Az Európai Parlament közleménye szerint a jogalkotók különösen a háztartások védelmét tartották szem előtt. Az ETS2 ugyanis az épületek fűtéséhez használt energiahordozókra, a közúti közlekedés üzemanyagaira és néhány további ágazatra terjed ki, így közvetve a lakosságot is érintheti.
Az ETS2 az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere, amelyben a fosszilis tüzelőanyagokat forgalmazó vállalatoknak szén-dioxid-kvótákat kell vásárolniuk az általuk értékesített üzemanyagokból származó kibocsátás után. A rendszer célja, hogy ösztönözze az energiahatékonyságot és a tisztább technológiák használatát.
Bár a kötelezettség közvetlenül a forgalmazókat terheli, a többletköltségek egy része végső soron megjelenhet a lakossági fűtés és a közlekedés áraiban is. Ennek enyhítésére az Európai Unió létrehozta a Szociális Klímaalapot, amely az energiaszegénységnek és közlekedési szegénységnek leginkább kitett háztartásokat hivatott támogatni.
A mostani megállapodás jelentősen megerősíti a piacstabilitási tartalék működését. Amennyiben a szén-dioxid ára meghaladja a tonnánkénti 45 eurót (2020-as árakon számolva), a piacra kerülő többletkvóták mennyisége a korábbi 20 millióról 40 millióra nő. Emellett a mechanizmust évente két alkalommal is aktiválni lehet, így szükség esetén akár 80 millió többletkvóta kerülhet a piacra egy év alatt.
Ez a mennyiség meghaladja az ETS2-ben előírt évi 60 millió tonnás kibocsátáscsökkentési ütemet, vagyis az uniós intézmények szerint elegendő mozgásteret biztosíthat a túlzott áremelkedések megfékezésére.
A jogalkotók a másik irányban is finomították a rendszert. Jelenleg, ha a forgalomban lévő kvóták száma 210 millió alá csökken, egyszerre 100 millió egységet szabadítanak fel. Az új szabályok szerint a beavatkozás fokozatosabb lesz: már 260 millió kvóta alatt megkezdődhet a piacra bocsátás, így elkerülhetők a hirtelen kínálati sokkok, és stabilabb árjelzés alakulhat ki.
A megállapodás egyik fontos eleme, hogy megszűnik a piacstabilitási tartalékban lévő kvóták 2031. január 1-jére tervezett érvénytelenítése. Ennek köszönhetően a tartalékban lévő, összesen 600 millió kibocsátási egység 2030 után is rendelkezésre áll majd, ha a piac stabilizálása ezt szükségessé teszi.
A jövőbeni felülvizsgálatok során az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie a még rendelkezésre álló kvóták sorsát, valamint egyensúlyt kell teremtenie a klímavédelmi célok és a társadalmi méltányosság között.
Danuše Nerudová cseh néppárti európai parlamenti képviselő, a jogszabály jelentéstevője szerint Európának többet kell tennie azért, hogy megvédje a háztartásokat az ETS2 lehetséges társadalmi hatásaitól.
A most elfogadott módosítás erősíti az árstabilitást a polgárok számára. A megállapodás egyértelművé teszi, hogy a tagállamoknak az ETS2 aukciós bevételeinek felhasználásakor elsőbbséget kell adniuk a rendszer társadalmi hatásait enyhítő intézkedéseknek
– hangsúlyozta a képviselő. Az Európai Bizottság külön nyilatkozatban vállalta, hogy 2027 októberéig felülvizsgálja az ETS2 működését az épületek, a közúti közlekedés és a további érintett ágazatok esetében, és megvizsgálja, hogy a jelenlegi védelmi intézkedések elegendők-e a sérülékeny háztartások számára.
Maria Panayiotou ciprusi környezetvédelmi miniszter szerint a gyors megállapodás „szilárd és kiszámítható piacstabilitási tartalékot” hoz létre, amely elengedhetetlen az ETS2 zökkenőmentes elindításához. Szerinte az új szabályok javítják a piac likviditását, csökkentik az árak ingadozását, és növelik a rendszer képességét arra, hogy reagáljon az indokolatlan áremelkedésekre.
Az informális megállapodást még az Európai Parlamentnek és a tagállamokat képviselő Tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagynia. A szabályok az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetés után húsz nappal lépnek hatályba.
Az Európai Bizottság emellett 2026. júliusra ígérte az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer egészének átfogó felülvizsgálatát. Az ETS2 eredetileg 2027-ben indult volna, de a klímatörvény felülvizsgálata során egy évvel elhalasztották, így teljes körűen 2028. január 1-jén lép majd életbe.
Az új rendszer célja, hogy 2030-ra 42 százalékkal csökkentse az épületek és a közúti közlekedés szén-dioxid-kibocsátását a 2005-ös szinthez képest, hozzájárulva az Európai Unió 2050-re kitűzött klímasemlegességi céljához.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
