Májusban folytatódott az élénk gazdasági növekedés, amely összhangban állt a világgazdasági tendenciákkal - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A KSH szerint a gazdasági növekedésben nagy súlyt képviselő ipar dinamikus fejlődését már tartós folyamatnak tekinthető. A 2002. évi szerény 2,8 százalékos növekedés után 2003 első felében 4 százalékkal, a második felében 8 százalékkal nőtt az ipari termelés, amit idén az év első öt hónapjában 10 százalékos növekedés követett. Az élénkülés folyamatában kezdettől fogva az export játszotta a meghatározó szerepet.



Mezőgazdasági termékekből az első öt hónapban 13 százalékkal kevesebbet vásároltak fel, mint tavaly. A felvásárlás visszaesésében a tavalyi rendkívül kedvezőtlen gabonatermés áthúzódó hatása is érvényesült. A kiskereskedelmi forgalom a múlt évinél kissé mérsékeltebben, de még mindig jelentősen, öt hónap alatt 6,4 százalékkal bővült.



A külkereskedelemben az első becslések szerint májusban a kivitel euróban kifejezett értéke 11 százalékkal nőtt tavaly májushoz képest, a behozatal 7 százalékkal bővült. A külkereskedelem negatív egyenlege 0,1 milliárd euróval javult a bázishoz képest. A pénzügyi egyensúly mutatóiban továbbra sem tapasztalható javulás.



A folyó mérleg I. negyedévi hiánya 1,7 milliárd euró volt, 0,2 milliárd euróval nagyobb, mint 2003 I. negyedévében. A deficit növekményének meghatározó tényezője a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának egyenlegromlása. A nemzetgazdaság nettó külföldi adósságállománya a negyedév végén 20,1 milliárd eurót tett ki, 3 milliárddal többet, mint egy évvel azelőtt.



Az államháztartás konszolidált hiánya az I. félévben 1.040 milliárd forint volt, a deficit 440 milliárddal magasabb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az államháztartás hiányának több mint 80 százaléka a központi költségvetésben keletkezett, ahol a nem konszolidált bevételek 7,4 százalékkal, a kiadások 16,8 százalékkal emelkedtek a múlt év I. félévéhez képest. A központi költségvetés féléves hiánya az előirányzat éves összegének felel meg.



A fogyasztói árak az I. félévben 7,1 százalékkal - egy évvel korábban 4,3 százalékkal - nőttek az előző év azonos időszakához képest. Legnagyobb mértékben, 16,7 százalékkal a háztartási energia drágult. Az élelmiszerárak az átlagnál valamivel kisebb mértékben, 6,5 százalékkal emelkedtek, a tartós fogyasztási cikkek árai pedig gyakorlatilag változatlanok. A havi áremelkedés az egy évvel ezelőttihez képest májusban volt a legnagyobb, júniusban kissé mérséklődött a növekedés üteme.



A munkaerőpiacon a fő tendenciákban továbbra sem következett be változás. A munkanélküliségi ráta március-májusban kis mértékben, 6 százalékról 5,8 százalékra csökkent az előző év hasonló időszakához képest. A nettó átlagkereset január-májusi értéke 91.300 forint volt. A reálkereset a tavaly ilyenkori 13 százalékos növekedés után az idén az első öt hónapban mindössze 0,4 százalékkal lett nagyobb. (MTI)