Bár az egy éve tartó kamatcsökkenési trend miatt felértékelődhetnek a tőzsdei cégek részvényei után kifizetett osztalékok, e papírok mindenekelőtt a további árfolyam-növekedés lehetősége miatt lehetnek vonzóak a befektetők számára.

Több mint 15 százalékkal, 8900 forintra zuhant március 18-án az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. (ÉMÁSZ) részvényeinek árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) - így "tüntettek" a befektetők az ÉMáSZ igazgatótanácsának (it) azon bejelentése ellen, hogy a társaság egyetlen fillér osztalékot sem szándékozik juttatni nekik 2004. évi 2,6 milliárd forintos nyereségéből. Ehelyett az április 22-ére összetrombitált éves közgyűlésen az it azt indítványozza majd, a profitot egy az egyben helyezzék eredménytartalékba. Nem új keletű az ÉMáSZ-főnökség fukarsága; egy évvel korábban is a "nyereséges év, nulla osztalék" című forgatókönyv érvényesült. Ám tavaly ilyenkor a befektetők még vonakodva ugyan, de elfogadták azt a vezetőségi érvelést, hogy azért törik meg az évek óta tartó osztalékszelvény-vágási trend, mert a Magyarország legelmaradottabb északi régiójában működő cégeknek szolgáltató ÉMáSZ-nak az esetleges nemfizetések fedezetére kell spórolnia (HVG, 2004. április 3.). Csakhogy az ÉMáSZ tavalyelőtti profitjánál a 2004. évi több mint ötször nagyobb lett, miközben a kisbefektetők sérelmezik, hogy a fő tulajdonos német duó, az RWE Plus GmbH (54,26 százalék) és az Energie Baden-Württemberg AG (26,83 százalék) a másik, hasonló arányban tulajdonolt magyarországi cégénél, a Budapesti Elektromos Művek Rt.-nél feltűnően mohó, 23,5 százalékos osztalékjavaslata minden idők legbőkezűbb nyereségrészesedési ajánlata. Az aszimmetrikus tulajdonosi megközelítést a német gazdák nem indokolták.

HVG
Pedig ha a befektetők megfelelő magyarázatot kapnak arra, miért maradnak osztalék nélkül, vagy kapnak kevesebbet annál, mint amennyire a nyereségből arányosan számíthatnának, általában nem zúgolódnak. Elfogadható indoklás lehet például, ha egy társaság azért szűkmarkú, mert beruházni, fejleszteni, esetleg terjeszkedni szándékozik. Ha ugyanis az akció végeredménye pozitív, azaz nő a társaság nyeresége, az általában a részvényárfolyamok növekedésével jár együtt, miközben az osztalékalap is bővülhet. Két éve például az OTP Bank Rt. 47 milliárd forintos 2002. évi adózott nyereségét arra hivatkozva tartotta vissza, hogy kellett a pénz a bolgár DSK Bank 311 millió eurót felemésztő felvásárlásához, valamint a további régióbeli terjeszkedéshez. A bank tavalyi profitja 140 milliárdos rekordnagyságú lett, aminek egytizedét a DSK hozta össze, miközben az OTP-papírok múlt pénteken háromszor drágábban forogtak a BÉT-en, mint az osztaléknélküliséget szentesítő két évvel ezelőtti közgyűlés napján. Tavaly 64 százalékos osztalékkal kárpótolta a bank a befektetőket, idei javaslata pedig a HVG értesülései szerint már 146 százalék. Pedig a pénzintézet még mindig terjeszkedőben van - éppen múlt pénteken tette közzé, hogy hivatalosan bejelentkezett a szerb kormánynál a 49 millió eurós mérlegfőösszegű és 20 millió eurós saját tőkéjű Niska Banka 99,89 százalékának a megvásárlására -, csakhogy nyeresége most már akkora, hogy abból futja az összességében 41 milliárd forintos osztalék leszurkolására is.

Gyakoribb azonban, hogy azok a társaságok járnak az élen az osztozkodásban, amelyeknek nincs mire költeniük nyereségüket. Ilyenek az áramszolgáltató cégek, mivel nekik legfeljebb már kiépített hálózataik felújítására kell áldozniuk. Hozzájuk csatlakozott a Magyar Távközlési Rt. (Matáv), amely tavaly - többségi tulajdonosa, a Deutsche Telekom AG (DT) kezdeményezésére - meghirdette, hogy mivel a 2003-ban végrehajtott távközlési liberalizáció miatt növekedési lehetőségei beszűkültek, s nem lát a tőkepiacon elérhető hozamnál magasabb megtérülést ígérő, megfelelő befektetési lehetőséget, ezentúl nyereségét kiosztja részvényesei között. Így tavaly 70 százalék osztalék ütötte a Matáv-részvényesek markát, s az idén hajszálra ugyanennyiről szól az it javaslata. Időközben azonban a magyar távközlési cég kakukktojássá vált, mivel annak ellenére kitart újsütetű osztalékfizetési gyakorlata mellett, hogy az elmúlt egy évben több nagy értékű befektetést is végrehajtott. Múlt pénteken például arról tájékoztatott, hogy 137 millió euróért megszerezte a Telekom Montenegro (TM) közel háromnegyedét, s a maradék pakettet is felvásárolná. A DT első ránézésre szokatlanul egyszerre nyújt hitelt a Matávnak a TM-részesedés kifizetésére, s vesz ki osztalékot a cégből. Még annak árán is, hogy az összes Matáv-részvényes kifizetésére nem futja a távközlésiek tavalyi 35 milliárdos profitjából, ahhoz további 38 milliárddal meg kell csapolni a cég eredménytartalékát. Valójában logikus a DT lépése - állítják elemzők -, hiszen a német cég az osztalékfizetéssel a Matáv-részvények árfolyamát próbálja erősíteni. Sikerrel, mivel az osztalékfizetési javaslat közzétételére a távközlési papírok - tíznapos árcsökkenés után - ismét drágultak.

Összességében a 45 tőzsdei társaságból lapzártánkig három cég - a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt. (Démász), az Egis Gyógyszergyár Rt. és a Pannon-Váltó Rt. - közgyűlése szavazott meg osztalékot tavalyi nyeresége terhére, további 13 tervez ilyet fizetni, ebből hétnek az it-je már számszerűen is közzétette javaslatát. Eddig öttel kevesebb az osztalékot fizető, illetve javasló tőzsdei cég, mint ahány 2004-ben juttatott előző évi nyereségéből tulajdonosainak (a tavalyi mezőnyből három E.On-tulajdonú cég, a Dédász Rt., az ÉDáSZ Rt. és a Titász Rt. időközben távozott a börzéről). Kilencen többet, ketten kevesebbet irányoztak elő, mint tavaly, öten pedig ugyanannyit (lásd táblázatunkat). A tavalyi osztalékfizető listán szereplők közül ezúttal egy társaság, a Globus Rt. befektetői maradnak hoppon, mivel a konzervgyár a tavalyi évet veszteséggel zárta a rossz termés és a külföldi valutákkal szemben erősödő forintárfolyam miatt. Ha a javaslatokat változatlan formában hagynák jóvá a részvényesek, összesen mintegy bruttó 180 milliárd forint ütné a 16 cég tulajdonosainak a markát, harmadával több, mint egy évvel korábban. Az osztalék után egyébként a magánbefektetőknek az idén még 20 százalék adót kell leszurkolniuk, jövőre viszont már 25-öt.

Csalóka azonban a részvénynévérték arányában megadott osztalékmérték, reálisabb azt a tőzsdei árfolyamhoz viszonyítani. Az így kapott osztalékhozam már csak nyolc papírnál haladja meg a tavalyi, 6,8 százalékos inflációt és az egyéves állampapírok, illetve az egy évre lekötött bankbetétek 6-7 százalék körüli hozamát, kamatát. Kevés az olyan részvény, amelynek vételét az osztalék nagysága miatt javasolják brókerek. Fontosabb szempont, hogy lehet-e számítani a kisebb-nagyobb korrekciókkal másfél éve tartó tőzsdei árfolyam-emelkedés folytatódására.

Ettől függetlenül vannak, akik az osztalékra spekulálva vesznek részvényt. Ennek legegyszerűbb módja, hogy a papírt megvásárolják rögtön azután, hogy az it megtette javaslatát, vagy amikor a közgyűlés már áldását adta az osztalékra, majd a kifizetés után értékesítik a részvényeket. Osztalék felvételére az a részvényes jogosult, aki a kifizetést megelőzően legalább nyolc nappal korábban birtokolta a papírt. Ez a gyakorlatban 11-12 napot is jelenthet, mert be kell kalkulálni, hogy a tőzsdei ügyletek elszámolása három munkanapig tart. Mivel azonban az osztalékkifizetés napján tőzsdenyitáskor a részvény árfolyama általában csökken éppen e kifizetés miatt, a spekuláció csak akkor hajthat hasznot, ha az áresés mértéke kisebb az osztalék összegénél. Erre kedvező tőzsdei klímában nagyobb az esély, ezért az osztalékvadászat csak a mostanihoz hasonló tőzsdei drágulási időszakban lehet sikeres vállalkozás.

CSABAI KÁROLY

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Pénzügyek

Opcióból jelentjük

Nagyszerű évet tudhat maga mögött a bécsi tőzsde, a vezető részvényeket tömörítő ATX index 57,4 százalékot emelkedett...

Pénzügyek

Sűrű pillér

Nyugdíj-előtakarékossági értékpapír vagy adótőkeszámla - ilyen munkacímeket adott Szalay-Berzeviczy Attila, a...

Valter Attila szakaszt nyert a fiatalok Tourján

Valter Attila szakaszt nyert a fiatalok Tourján

Karácsony vissza akarja adni Budapestet a budapestieknek

Karácsony vissza akarja adni Budapestet a budapestieknek

Gyerekotthonból tűnt el egy 13 éves lány

Gyerekotthonból tűnt el egy 13 éves lány

Újabb kérdés a rezsiutalvánnyal kapcsolatban: mi van, ha nincs a nevünkön rezsiszámla?

Újabb kérdés a rezsiutalvánnyal kapcsolatban: mi van, ha nincs a nevünkön rezsiszámla?

Fülke: Ha Pécsett nem nyer az ellenzék, akkor sehol sincs esélye

Fülke: Ha Pécsett nem nyer az ellenzék, akkor sehol sincs esélye

Kunetz a Honvédkórházban meghalt betegről: Komoly rendszerhibák vannak

Kunetz a Honvédkórházban meghalt betegről: Komoly rendszerhibák vannak