Az ötvenes évek vége és a kilencvenes évek eleje között eltelt időszakban 10 százalékkal, azaz minden évtizedben 2-3 százalékkal kevesebb napfény éri el a Föld felszínét – legalábbis erre az eredményre jutott egy, a San Diegói California Egyetemnek a Föld klímáját és atmoszféráját vizsgáló tudósai által végzett kutatás.



A New York Times csütörtöki lapszámában közölt felmérési eredmények szerint egyes területeken, így Ázsiában, az Egyesült Államokban és Európában a csökkenés még szembetűnőbb: Hong-Kongot egyenesen 37 százalékkal kevesebb napfény éri, mint ötven éve. A légszennyezés miatt egyre ritkábban látunk majd verőfényes nappalokat – vélik a kutatók.



A tudósok szerte a világon több száz mintavételt végző berendezést, radiométert telepítettek, ezek mérései szerint csökken a fény bolygónkon. A felmérés pontos és részletes eredményeiről egy, a jövő héten Montreal városába szervezett geológuskonferencián számolnak be.



A nemzetközi kutatócsoportot vezető Veerabhadran Ramanathan professzor „globális szürkületnek” (global dimming) nevezi a jelenséget, amely szerinte a globális felmelegedéshez (global warming) hasonló fenyegetést hordoz magában.



Európában a szürkületi zónához tartozik Magyarország is, rajtunk kívül Olaszországban, Németországban, Ausztriában és Lengyelországban csökkent 10 százalékkal a napfény ereje. A napos oldalon Spanyolország, Portugália, Norvégia, Görögország, Írország és Észak-Afrika marad, ahol csak csekély mértékű fényerő-csökkenést regisztráltak – írja a corriere.it.



„Itt ült egy hatalmas gorilla az ebédlőasztalon, mi pedig nem vettük észre” – ironizált Ramanathan, aki szerint azonban a szürkület következményei egyáltalán nem mulatságosak: veszélybe sodorhatják a Föld időjárását, környezetét és mezőgazdaságát is.