktivitása és a 21. századhoz való alkalmazkodás vezérelt. Egyes helyeken valódi munkaidő-csökkentést vezettek be változatlan fizetés mellett, máshol inkább a munkaidő sűrítését alkalmazták, vagyis ugyanannyi órát kevesebb nap alatt kellett ledolgozni.
Németországban például ágazati kollektív megállapodások révén bizonyos szektorokban ideiglenesen 28 órás munkahetet vezettek be. Nemzetközi szinten egyre gyakrabban hivatkoznak a 100:80:100 modellre, amely teljes fizetést, rövidebb munkaidőt és változatlan teljesítményt céloz. Tehát ha valaki a fizetése 100%-át kapja, de csak a jelenlegi idejének 80%-át (egy 40 órás munkahét esetében heti 8 órával kevesebbet) tölt a munkahelyén, körülbelül ugyanannyi munkát tud elvégezni mint teljes időben.
https://hvg.hu/360/20240302_negynapos_munkahet_Magyar_Telekom_Libri_Bookline_Nemetorszag
A négynapos munkahétről szóló globális kampányt szervező szervezet adatai szerint a koronavírus-járvány óta több száz vállalat és több százezer munkavállaló állt át ilyen típusú munkarendre.
De most nem csökken a munkaidő?
Az uniós döntéshozás szintjén a munkaidő-szabályozás módosítása évek óta el van akadva. A jelenlegi keretek szerint a heti átlagos munkaidő felső határa 48 óra, amely bizonyos időszakokban akár 60 órás munkaterhelést is lehetővé tesz.
Magyarország egyébként az egyik fő vétkes ebben a kérdésben, a hazai munkajog lehetővé teszi a 60 órás munkavégzést, míg az EU más tagállamai, bár eltérő módszerekkel, de inkább csökkentenék a munkaidőt.
A statisztikák szerint az EU-ban átlagosan csökkent a ledolgozott munkaórák száma, de a szakértők szerint ez félrevezető lehet. A csökkenés egyik fő oka a részmunkaidős foglalkoztatás növekedése, különösen a gyermekvállalás vagy nyugdíj előtt álló korosztály körében.
Eközben a teljes munkaidőben dolgozók valós munkaterhelése sok esetben nem csökkent érdemben. Kutatások szerint a teljes állásban dolgozók nagyjából ugyanannyi időt töltenek munkával, mint az 1980-as években.
További problémát jelent a fizetetlen túlóra kérdése, amely több európai országban, köztük Magyarországon is erősen jelen van. Ez a jelenség torzíthatja a hivatalos statisztikákat és a valós munkaterhelésről alkotott képet.
https://hvg.hu/kkv/20240214_negynapos_munkahet_Telekom
A négynapos munkahét körüli vita várhatóan a következő években is folytatódik. A kérdés nemcsak gazdasági, hanem társadalmi jelentőségű is: hogyan lehet összeegyeztetni a versenyképességet a munkavállalók életminőségével.
A lengyel kísérlet eredményeit Európa-szerte figyelemmel kísérik, mivel iránymutatást adhat arra, hogyan lehet a munkaidőt a 21. század gazdasági és társadalmi realitásaihoz igazítani.
A cikk a Pulse újságírói együttműködés keretein belül készült, közreműködött Lena Kyriakides (EFSYN, Görögország) Morvecz Kata (EUrologus/HVG, Bécs), Gazeta
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
