Új intézkedéscsomagot mutatott be kedden az Európai Bizottság az Európai Unió energiafüggetlenségének erősítésére és az energiaköltségek csökkentésére. A javaslatok célja, hogy növeljék a beruházásokat az európai tisztaenergia-megoldásokba, erősítsék az energiarendszer ellenálló képességét, valamint mérsékeljék a háztartások és vállalatok energiaszámláit.
A Bizottság szerint a jelenlegi geopolitikai helyzet ismét rámutat arra, mennyire kockázatos az EU fosszilisenergia-importtól való függősége. Az energiaárak továbbra is komoly terhet jelentenek az európai polgárok és az ipar számára, miközben a tiszta energiaforrások hosszabb távon a legolcsóbb és legbiztonságosabb megoldást jelenthetik.
A helyzet Iránban egy egyszerű igazságra emlékeztet bennünket: a saját termelésű tiszta energia az egyetlen tartós megoldás arra, hogy az EU megszakítsa a fosszilis tüzelőanyagoktól és az árak ingadozásától való függés körforgását
– hangsúlyozta Teresa Ribera, az Európai Bizottság tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős ügyvezető alelnöke. A Bizottság egyik kulcskezdeményezése a Tisztaenergia-beruházási stratégia, amelynek célja, hogy áthidalja a rendelkezésre álló magántőke és az energiarendszer átalakításához szükséges beruházások közötti szakadékot. A stratégia az energiahálózatok fejlesztését, az innovatív tiszta technológiákat és az energiahatékonysági beruházásokat támogatná.
Ebben kulcsszerepet szánnak az Európai Beruházási Banknak (EIB), amely a tervek szerint több mint 75 milliárd euró finanszírozást biztosítana a következő három évben az energiaátmenet támogatására. Az EIB emellett akár 500 millió euróval járulna hozzá egy stratégiai infrastruktúra-befektetési alaphoz, amely az energiahálózati projektek finanszírozását segítené.
A Bizottság szerint az energiaárak csökkentése az európai ipar versenyképességének megőrzése szempontjából kulcsfontosságú. Ugyanakkor a javaslatok középpontjában a fogyasztók állnak.
A “Polgárok energiacsomagja” több intézkedést tartalmaz a háztartások energiaszámláinak csökkentésére:
gyorsabb szolgáltatóváltás,
alacsonyabb adók és illetékek az áramszámlákon,
átláthatóbb információk a szerződésekről és számlákról,
a közösségi energiatermelés ösztönzése.
A csomag célja az energiaközösségek erősítése és az energiaszegénység elleni fellépés is. A Bizottság külön stratégiát jelentett be a kis moduláris atomreaktorok fejlesztésére. A cél, hogy az első európai SMR-reaktorok a 2030-as évek elején üzembe álljanak. A Bizottság ezért egy 200 millió eurós InvestEU-programbővítést is mérlegel az Innovation Fund (Innovációs Alap) forrásaiból, amely garanciákon keresztül csökkentené az új nukleáris technológiákba irányuló beruházások kockázatát.
A bejelentés hátterében az energiaárak tartósan magas szintje és a nemzetközi feszültségek állnak. A Bizottság szerint az európai gazdaság addig marad kiszolgáltatott a globális piaci ingadozásoknak, amíg jelentős mértékben importált fosszilis energiára támaszkodik.
A magas energiaárak továbbra is súlyos terhet jelentenek a polgárok és a vállalkozások számára, és a Közel-Keleten kiújuló válság újabb bizonytalanságot okoz
– mondta Dan Jørgensen energiaügyi és lakhatási biztos. „Amíg Európa importált fosszilis energiahordozóktól függ, addig ki leszünk téve a globális volatilitásnak” - tette hozzá.
A most bemutatott csomag az EU szélesebb energiapolitikai stratégiájának része. A Bizottság háttéranyaga szerint az energiaátmenet finanszírozási igénye hatalmas: 2030-ig évente mintegy 660 milliárd euró, a következő évtizedben pedig évi 695 milliárd euró beruházásra lesz szükség az energiarendszer átalakításához. A közpénzek önmagukban nem elegendők ehhez, ezért a stratégia egyik fő célja a magántőke bevonása. Európában az intézményi befektetők – például nyugdíjalapok, biztosítók és állami befektetési alapok – több mint 12 ezer milliárd eurónyi vagyont kezelnek, amelyből jelenleg csak kis rész kerül tisztaenergia-projektekbe.
A Bizottság szerint a kihívás nem a pénz hiánya, hanem az, hogy hogyan lehet ezt a tőkét hatékonyan az energiaátmenetbe irányítani.
A stratégia több pénzügyi eszközt is javasol, hogy vonzóbbá tegye a tisztaenergia-projekteket a befektetők számára. Az egyik megoldás a jövőbeli bevételek – például hálózati díjak vagy megújulóenergia-kifizetések – értékpapírosítása, amely stabil, hosszú távú hozamot kínáló befektetési eszközöket hozhat létre. Emellett a Bizottság hibrid kötvények használatát is ösztönözné, amelyek lehetővé teszik az energiacégek számára, hogy tőkét vonjanak be anélkül, hogy túlzott mértékben növelnék az adósságukat.
A tervek szerint 2026 második negyedévében létrejön az Energiaátmeneti Beruházási Tanács, amely rendszeres fórumot biztosít majd a döntéshozók, a tagállamok, a bankok és a magánbefektetők számára. A testület célja, hogy összehangolja az uniós energiapolitikát a befektetők igényeivel, és segítsen azonosítani azokat az akadályokat, amelyek jelenleg lassítják az energiaátmenet finanszírozását.
A stratégia külön támogatást irányoz elő az olyan új technológiák számára, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a jövő energiarendszerében, de jelenleg magas befektetési kockázattal járnak. Ilyenek például a hosszú távú energiatárolási megoldások, a lebegő tengeri szélerőművek, az óceáni energiatermelés, az agrivoltaikus rendszerek vagy a geotermikus energia.
A Bizottság szerint ezeknek az innovációknak a támogatása segíthet áthidalni azt az úgynevezett „halál völgyét”, amely sok új technológia számára a fejlesztési szakasz és a piaci bevezetés között jelentkezik.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
