Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban gyors fiskális korrekcióra van szükség a pénzügyi krízis elkerülése érdekében - jelentette ki a Reutersnak nyilatkozva Willem Buiter, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza. A kiigazítást azért tartja halaszthatatlannak, mert a májusi uniós csatlakozás kezdetben extraköltségeket jelent, így a mostani fiskális kurzus mellett elviselhetetlenül magasra szökne a hiány. Buiter szerint lehetséges a kiadásokat úgy csökkenteni, hogy ez ne okozzon recessziót, mert a beruházások és az export biztosítanák a gazdasági növekedést. Ugyanakkor azzal kapcsolalatos kételyei is vannak, hogy a kormányok mennyire hajlandók takarékoskodni, s elképzelhetőnek tartja, hogy a korrekciós intézkedésekre akkor kerül csak sor, amikor már nagyon nagy a baj, és ennek megfelelően fájdalmas lépésekre kényszerülnek.



A Fitch londoni hitelminősítő cég szerint Magyarország 2006-ra kitűzött célját, GDP 2,5 százalékát kitevő deficitet a kormány a célok teljesítésének eddigi hatékonyságából megítélve, és a választások miatt jelentősen túl fogja lépni, GDP-arányos államadósság pedig 2003 végére 57 százalékra nőtt, ami nagyon magas a legfizetőképesebb "A" kategóriába sorolt adósok 44 százalékos középértékéhez képest. A Fitch emellett alacsonynak minősítette a magyar devizatartalékokat. A cég által számolt likviditási ráta, amely a mozgósítható tartalékot méri össze a 12 hónapon belül esedékessé váló kötelezettségekkel, az idén várhatóan csak 81 százalék lesz, ami a második legalacsonyabb ráta a cég által a legjobb adósoknak minősített "A"-tól az enyhén spekulatív befektetésnek tekinthető "BB mínusz"-ig terjedő kategóriákba sorolt országok között. Magyarország egyre „esélyesebb” a leminősítésre, ha az új pénzügyminiszternek nem jön össze a költségvetési karcsúsítása.



Magyarországhoz hasonlóan egyelőre Lengyelország és Csehország is nagyon messze van attól, hogy az eurózóna-csatlakozás fő kritériumát teljesíteni tudja, nevezetesen azt, hogy az államháztartási hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartsa. A lengyel deficit tavaly a GDP 4,8 százalékára rúgott, s az idén előreláthatólag 5,3 százalékra nő. Csehországban a központi költségvetés hiánya 2003-ban a GDP 4,5 százalékának felelt meg, az államháztartás hiánya 8 százalék volt, amit 2006-ig 4 százalékra szeretnének leszorítani.



Az eurócsatlakozásra legfelkészültebb Észtország arra számít, hogy a balti országban 2006 nyarán bevezetik az eurót, mivel már jelenleg teljesítette az ehhez szükséges valamennyi feltételt. A terv azonban elbukhat a magas folyó fizetési hiány miatt csakúgy, mint azon, hogy az EU nem támogatja az euró bevezetésének időpontjával kapcsolatos észt elképzelést, illetve azon, hogy az infláció növekedni fog mert Észtországnak számos adót emelnie kell az EU előírásai miatt.



Dicséreteket egyedül Szlovákia söpörhetett be, amely az utóbbi időben nem csak a külföldi tőkebefektetők és kötvény vásárlók kedvencévé vált, de a Fitch nemzetközi hitelminősítő intézet egy fokkal jobb BBB minősítésre javította az eddigi BBB-ról. Szlovákia külső adósságának besorolását az ország mérséklődő államháztartási hiánya miatt, miközben a növekvő kivitel révén csökkentette a folyó fizetési mérleg hiányát is. A szlovák kormány előrejelzéseinek szavahihetősége emellett sokkal jobb mint a magyar kormányé – érzékeltette a befektetői bizalomban mutatkozó különbséget a hvg.hu-nak Ed Parker a Fitch igazgatója.



Az EU-csatlakozás költségeivel kapcsolatban a Reuters idézi Laza Kekicet, az Economist Intelligence Unit Közép- és Kelet-Európáért felelős igazgatóját, aki arra figyelmeztet, hogy a belépés előtti időszakhoz képest az új tagok az első periódusban veszíteni fognak. Szerinte a három országnak az uniós költségvetéshez való hozzájárulása az első évben a GDP két százalékát is elérheti, olyan időszakban, amikor költségvetési kiadásai visszafogására kényszerül.



Ed Parker, a Fitch hitelminősítő cég Közép- és Kelet Európáért felelős igazgatója úgy látja, hogy bár a csatlakozó országok pénzügyileg egyértelműen nyernek a csatlakozáson, 2004-ben azonban átmenetileg többlet finanszírozási igényeket jelent költségvetésüknek.



Elizabeth Werner, a brüsszeli bizottság illetékes szóvivője emlékeztetett rá, hogy a 2002. decemberi koppenhágai csúcson döntés született, hogy a csatlakozók nem lehetnek nettó hozzájárulók az EU költségvetéshez , ám ez nagyban függ attól, képesek lesznek-e az érintett országok lehívni megfelelő mennyiségű EU-s pénzt. Létrehoztak egy speciális kompenzációs pénzalapot is, ha az új tagok nem tudnák kellőképpen kihasználni a támogatási keretet, mindenre azonban nem lehet felkészülni.