A csütörtöki The Times szerint a kormány döntése értelmében a csatlakozó kelet-európai országok állampolgárai csak akkor vehetik majd igénybe a brit szociális ellátó hálózat juttatásait, ha előtte két évig saját keresetükből tartották el magukat Nagy-Britanniában. A brit miniszterelnöki hivatal szóvivője azonban - csakúgy, mint a munkaügyi tárcáé csütörtökön az MTI-nek - a lapnak azt mondta: nincs szó a munkavállalási jog megvonásáról az új tagállamok polgárai esetében.



"A brit kormány vizsgálja, hogyan lehet elejét venni az új kelet-európai EU-tagállamokból érkező "kedvezményturisták" tömeges beáramlásának" - válaszolta szerdán a brit miniszterelnök Michael Howardnak, a konzervatív ellenzék vezérének azon kérdésére, miért nem alkalmaz a brit kormány korlátozásokat az új uniós tagországok polgáraival szemben. Howard szerint - aki maga is kelet-európai bevándorlók gyermeke – az EU-bővítés után éppen azért várható jelentős bevándorlás Nagy-Britanniába a kelet-európai tagállamokból, mivel számos jelenlegi tagország eleve korlátozásokat jelentett be a csatlakozó országokkal szemben.



Nagy-Britannia az egyetlen nagy EU-tagállam, amely mindezidáig nem engedett az idegengyűlölő, félelemkeltő kampányoknak, és azt ígérte: a május 1-jei bővítés első pillanatától megnyitja munkaerőpiacát az új tagországok előtt. Ennek hivatalos indoklása az, hogy az uniós átlagnál jóval gyorsabban növekvő, egyes kulcságazatokban máris munkaerőhiánnyal küszködő brit gazdaság hasznot húz a szakképzett munkaerő beáramlásából.



A legnagyobb brit konzervatív napilap a The Daily Telegraph helyszíni vizsgálatot végzett Szlovákiában. Ennek nyomán a lap arra a következtetésre jutott, hogy a tömeges bevándorlásnak csekély a valószínűsége. A lap szerint a mintegy félmillió szlovákiai roma 80 százaléka szegénységben és gettókban él, mivel azonban semmilyen tapasztalatuk nincs a gettón kívüli világról, többségük nem tudja elképzelni, hogy máshol folytassa életét. A lap szerint a brüsszeli EU-bizottság tisztviselői "gusztustalannak" tartják, ahogy a jelenlegi EU-tagok sorra zárják be az ajtót a csatlakozók előtt, és azzal vádolják a politikusokat, hogy engednek az idegengyűlölő, félelemkeltő kampányoknak.



A tizenöt EU-tagállamnak a májusban taggá váló tíz országgal kötött csatlakozási szerződés ad lehetőséget arra, hogy egy legfeljebb hét évig tartó átmeneti időszakban nemzeti rendelkezéseket - gyakorlatilag korlátozásokat - alkalmazzanak a munkaerő unión belüli szabad áramlására. A tervezett intézkedések pontos mibenlétéről azonban még a négy - korlátozást bejelentő - ország sem tájékoztatta a bizottságot. A többi kilenc jelenlegi tagállam szándékairól egyelőre a bizottság is csak nyilatkozatok és sajtójelentések alapján tud képet alkotni; megerősített információkon alapuló hivatalos tájékoztatást ezért erről csak maguk az érintettek adhatnak.