Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Belső problémák és az uniós intézményrendszer válsága az euró kezdi elveszteni vonzerejét a tavaly májusban csatlakozott új tagok számára - vélik elemzők. Az újonnan jöttek eredetileg 2010-ig be akarták fejezni csatlakozásukat az euróövezethez, de a zóna 22 tagúvá bővülése távolabbnak tűnik, mint valaha.
Az újonnan jöttek eredetileg 2010-ig be akarták fejezni csatlakozásukat az euróövezethez, de a zóna 22 tagúvá bővülése a jelenlegi 12-ről távolabbnak tűnik, mint valaha. Közgazdászok több ország esetében máris az évized végén túlra tolják ki a csatlakozási dátumokat.
A Reuters beszámolója szerint meglehetősen nyilvánvaló, hogy az új tagok nagy részének nincs nagy kedve a gyors csatlakozáshoz. Az elemzés Magyarország példáját említi, majd rámutat, hogy Varsóban a szeptember 25-i választási győztesek sem hajlandóak a kötelező erejű döntésre a csatlakozással kapcsolatban - és ez valószínűleg Lengyelország esetében is csak a következő évtizedre kitolt csatlakozást jelentheti.
A csehek is elismerték, hogy a 2009-es csatlakozási céldátum nem reális, és 2010-re halasztották a belépést, úgy, hogy az ellenzék még mindig azt firtatja, vajon ez az új időpont nem túl korai-e.
Az egyetlen kivétel Szlovákia, amely már jövőre be akar lépni az euróövezet előszobájának tekintett ERM-II rendszerbe, és 2009-ben az euróövezetet célozza meg. Jövőre azonban Szlovákiában is választások lesznek - írja a Reuters. A cég augusztusi felmérése szerint az elemzők nagy része még úgy vélte, hogy minden új tagország be tud lépni az euróövezetbe 2010-ig.
Az új tagországok többsége számára a fő akadály az örökölten felduzzasztott közszféra és a költséges, kevéssé hatékony jóléti rendszerek, amelyek megnehezítik az államháztartási hiányok GDP-hez viszonyított arányát 3 százalék alatt tartani, ahogy ezt az euróövezeti csatlakozás megkövetelné.
A közgazdászok úgy érvelnek, hogy a kis, nyitott gazdaságú közép-európai államok számára a kötöttebb költségvetés és az euró gazdasági szempontból tökéletes lenne, mert támogatná a kereskedelmet és a befektetéseket, illetve védené az adott államot a világ pénzügyi piacainak turbulenciáitól.
Ám az euró mielőbbi bevezetése érdekében a nadrágszíj megszorítása aligha tűnik szavazatgyűjtő változatnak a választások alkalmával. Az elemzés utal a magyar kormányfő szavaira, aki a múlt hétvégén világosan megfogalmazta a prioritásokat, az autópálya-építések esetleges leállítását állítva szembe a 2010-es euróövezeti csatlakozással.
A szeptember végi lengyel választások után Csehországban, Szlovákiában és a Magyarországon jövőre választ a lakosság - emlékeztet a Reuters.
Ugyanakkor, elemzők szerint paradox módon, a sikeres uniós csatlakozás éppen kevésbé sürgetővé tette az euró átvételét: az erős helyi valuták, az általában mindenkori mélyponton levő kamatok és infláció, valamint a bőven áramló külföldi befektetések megnyugtatják a politikusokat abban a tekintetben, hogy nem is olyan sürgős csatlakozni az eurózónához.
Szakértők szerint a mihamarabbi euróövezeti belépést azért is nehéz "eladni" a választóknak, mert az euróövezet gazdasági teljesítménye meglehetősen lanyha, és a régi tagországok körében is meglehetős cinizmus uralkodik az uniós intézményrendszert illetően.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.