Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
A közép-kelet-európai ingatlanpiacon a nyugat-európaihoz mért 5 százalékpontos többlethozam mára 2 százalékpontra csökkent - mondta Csoma András, a Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgató-helyettese a portfolio.hu és a DTZ által rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
Futó Gábor, a Futureal ügyvezető igazgatója ezt minőségi változásnak nevezte, és megjegyezte, hogy egységesül Európa ingatlanpiaca, nincs indokolható és számottevő hozamkülönbség München és Budapest között.
A résztvevők megállapították, hogy nagy összegű tőke keresi a helyét az ingatlanpiacon. Mivel itt a hozam magasabb a kötvényeken elérhetőnél, a befektetési alapokban a korábbi 6 százalék helyett mára 10 százalék lett az ingatlanok aránya. Ugyanakkor nincs elegendő olyan ingatlan, amely - a kockázatra és a hozamra figyelemmel - elhelyezhető lenne az alapokban. Ez igaz az ingatlanalapokra is, amelyekben csak 30-40 százalék az arányuk.
Chris Naylor, a DTZ ügyvezető igazgatója szerint a befektetések iránti igényt nem befolyásolja a hozamok csökkenése.
A szakemberek szerint az egyik központi probléma a minőség ügye. Ez újrarendezi a piacot, mivel például a B kategóriás irodák lassan kiürülnek és a bérlők A kategóriásokba költöznek. Az üzletházak közül elnéptelenednek azok, amelyek rossz helyen épültek. Mára az éves 200 ezer négyzetméternyi új irodabérlet felét adja csak az új építésűbe költözés, a másik fele minőségi cserét takar.
A lakáspiacon is megfigyelhető a minőség szerinti tagolás. A résztvevők nagy jövőt látnak a magyar lakáspiacban, annak ellenére, hogy a választások utáni megszorítások időlegesen visszavethetik azt. Az állami támogatás ma már nem befolyásolja számottevően ezt a piacot. Ezt bizonyítja, hogy a lakásvásárlók támogatott forinthitel helyett devizahitelt vesznek fel.
A lakáspiac várható fellendülése a szakemberek szerint arra alapul, hogy a jövedelmek - a nyugat-európaihoz képest - Magyarországon 3-4 százalékkal jobban emelkednek, ami tükröződni fog a lakásra fordított összegekben is. Emellé társul a jelzálogkamatok csökkenése, ami ugyancsak élénkíti a piacot.
