Tetszett a cikk?

Csapdába kerültek az alkoholfogyasztást adókkal és állami monopolizálással korlátozó skandináv országok, miután az EU-bővítéssel megugrott az új tagországokból származó olcsó italok behozatala. Csökkentették ugyan a rekordnagyságú alkoholadót, de az emelkedő fogyasztás miatt nő a bűnözés.



Szinte csak üres kofferekkel szállnak fel a finn utasok a Helsinkiből a közeli észt fővárosba, Tallinnba induló kompokra. Nem is maradnak sokáig: az általában hétvégére tervezett fél- és egynapos út során az üres táskákat és koffereket sörrel és vodkával töltik meg és máris irány haza (sokan már a kompon kiütik magukat a frissen szerzett portékával). A finnek május elsejéig egy liter égetett szeszt, két liter bort és 16 liter sört hozhattak be Észtországból – így is tavaly az összes alkohol egyötöde származott észt boltokból.

Május elseje óta viszont még többen vágnak neki az alig több mint egyórás kompútnak, hiszen Észtország EU-csatlakozása óta korlátlan mennyiségű alkoholt lehet innen kivinni más EU-tagállamba. Ez pedig nagyon megéri: az AFP szerint egy 7 dl-es márkás vodka Finnországban közel tíz euróba, míg Észtországban nem egész hat euróba kerül.

A csatlakozás utáni tömeges észtországi alkoholbehozatal korlátozása és a hazai adóbevételek fenntartása miatt a finn kormány márciusban úgy döntött, hogy közel 33 százalékkal csökkenti az otthon forgalmazott alkohol kiugróan magas (hozzávetőleg 82 százalékos) adószintjét. Az égetett szeszek kiskereskedelmi monopóliuma, az állami kézben lévő Alko az adócsökkentés utáni első hetekben egyharmaddal nagyobb (az északi sarkkörnél fekvő Lappföldön 50 százalékkal nagyobb) forgalmat ért el. Hasonlóan az adócsökkentés mellett döntött Dánia is, amely a norvég és svéd alkoholturisták kedvenc célpontja lett a tavaszi döntés óta.

Bár a svéd kormány eredetileg nem tervezett hasonló adócsökkentést, az ottani állami alkoholmonopólium, a Systembolaget forgalma a dán adócsökkentés után óriási mértékben zuhant, főképp a Dániához közel fekvő dél-svédországi boltokban. Az EU Business szerint a cég az idei év első félévében közel 380 millió svéd koronával (41 millió euróval) kevesebb adót tudott befizetni a svéd központi költségvetésbe.

A lap által idézett politikai tanácsadók szerint a kieső adóbevételek idén a svéd költségvetés egyensúlyát is felboríthatják, ezért itt is előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik az alkoholadók csökkentése. Nehezíti a helyzetet, hogy a teljes alkoholtilalmat 1932-ben feloldó Finnország mellett Svédország is 1995-ös EU-csatlakozásakor csak 2004 januárjáig kapott felmentést az EU-tól a közösségen belüli egyéni alkoholbehozatal korlátozására.

A finn reformintézkedések azonban fájdalmas mellékhatással jártak: az adócsökkentés és a behozatal mennyiségi korlátozása növelte a hazai fogyasztást. A finn rendőrség pedig ennek tudja be, hogy idén Finnországban erősen megnőtt az alkoholos állapotban elkövetett bűncselekmények száma. „Az emberek ugyanannyi pénzért most több alkoholt tudnak vásárolni, ennek nyilván megvan a hatása” – idézte a Helsinkin Sanomat Jaako Auralát, a rovaniemi rendőrség munkatársát.

A parlament egészségügyi bizottságának tagjai közül többen máris a márciusi adócsökkentés visszavonását, de legalábbis módosítását követelik. „Egy olyan modell is elfogadható, amelyben a szorosabban kontrollált éttermekben fogyasztott bor vagy sör adóterhe alacsonyabb lenne, mint a más kiskereskedelmi egységekben árult hasonló italoké” – mondta a lapnak Päivi Räsänen, az ellenzéki kereszténydemokrata párt frakciójának elnöke. Az elnökasszony egyébként az égetett szeszek adójának általános növelése mellett foglalt állást.

Bár az északi országokban összességében kevesebbet isznak, mint Európa más részein, az egy főre eső elfogyasztott alkoholmennyiség évek óta meredeken emelkedik. Az italozás itt főképp a hétvégékre esik és egyszerre nagy mennyiség csúszik le az itteni emberek torkán – írta a Reuters, amely szerint az északi kormányzatok az egészségügyi terhek növekedéstől is tartanak.

A hírügynökség beszámolója szerint ennek ellenére például egyre több norvég vállalja a nehézkes komputazást és a több órás közlekedési dugókat azért, hogy az olcsóbb Dániában vásárolhassanak alkoholt. Ingjerd Schou norvég szociális miniszter szerint viszont az északi országokban – köztük Norvégiában is - egyre növekvő alkoholfogyasztást adóemelésekkel már nem lehet korlátozni és új támadási pontokat kell találni. „Egy nagy dilemmával nézünk szembe” – mondta a miniszter, bár alternatív forgatókönyveket ő sem vázolt fel.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!