A környezetszennyező ciános technológiát alkalmazó aranymosó cég, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) Verespataknak 220-240 új munkahelyet ígér. Ám a beruházás miatt ezer lakóházat bontanának le, a bánya bezárása után pedig holt vidékké válik a festői táj.

A romániai Verespatakon Európa legnagyobb aranykészletét készülnek feltárni. A próbafúrások során kiderült, hogy a felszín 331 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejt. A külszíni fejtési módszerrel 225 millió tonna kőzetet fognak kitermelni, amiből ciánvegyülettel vonják majd ki az aranyat. A környezetvédőkben leginkább az a hatszáz hektárnyi területű zagymedence kelt aggodalmat, amelyben az aranyat mosnák, márcsak azért is, mert a tiszai szennyezést ennél jóval kisebb méretű tározó okozta. S ha a román hatóságok ellenőrzését és megbízhatóságát vesszük figyelembe, minden okunk megvan az aggodalomra, hiszen bármikor cián kerülhet a talajba vagy akár a folyókba.

Az RMGC-t a romániai születésű, jelenleg kanadai állampolgár, Frank Timis alapította. Greenpeace-s információk szerint a kilencvenes években heroincsempészésért az Interpol is köröztette. A beruházás valójában kevés gazdasági előnyt jelentene az ország számára. Ugyanis a bánya működésének tíz-tizenöt éve alatt a bevétel nyolcvan százaléka a Gabriel Resources-t illeti meg, míg a román Minvest részvényest csak húsz százalék, noha Románia természeti kincséről van szó.

Verespatakot bányászati ipari parkká nyilvánították, ezért a bányászaton kívül más gazdasági tevékenység nem űzhető a térségben. A verespatakiaknak amúgy sem könnyű az életük mostanában. Legalábbis azoknak nem, akik nem szeretnék eladni házaikat a bányavállalatnak és máshová költözni. A beruházás miatt kétezer személyt kellene kiköltöztetni a községből, ezer lakóházat bontanának le, a bánya bezárása után pedig holt vidékké válik a jelenleg festői táj. A kitermelés gyakorlatilag nem érintené a települést, a verespatakiak kiköltöztetése azért indokolt, mert az uniós szabályok szerint a bánya körüli ötszáz méteres körzetben nem lehet emberi település.

A cég hivatalos adatai szerint eddig csak negyven százalékát sikerült megvásárolni az érintett házaknak. Most azokat próbálják rábeszélni a távozásra, akik maradnának. A Gold Corporation sincs rózsás helyzetben. A társaság egy hónappal ezelőtti jelentésében borúlátóan nyilatkozik a ciántechnológiás bányatervről, és most első alkalommal említette a kockázatokat, amelyek meghiúsíthatják tervük megvalósítását. Ezek között szerepel az is, hogy a tavalyi évet közel tizenhét millió dolláros veszteséggel zárta, mivel ötszáz millió dollárt fordított a romániai beruházásra. Ám a teljes beruházás tervezett költsége 1,6 millió dollár. A cég attól is tart, hogy mégsem számolják fel a falut, így nem szerezheti meg az üzem kialakításához elengedhetetlen földterületet, és a befektetők által remélt kétmilliárd dollárnyi nyereségnek búcsút inthetnek. Annál is inkább, mert a kilakoltatási akció mindaddig törvénytelen, amíg a román kormány nem bólint rá a kitermelés megkezdésére.

„Nagyon sok pénzt fektettünk be Verespatakon, így nem engedhetjük meg magunknak, hogy a román törvénykezés vagy az uniós szabályozás megsértése miatt leállítsák a kitermelést” – hangsúlyozta az egyik román napilapnak Adrian Dascalu, a cég szóvivője. A kanadai cég a napokban jelentette be, hogy egy évvel később, azaz 2005-ben kezdik meg a bánya beindítását. Többek között az engedélyek beszerzésének elhúzódásával magyarázzák a bányanyitás időpontjának csúszását. „Az ércfeldolgozó üzem kialakítása másfél, esetleg két évet vesz igénybe, s mivel ehhez még hozzá sem fogtak, reális a halasztás” – tette hozzá a szóvivő.

Verespatakon, az erdélyi Érchegységben a római idők óta bányásznak aranyat. Ám a jelenleg is működő felszíni bányászat helyett a Gabriel, az RMGC főtulajdonosa óriási krátereket robbantana a mostani település helyén, és ezekből mosná ki az aranyat cián felhasználásával. Az úgynevezett ciános technológia az egyik legveszélyesebb bányászati eljárás – mondta a hvg.hu-nak Makkai Gergely RMDSZ-es képviselő, a környezetvédelemmel is foglalkozó román parlamenti szakbizottság tagja. A cég állítása szerint pillanatnyilag négyszáz helyszínen használja a sokak által kifogásolt ciános eljárást, és utókezelésként kilencven esetben használja a cianid lebontási technológiát, amit Verespatakon is alkalmazna. Ez azt jelentené, hogy a feldolgozás során az ülepítőtóba jutó ciánmennyiség az uniós határértéknél tízszer kevesebb – hangsúlyozta Makkai. Spanyolországban ezzel a módszerrel jelenleg is dolgoznak, tehát az unióban sem idegen az aranykitermelésnek ez a módja.

„Bármennyire is igyekszik az RMGC, hogy a legtökéletesebb technológiát alkalmazza, ha nem tartják be szigorúan az előírásokat, bármikor megtörténhet a katasztrófa – véli a környezetvédő szakember. S legyünk őszinték, ha az aranymaffia valahol megvetette a lábát, onnan nem vonult ki mindaddig, amíg el nem érte célját. Márpedig a tét komoly, eddig ötszáz millió dollárt fektettek be. Nagyon előre haladtak a dolgok, de mint ökológus azt mondom, hogy most még le lehetne állítani a beruházást” – tette hozzá Makkai.

„Verespatak és környékének lakossága nincs kellő információ birtokában, ami alapján el tudnák dönteni, hogy milyen következménnyel járna, milyen előnye vagy hátránya lenne az aranykitermelésnek” – mondta a hvg.hu-nak Antal István, a román parlament Ipari és Szolgáltatásügyi Bizottságának elnöke. Számára az a meglepő, hogy a Gabriel megjelenéséig egyetlen civil szervezet sem figyelt föl arra, hogy a térségben az elmúlt ötven évben katasztrofális helyzet alakult ki. A még mindig működő állami bánya most is veszélyezteti a környezetet. „Megnyugtatóbb lenne, ha a közeljövőben sokkal korszerűbb technikával folytatnák az aranykitermelést. S a jelek szerint a külföldi befektető mindent megtesz azért, hogy ezt megvalósítsa” – fűzte hozzá.

Az RMGC építkezése a helyiek szerint gőzerővel zajlik, miközben a cég 39 kutatófuráshoz ugyan megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Fehér Megyei Környezetvédelmi Hivataltól, de a rendes kitermelés környezetvédelmi engedélyét még nem sikerült megszereznie.

A végső környezetvédelmi engedélyhez a RMGC-nek környezetvédelmi hatástanulmányt kell benyújtania. Ezt a cég egyszer már megtette, majd saját tanulmányát visszavonta. Az új tanulmánynak ki kell térnie a cián semlegesítésének részletes leírására, továbbá arra is, hogy az eljárás mennyire szennyezné a környék vízkészletét. A tanulmánynak külön figyelmet kell fordítania a földrengésvédelemre és a táj utórendezésére is – mondta Makkai. Az uniós jogszabályok értelmében, a hatástanulmányt azokkal a környező országokkal is egyeztetni kell, amelyeket egy esetleges vízszennyezés érintene. Így ebben az esetben Magyarország, Szerbia és Bulgária belegyezésére lenne szükség. Az unióban érvényes vízkeret irányelv, ami az élővizek tisztaságának megóvásáról rendelkezik, Romániában az ország uniós csatlakozásáig nem lép hatályba. Az irányelv felrúgása azonban egy újabb fekete pont lenne Románia "felvételi lapján", miközben amúgy sem biztos, hogy le tudja zárni a környezetvédelmi fejezetet december végéig.

Ezért és a közvélemény jelentős részének heves ellenszenve miatt a román sajtó, például a Curierul National bukaresti napilap valószínűnek tartja, hogy a kormány nem ír alá semmilyen "kompromittáló" engedélyt az ősszel esedékes választások előtt. Ám helyi források tudni vélik, hogy a háttérben már megszületett az alku az RMGC főtulajdonosa, Frank Timis és Iliescu román elnök környezete között. Ezzel együtt Adrian Natase miniszterelnök éppen vasárnap jelentette ki, hogy túl sok embert kellene kiköltöztetni, túl sok lakást megszüntetni és a bánya megnyitása számos kockázatot rejt magában.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Egyetlen mondattal elintézte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Borkai-ügyet

Egyetlen mondattal elintézte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Borkai-ügyet

Ismerős Arcok-koncertet tartanak a Bem térre tartó fáklyás felvonulás után

Ismerős Arcok-koncertet tartanak a Bem térre tartó fáklyás felvonulás után

Ugandai árvaház és iskola épül a Ferenc pápa által aláírt Harley-Davidson árából

Ugandai árvaház és iskola épül a Ferenc pápa által aláírt Harley-Davidson árából

Negyedik napja keresnek egy debreceni túrázót Erdélyben

Negyedik napja keresnek egy debreceni túrázót Erdélyben

Titokban új eszközt fejleszt a Samsung: egy szemüveget

Titokban új eszközt fejleszt a Samsung: egy szemüveget

Hol van az a határ, amikor depresszió válik a stresszből?

Hol van az a határ, amikor depresszió válik a stresszből?