Dühödt hangok hallatszanak a Wall Street felől. A legismertebb internetes keresőt üzemeltető cég felborította a piac megszokott rendjét. Részvénykibocsátásával ezúttal nem a befektetési bankok és a nyugdíjalapok, hanem a kockázati tőkések és a kisbefektetők járhatnak jól.

Az első nyilvános részvénykibocsátásából (initial public offering, IPO) 2,7 milliárd dollárt begyűjteni szándékozó Larry Page és Szergej Brin, a Google alapítói és főtulajdonosai nem mindennapi figurák. A tőzsdei kibocsátást előkészítő hivatalos dokumentumban nem ígérnek a befektetőknek sok információt és gyors meggazdagodást, viszont megígérik, hogy az emberiség javát fogják szolgálni. A cég filozófiája: "Ne légy gonosz!"

A tulajdonosok rendhagyó módon, automatizált internetes aukción értékesítik a Google tőzsdére bevezetendő részvényeit. A holland aukciónak nevezett módszer esetén az ajánlati időszakban minden vásárló jelzi, hány részvényt hajlandó jegyezni és milyen áron. Az ajánlati időszak végén a részvénykibocsátással megbízott befektetési bank sorba állítja az ajánlatokat. A legmagasabb ajánlatoktól lefelé haladva ott húznak vonalat, ahol minden felajánlott részvény elkel. Ennél a vonalnál lesz az ajánlati ár. A legmagasabb árajánlatot tevők közül is mindenki ezen az áron vásárolhatja meg az általa igényelt részvénymennyiséget – írja le a folyamatot a Red Herring internet-gazdasági magazin.

Az alapítók azonban fenntartják maguknak a jogot, hogy ettől eltérő árszinten adják el a részvényeket, céljuk ugyanis a hosszú távú árstabilitás. Az alapítók ugyancsak fenntartják a jogot, hogy a kínálatot növeljék.

A szokásos tőzsdei kibocsátás során ezzel szemben a kibocsátással megbízott befektetési bank határozza meg az ajánlati árat. Az első kibocsátáskori ajánlati ár általában számottevően alacsonyabb, mint az a részvényár, amely a vállalat reális értékét tükrözi. Az alulárazás oka, hogy a vevő kevesebb információval rendelkeznek a vállalat értékéről, mint egy bevezetett papír esetében. Az ebből eredő kockázatot kompenzálja az alulárazás, amely arra is jó, hogy kedvet csináljon a befektetőknek a részvényhez.

"Normális" IPO-k esetén ugyanis a befektetési bank úgy határozza meg az árat, és úgy osztja el a részvényeket, hogy számos befektető kapjon az általa igényeltnél kevesebb részvényt, köztük olyanok is, akik a kibocsátási árnál jóval többet megadtak volna a papírért.

A kielégítetlen kereslet és az alulárazás miatt, az új részvény kereskedésének első napján az új papírok fantasztikus áremelkedést produkálnak. A részvény első kereskedési napjának záróára és a kibocsátási ár közötti különbség, a kezdeti hozam a kevésbé átlátható kis cégek esetében átlagosan 43, nagyvállalatok esetében 8,6 százalék volt 1986. és 2000 között, de a Google-hoz hasonló „divatcikkek” esetében a száz százalékot is elérheti.

Ezt a hasznot általában a befektetési bankok és brókercégeik valamint azok kedvenc ügyfelei, például a hatalmas nyugdíjpénztárak és befektetési alapok zsebelik be. Ők azok, akiknek a bank lehetőséget nyújt arra, hogy a kibocsátási áron jegyezzenek az új részvényből, majd akár ugyan azon a napon el is adják azt.

A Google esetében a hasznot várhatóan a kisbefektetők veszik ki. Ők az első napon általában igen borsos áron vásárolnak be az új papírokból. A befektetési bankok és a „kedvenc ügyfelek” ezért nyilván nem nézik jó szemmel, hogy a Google divatba hozza a nyilvános aukciót, ami elüti őket a zsíros falattól.

Az IPO „szokásos menete” a cég tulajdonosainak zsebéből is vastag bankókötegeket emel ki. Az alulárazás ugyanis azt jelenti, hogy a társaság kevesebb tőkéhez jut, mint amennyit a kibocsátott részvények érnek. A tőzsdére kerülő fiatal cégekben sok esetben jelentős tulajdoni hányaddal rendelkeznek azok a kockázati tőke társaságok, amelyek segítettek „felnevelni” a kezdő vállalkozást, ezért nem nézik jó szemmel, hogy a befektetési bankok ügyfelei az ő befektetőik rovására gazdagodnak.

A Google alapítói mellett a társaságba 10-10 százalékos részesedésükért 1999-ben egyenként 12,5 millió dollárt fektető Sequoia Capital és a Kleiner Perkins Caufield & Byers kockázati tőke társaságok most nagyot kaszálhatnak, a piac ugyanis megfigyelők szerint 30-35 milliárd dollárra értékeli a céget. A kockázati tőkések így saját befektetőiknek tartják meg a kibocsátásból eredő haszon nagy részét. Ez nem is tűnik indokolatlannak, hiszen a kockázati tőkébe invesztálók vállalják a kezdő vállalkozások finanszírozásának rizikóját, ami nem csekély. Az elmúlt három sovány évben az amerikai kockázati tőkealapok értéküknek átlagosan 19 százalékát veszítették el. Ha pedig a befektetési bankok ügyfelei elesnek a kevés kockázattal begyűjthető nagy profittól, sokkal inkább hajlamosak lesznek kockázatosabb, de nagyobb hozamot ígérő kockázati tőke alapokba invesztálni - jegyzi meg a Financial Times kolumnistája.

A piac a Google idei várható 300 millió dolláros profitjának százszorosára, 30-35 milliárd dollárra értékeli a céget. Az értékelés csak első látásra tűnik a dotkom mánia korszakát idéző őrültségnek. A Google merész akciójával a Yahoo után, a világ legértékesebb internetes cége lenne.

A Google igazi pénzgyártó masina. A társaság tavalyi árbevétele 300 százalékkal, 961 millió dollárra nőtt, a 2002. évi 347 millió dollárhoz képest. A cég idén várhatóan 1 milliárd dollár készpénzt termel, amelyet beruházásokra és osztalékfizetésre lehet felhasználni. Ha a társaság a 30 százalékos növekedési ütemet még öt évig tartani tudja, öt év múlva több mint 5 milliárd dollár készpénzt "állít elő". Az internetes és média cégek esetében az öt év múlva várható készpénztermelés tízszerese elfogadható árnak számít. Ha pedig jelenleg befektetünk 35 milliárd dollárt - a Google feltételezett értékének összegét - egy a Google-részvényekhez hasonlóan kockázatos befektetési alapba, 5 év múlva körülbelül 50 milliárd dollárt kapunk - indokolja a Google értékelést a portfolio.hu.

A kockázatok azonban nem hanyagolhatóak el, amint a kibocsátásnál hoppon maradt nyugdíjalapok fel is hívják rájuk a figyelmet. A Google bevételeinek 95 százaléka a keresett szó beírása után felbukkanó hirdetésekből származik, az internetes hirdetési piac pedig zsugorodásnak indulhat. A Google tulajdonosai ezen kívül szeretnék megtartani a cég és a hosszú távú stratégiai döntések feletti ellenőrzést, így kétféle részvényt bocsátanak ki. A tőzsdére bevezetendő „A” sorozatú papírok darabonként egy szavazatra, míg a jelenlegi tulajdonosok kezében maradó „B” sorozatú papírok egyenként 10 szavazatra jogosítanak a társaság közgyűlésén. A szavazatelsőbbségi részvények miatt a befektetők nem sok mindenbe szólhatnak majd bele, akkor sem, ha a Google menedzsmentje nekik nem tetsző döntéseket hoz.

A kisbefektetőket ennek ellenére a máris teljes gőzzel tomboló Google-mániától próbálják megóvni az amerikai szakértők, azt javasolva nekik, ne az első kereskedési napon vegyenek Google-t, amikor az a legdrágább. Ha muszáj elkölteni a pénzüket, vegyenek a reklámokon kívül sok egyéb bevételi forrással rendelkező Yahoo-t, ha pedig mindenképpen Google részvényre vágynak, várjanak egy kicsit, amíg olcsóbb lesz.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Életfogytiglant kapott a cellatársát halálra kínzó három férfi

Életfogytiglant kapott a cellatársát halálra kínzó három férfi

Szinte bejáratósan új ez az eladó hazai Trabant

Szinte bejáratósan új ez az eladó hazai Trabant

#Godislove kampánnyal válaszolnak a Coca-Cola melegbarát üzenetére

#Godislove kampánnyal válaszolnak a Coca-Cola melegbarát üzenetére

 Így állítanák vissza a sajtószabadságot vidéken

Így állítanák vissza a sajtószabadságot vidéken

Nem tudja még lezárni Kenderesi zaklatási ügyét az úszószövetség

Nem tudja még lezárni Kenderesi zaklatási ügyét az úszószövetség

Radar360: Orbán együttműködne Karácsonnyal, török–amerikai tárgyalás

Radar360: Orbán együttműködne Karácsonnyal, török–amerikai tárgyalás