Az élelmiszerek átlagosan 7 százalékos áremelkedéséből 2,4 százalékot „köszönhetünk” annak, hogy 12-ről 15 százalékra emelkedik az élelmiszerekre kivetett áfa – vélekedik Imrek Viktor, az OTP Bank elemzője. A tejipar máris 10, a pékek 20 százalékos áremelést ígértek. Nagy kérdés azonban, hogy szándékaikat a piacon is érvényesíteni tudják-e, vagy a nagy üzletláncok útját állják a 200 forintos kenyérnek. Nem lenne meglepő, ha a vásárlók beharangozottnál végül jóval mérsékeltebb áremelkedést tapasztalnának az élelmiszerboltokban. Az uniós csatlakozás után, különösen a tejtermékek, sajtok vagy a csirkehús vásárlóit érhetik kellemes meglepetések, ha az EU-s versenytársak megjelenése letöri az árakat, a sertéshús termelők pedig már most is örülnének, ha a jelenlegi áron el tudnák adni árujukat.

A legnagyobb mértékben - a jövedéki adó 35 százalékos növekedése miatt, - a cigaretta drágul. A dohányáruk adótartalma azonban még így is csupán 2008-ra éri el az uniós normákban előírtakat, így nagy jövő elé néz a feketekereskedelem és a környező országok üzleti forgalmát élénkítő cigaretta-bevásárló turizmus. Az alkohol és dohányáruk megközelítőleg 11 százalékkal drágulnak.

A legnagyobb sokkot valószínűleg a villanyszámla kézhezvétele jelenti majd. Az elektromos energia után 12 százalék helyett 25 százalék áfát fizetünk jövőre, ami 11 százalékos áremelést jelent. A szabályozott árak emelkedése ezzel azonban még nem ér véget. A gázárak átlagosan 6,8 százalékkal növekszenek, a felhasznált gázmennyiségtől függő árkompenzáció azonban megmarad. Az egyéb közszolgáltatásokat nyújtó cégek szintén 10 százalék feletti drágulással köszöntik az új évet. A szemétszállítás, a vízdíj és a csatornadíj szinte minden településen drágul, legmélyebben talán a Budapestieknek kell a zsebükbe nyúlniuk. Az utazás szintén költségesebb lesz. A BKV, a MÁV és a Volán vállalatok 10-11 százalékos áremelést ígérnek, a Volán ebből 7 százalékot már novemberben végrehajtott.

Alig drágul ezzel szemben a telefonálás, a Matáv ugyanis csupán 1,6 százalékkal emeli tarifáit és a vezetékes készülékek előfizetési díjait. A mobiltársaságok között pedig jövőre, - a számhordozhatóság bevezetése után, - várhatóan tovább erősödik a verseny, amely akár alacsonyabb tarifákat is eredményezhet. Nem lesznek azonban ilyen visszafogottak a kábeltévés hálózatok, amelyek 10 százalék körüli áremelkedéssel örvendeztetik meg a nézőket.

Ellentétben a tömegközlekedést választók tetemes többletkiadásaival, az autósok a gyenge dollár és a csökkenő világpiaci olajár miatt az ideinél akár négy százalékkal olcsóbban is tankolhatnak a benzinkutaknál. Igaz, az autópálya matrica 5,5 százalékkal drágul, a nem fizetőket pedig még 40 ezer forintra is megbüntethetik, jövőre azonban egész évben kapható lesz a négy napos sztráda matrica is.

Az ipari termékek igen szerény - jövőre alig 1 százalékos - árnövekedése továbbra is mérsékli az inflációt. A könyvek akár olcsóbbá is válhatnak, miután az eddigi 12 százalék helyett csupán 5 százalék áfát vet ki az állam. A tankönyvek után viszont 0 helyett 5 százalék áfát kell fizetni jövőre. Miután nem kért Magyarország halasztást az EU-tól, a gyógyszerek kedvezményes áfája szintén 0-ról 5 százalékra nő, így az áremelkedés ebben a körben is biztosra vehető. A szolgáltatások ára - az étteremtől a fodrászig - szintén az inflációnál gyorsabban, 8-9 százalékkal nőhet, részben az áfa emelések hatására – mondta Imrek Viktor.

„Az idei év utolsó két hónapjában felpörgött infláció arra utal, hogy az előre beharangozott jövő évi áremelések egy részét az ügyes kereskedők, - és szolgáltatók, - már ebben az évben elkezdték megfizettetni vevőikkel, kihasználva azt, hogy a vásárlók az idei bérnövekedés miatt ma még több pénzt éreznek a zsebükben, ezért könnyebben tudomásul veszik a borsosabb árat. Így legalább jövőre kisebb lesz a meglepetés amikor jövőre elénk teszik a számlát” – mutat rá Petschnig Mária Zita a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa.

Ami a béremeléseket illeti, az alkalmazottak egyharmadát foglalkoztató közszférában 6 százalékos nominális béremelés várható. A vállalkozói szférában 7-8 százalékos bruttó béremelésben állapodtak meg az Érdekegyeztető tanács résztvevői, ami a közalkalmazottaknak némi reáljövedelem csökkenést, a magánszférában dolgozóknak minimális reálbér emelkedést jelent. (Összehasonlításul, a Bokros csomag első évében 12, második évében 5 százalékos reáljövedelem csökkenést kellett a lakosságnak tudomásul vennie.). A nyugdíjak reálértéke ugyanakkor nem csökken, azt ugyanis év közben az inflációnak megfelelően kiigazítja a kormány.