Amikor egy háromfős budapesti család beköltözött a frissen átadott, hatlakásos zuglói társasházba, még nem sejtették, hogy három hónap múlva szétporlik a fuga a burkolólapok között, hogy savasodás miatt feljön a festék több falrész alján, és hogy mindezeket a garanciális javítást igénylő problémákat maguknak kell megoldaniuk, mert nyomát sem lelik a kivitelezőnek.

Ellenőrizzük a minőséget - ha nem magunk akarjuk kijavítani a hibákat. © Végel Dániel

Ehhez hasonló történeteket bárki tud baráti köréből, hiszen ma már jelentős tábora alakult ki azoknak, akik azt hangoztatják, hogy soha ne költözzünk új építésű ingatlanba. Ez persze túlzás, ám tény, hogy Magyarországon a szakemberek is úgy vélik: hihetetlenül rossz minőségű az épített házak jelentős hányada. Jó hír azonban, hogy néhány alapvető fogással és az állam segítségével kikerülhetjük ezeket az épületeket.


A biztonságos lista

A kormányzati segítség abban az építtetőket, kivitelezőket minősítő rendszerben rejlik, amely október óta, önkéntes alapon működik. A részletek az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) honlapján olvashatók, ám ez a szöveg főként a szakmának szól. A rendszer újdonsága abban rejlik, hogy a műszaki felkészültség mellett figyelembe veszi az adminisztrációs, jogi, pénzügyi és személyi feltételek teljesülését is.

A minősítési rendszer alkalmat ad arra is, hogy hozzájáruljon az építőipari körbetartozás jelenségének felszámolásához, mivel olyan cégek nem kerülhetnek a minősítettek közé, amelyek indokolatlan tartozásokat halmoztak fel. A két embert foglalkoztató kisvállalkozástól a több milliárd forint értékű beruházásokra létrehozott konzorciumokig az építőipar teljes vállalkozói spektrumát igyekszik lefedini. Az OLÉH honlapjára is felkerülnek a minősített cégek: célszerű tehát innen válogatnia annak, aki mindenképpen új lakásba szeretne költözni.

Magad, uram...?

Az ügyben összefogtak az ingatlanszakmai szervezetek, kiadványaikban és honlapjaikon szakmai propagandát fejtenek ki, és folyamatosan közzéteszik a sikeresen minősített vállalkozók adatait. A megrendelőkön és alvállalkozókon kívül, a minősítés megszerzése versenyelőnyt nyújthat például a lakásvásárlók végleges döntésének befolyásolásában. Valószínűleg nem kell sok idő majd ahhoz, hogy a hirdetések között döntő tényező legyen: melyik befektető dolgoztat Minősített Építési Vállalkozással és melyik nem.

Mivel még zajlik az első cégek minősítése, kénytelenek vagyunk a magunk kezébe venni a megbízhatóság és a minőség ellenőrzését. Ha már megvettük új otthonunkat, de még nem vettük át, járjunk alaposan körbe az ingatlanban. Különösen figyeljünk néhány gyakori hibára.

Egyszerű hanyagság például, ha a csapok nincsenek stabilan rögzítve a falban, és kilazultak, ha ugyanilyen nem megengedhető mozgást produkálnak a parkettalapok. Mindenképpen nyissuk ki és csukjuk be az összes nyílászárót, az ajtóknak és az ablakoknak is jól kell záródniuk, illeszkedniük. A munkálatok során festék csöppen le, lábnyomok maradnak a padlón, padlószőnyegen, a munkások megkarcolják a fakereteket. Ezek nem maradhatnak így, a lakást a kivitelező köteles tisztán, hiba nélkül átadni. Szintén nézzük át a sarok- és takaróelemeket, hogy a nagy sietségben nem illesztették-e össze pontatlanul őket. A konyhai munkafelületek is igen gyakran sérültek. Készítsünk feljegyzést arról, mi nem tetszik, mit kell még kijavítani vagy befejezni. Ezt a sétát tegyük meg a kivitelező képviselőjével, egyezzünk meg, és listánkat írassuk alá vele.

Papírok és garancia: jobb ha nálunk van

Szerezzük meg az épület tervrajzait, az építési napló másolatát, társasházi alapító okiratot vagy bármely más dokumentumot, ami érinti ingatlanunkat. Vásárlás előtt nézzük át az adásvételi szerződést. Utóbbi dokumentumban már szerepelnie kell a garanciáról szóló bekezdéseknek. Érdemes tudni, hogy az épített szerkezetekre elég hosszú, általában legalább tízéves jótállást vállalnak. A kisebb javítások garanciális ideje azonban a legrosszabb esetben egy év. (Ha a cég nem ad árengedményt, az alku tárgya lehet a garancia meghosszabítása.)

Gyakran az ingatlaniroda is segítségünkre lehet. Ha sokat hirdető, ismert, nagy ingatlanirodát választunk, vagy valaki ajánlja a közvetítő szolgáltatásait, ma már szinte biztosak lehetünk abban, hogy megszűrik partnereiket. A beruházók ugyanis gyakran nem maguk adják el az épített lakásokat, hanem forgalmazókra, ingatlanirodákra bízzák ezt a csöppet sem könnyű feladatot. A nagy kínálatban az irodák válogatnak, szűrik a partnerül fogadott kivitelezőket, beruházókat, hiszen az esetleges botrány őket is rosszul érintené.

Nem árt, ha néha kinézünk az építkezésre. © sxc.hu

Ha irodától veszünk új lakást, szerezzünk be minél több információt a beruházóról. Az ingatlanos el tudja mondani azt is, hogyan reagál a beruházó a panaszokra, és milyen készségesen, gyorsan, hatékonyan javítja ki a jelzett hibát. Egyes lakóparkokban gondnok is működik, akinek az a feladata, hogy e kisebb gondokat megoldja, a nagyobbak javítását pedig megszervezze. Nem rossz megoldás az sem, ha magunk járjuk körbe a már ott lakó, vagy egy korábbi lakóparkban ingatlant vásárló tulajdonosokat.

Sasszemmel az építkezésen

Jó lehetőségek nyílnak meg előttünk, ha még az építkezés előtt vagy alatt fizetünk be lakásra. A legkisebb hibaszázalék akkor érhető el az építkezés során, ha minél többször ellenőrizzük a munkát. Felesleges napi 12 órát ott ülni az alapokon, de minél többször nézünk a mesterekre mi magunk vagy valamely családtagunk, annál biztosabb, hogy csírájában elfojtjuk a trükközési kísérleteket. Ha lehet, ne terheljük le magunkat más nagy feladatokkal, munkával, ne utazzunk nyaralni. A távollétünkben ugyanis sok olyasmi is megtörténhet, amelyek közül jó néhány nem hozható helyre nagyobb bontás nélkül.


Tartalmi partnerünk a Bookmark Media.