A multinacionális cégek az új uniós országok számtalan gazdasági szektorában látnak beruházási lehetőséget, de az olcsó munkaerő és a folyamatosan javuló versenyhelyzet mellett, az elmaradt infrastruktúrát és a korrupció veszélyét is figyelembe véve mérlegelnek.

Egy müncheni szemüveggyártó cég tárgyalásokat folytat német alkalmazottaival a gyártókapacitás nagy részének Csehországba való áthelyezéséről - írja a Financial Times. A munkások készek lemondani bérük harmadáról, hogy a nyolcszáz munkahelyből négyszázötvenet megmenthessenek, és Münchenben maradhassanak. Ennek ellenére Giancarlo Galli a cég vezérigazgatója hajthatatlan.

A cég tulajdonosai (a Rodenstock család és más részvényesek) határozottan a modernizálás és a költségcsökkentés mellett tették le a garast. Gulli szerint „nincs más választásunk, Németország nyolcvan milliós lakossággal bír, az újonnan csatlakozók összesen hetvennégy millióan vannak, ez számunkra hatalmas lehetőségeket rejt.” A Rodenstock cég példája is mutatja, mekkora befektetési lehetőségek rejlenek az új helyzetben.

Tizenöt évvel a vasfüggöny leomlása után a nyolc ex-szocialista állam gazdasága (Málta és Ciprus nélkül) 110 milliárd dollárnyi külföldi tőkét vonzott magához. Multinacionális vállalatok, élükön a járműiparral, termelési bázisokat telepítettek, míg a helyi vállalkozók öt milliónál is több céget alapítottak, melyek a mobiltelefon szoftverektől a kerti törpékig sokmindent termelnek. Emellett azonban számtalan kiaknázatlan terület maradt a kül-és belföldi befektetők számára egyaránt.

A nemzetközi vállalatok a bővítés reményében megelőlegezték a befektetéseket, annak ellenére, hogy konkrétan csak a 2002-es koppenhágai EU csúcson mondták ki a csatlakozás végleges időpontját. Számukra a csatlakozás pillanata mérsékelt jelentősséggel bír. Ezzel szemben az EU közös agrárpolitikája alaposan átalakítja a mezőgazdasági és élelmiszer piacot. Az építőipari cégek az uniós támogatások drasztikus növelésétől az infratruktúrális beruházások gyarapodását várják. A kisebb cégek pedig nagyobb önbizalommal fognak befektetni a csatlakozott országokban.

A Grafton személyzeti tanácsadó vállalat vezetője James Kilbane szerint „nem kérdéses hogy befektetések új hulláma fogja elárasztani az új tagállamokat”. Kilbane példaként hozza fel a tőzsdét, melynek indexe 2003 eleje óta Magyarországon hatvanöt százalékkal, Csehországban nyolcvannyolc, míg Lengyelországban negyvenöt százalékkal emelkedett. De a külföldi működőtőke befektetések - amelyek jóval nagyobb szerepet játszanak a közép-kelet európai országokban, mint a portfolió invesztíciók -, 2004-ben várhatóan tizenöt milliárd dollárra emelkedik a 2003 évi hat milliárdról.

A befektetőket vonzzák a fejletlen kelet európai piac adta lehetőségek. Az új tagállamokban a vásárlóerő paritáson számított jövedelem körülbelül a fele a jelenlegi tagállamok átlagának. A nagy eltérés az üzletemberek szemében növekedéspotenciált jelent. Az Eurostat adatai szerint például Lengyelországban 2001-ben száz lakosra huszonegy személygépkocsi jutott, míg az EU-ban negyvenkilenc. A személyi számítógép ellátottság 2002-ben száz lakosra tizenegy volt Lengyelországban, míg az EU-ban harmincnégy. Sok minden függ attól, milyen gyorsan sikerül a felzárkózás.

Az EBRD becslései szerint a nyolc volt szocialista ország átlagos GDP növekedése 3,5 százalék körül alakult tavaly, annak ellenére, hogy legnagyobb exportpiacukon, Németországban tartott a recesszió, és az eurózóna gazdaságai általánosságban stagnáltak. Ha az eurózóna gazdaságai idén 1,5-2 százalékos növekedést tudnak majd felmutatni, akkor az újonnan csatlakozók 4-4,5 százalékos GDP növekedést remélhetnek.

A nyolcak elmaradottabb szektoraiban például a bankszektorban éves szinten akár tíz százalék is lehet a növekedés, az új szolgáltatásoknál pedig még gyorsabb, a lakáshitelezés például akár harminc százalékkal is növekedhet éves szinten. Az új tagállamok másik nagy előnye a befektetők szemében az olcsó, jól képzett munkaerő.

A termelékenység az EU átlag harmada a nyolc kelet európai tagállamban, de a munkások órabére még alacsony, alig ötödét teszi ki az uniós munkások bérének. A kilencvenes évek elején betelepült multinacionális vállalatok – például Magyarországon a Nokia - eleinte csak egyszerű összeszerelő üzemeket telepítettek Kelet-Európába, mára azonban változott a helyzet. A gyártás után most a szolgáltatások áttelepítése került napirendre, a telefonos vevőszolgálattól a különleges feladatokat ellátó szoftverfejlesztésekig.

Az olcsó munkaerő mellett a kelet-európai országok igyekeznek „üzletbarát” körülményeket is teremteni a befektetők számára, adócsökkentéssel, a bürokratikus akadályok mérséklésével és befektetést ösztönző megoldásokkal.

A Világgazdasági Fórum üzleti elemző csoport besorolása szerint Észtország, Lettország, Szlovénia, és a Cseh Köztársaság máris megelőzi Portugáliát és Görögországot a versenyképesség terén. Egy cég elindításához Lengyelországban három engedélyt kell beszerezni, Franciaországban ötöt, Olaszországban azonban már tizet.

A társasági adót a legtöbb új tagállam mérsékelte. Szlovákia például tizenkilenc százalékra. Általánosságban jók a multinacionális cégek kilátásai a csatlakozó országokban, ám a kisebb helyi vállalatokat a kemény verseny alaposan megszorongathatja.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Nyomtatóval hamisítottak pénzt Békés megyében

Nyomtatóval hamisítottak pénzt Békés megyében

Két nap alatt két medvét is elgázoltak az erdélyi utakon – videó

Két nap alatt két medvét is elgázoltak az erdélyi utakon – videó

„A gyerekeink most járnak iskolába – mentsük, ami menthető”

„A gyerekeink most járnak iskolába – mentsük, ami menthető”

Brüsszelt nem lehet megállítani

Brüsszelt nem lehet megállítani

A tudás kincstára

A tudás kincstára

Újabb részletek derültek ki az Ausztriában működő gyilkos boszorkányszektáról

Újabb részletek derültek ki az Ausztriában működő gyilkos boszorkányszektáról