Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szélessávú internet-hozzáférés kiépítésére fordítandó pályázati forrásokat 9 milliárd forintról 12 milliárd forintra növelte a Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP) Monitoring Bizottsága - közölte az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pénteken.
Korábban a GVOP-on belül a szélessávú hálózat önkormányzatok általi kiépítését az elmaradott régiókban (4.4.2) 6,3 milliárd forinttal támogatták, ám most a lehívható támogatás mértékét 10,5 milliárd forintra emelték azért, mert az előirányzott keretet jóval meghaladó igény érkezett be a települések részéről.
A szélessávú internet-infrasturktúra kiépítésének és a szolgáltatás beindításának támogatását az üzletileg kevésbé vonzó településeken (4.4.1) program összegét viszont 2,7 milliárd forintról 1,5 milliárd forintra mérsékelték, s így a két program most összesen 12 milliárd forint forrással rendelkezik.
A minisztérium szerint Magyarországon az utóbbi években a szélessávú lefedettség dinamikusan növekszik: 2004 márciusában a tízezer fő feletti lélekszámú települések lakosságának 87,9 százaléka számára volt elérhető a szélessávú internet-hozzáférés, míg jelenleg ez az arány 92 százalék feletti.
A legjelentősebb növekedést a kisebb, három és tízezer fő közötti települések, valamint a háromezres lélekszám alatti települések lakosainak lefedettségi adatai mutatják. Utóbbi esetében az arány még 2004 tavaszán is csak 3,7 százalék volt, míg jelenleg a legkisebb települések esetében a lakosság 50 százalékának van lehetősége széles sávon internetezni.
A közlemény kitér arra, hogy az európai szintre való felzárkózás és a versenyképesség növelése érdekében a minisztérium által készített Nemzeti Szélessávú Stratégia (NSZS) célul tűzte ki, hogy 2010-re Magyarország egész területén elérhetővé váljon a szélessávú internet-szolgáltatás.
A leírtak alapján a 2005 elejétől elérhető GVOP pályázat iránt az elmúlt hónapokban nagy érdeklődés mutatkozott, ami egyrészt a magas, 75 százalékos támogatási aránynak, másrészt a különleges konstrukciónak köszönhető. A Magyarországon újonnan kidolgozott modell értelmében a pályázat támogatja, hogy az önkormányzatok a szolgáltatókkal együtt egyfajta partneri viszonyban valósítsák meg a beruházást és biztosítsák a szolgáltatást.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.
Egy drón segítségével sikerült megtalálni.
Egy helyi büfés szerint az oltásban többen segítettek, de sokan inkább csak fotózták a lángokat.
Hétfőn kettészakadhat az ország.