Ennak lényege, hogy a bankok a hitelbiztosítási érték 75 százalékát meghitelezik, a 75 és a 95 százalék közti 20 százalékra pedig a jelzáloghitel-biztosító vállal garanciát, aminek igénybevétele nálunk a mostani elképzelések szerint évi 1 százalékkal növelné a hitelköltséget - írja a Magyar Hírlap.



Ha az ügyfél nem tud fizetni, a garanciaintézet kifizeti a bankot, és a helyébe lép, és az ő gondja, hogy elárverezze a lakást. A megszorult család feje fölé vagy az önkormányzat ad lakást, vagy - és Kanadában ez a gyakoribb - a hitelgarancia-intézet egy méltányos árú bérlakást ajánl fel.



A hitelfelvevő minősítése az észak-amerikai országban egy pozitív adóslista alapján történik, amit ott nem tilt semmi, nálunk viszont az adatvédelmi biztos egyelőre aggályosnak tartja, arra hivatkozva, hogy abba túl sok személyes adat kerül.



A garanciaalap létrehozásához négymilliárd forint tőkére lesz szükség - mondta a Napi Gazdaságnak Fegyverneky Sándor, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elnöke. A garancia díja a hitelköltséget 1 százalékkal növeli majd, és Fegyverneky szerint az alap hamar nyereségessé válhat.



A javaslat a Nemzeti Lakásprogram (NLP) második olvasata részeként hamarosan a kormány elé kerül. Mindehhez szükség lesz a pozitív adóslista bevezetésére, amit ki is harcolunk - szögezte le Fegyverneky.



A bankok jelenleg az ingatlanok hb-értékének 60, legfeljebb 70 százalékáig nyújthatnak kölcsönt. A magyar lakásvagyon összértéke 35 ezer milliárd forint. Ez négymillió lakóingatlan között oszlik meg, amelyeknek mindössze 18 százaléka terhelt jelzáloggal - teszi hozzá a lap.