Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Herbert Preczlik, Ausztria belgrádi nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa közölte vasárnap a belgrádi Beta hírügynökséggel, hogy mihelyt megkezdődök az NIS privatizációja, az OMV is részt vesz benne. A tanácsos szerint a jelenlegi törvényi szabályozások miatt az OMV kénytelen ugyanolyan áron vásárolni az olajszármazékokat a két szerbiai olajfinomítóból, mint minden más vállalat, ezért az OMV érdekelt abban, hogy önálló olajfinomítást indítson be Szerbiában, és jobb feltételeket biztosítson saját benzinkútjainak az országban.
Köztudott, hogy Mol Rt. nem mondott le a szerbiai olajpiacról a Beopetrol privatizációjakor elszenvedett kudarc után sem, és a magyarországi cég is pályázna a NIS-re. Ugyanakkor az OMV már lépéselőnyben van, mivel jól kiépített benzinkúthálózata működik Szerbiában.
A kockázatok ellenére eddig 173 osztrák vállalat, öt osztrák bank, négy építési vállalat és néhány ügyvédi iroda vetette meg lábát Szerbiában. Az osztrák cégek a 2000. októberében történt rendszerváltás óta egymilliárd eurót fektettek be Szerbiában. A közelmúltban ugrásszerűen nőtt a befektetési kedv. Az említett összeg felét, félmilliárd eurót az idén május óta ruháztak be Szerbiában: a Martin Schlaff osztrák üzletember vezette csoport megvette a legnagyobb szerbiai mobiltelefon-szolgáltató, a Mobtel magánkézben lévő tulajdonát, az Erste Bank pedig megvette a Novosadska bankot.
Tavaly a két ország árucsereforgalma 460 millió euró volt, és a milosevici uralom megdöntése óta minden évben átlagosan húsz százalékkal nőt a kétoldalú kereskedelem.
