A felmérés adatai szerint új építésű lakást a megkérdezettek közel 50 százaléka szeretne vásárolni, míg egyharmaduk számára teljesen mindegy, hogy használt, vagy új lakásba költözik, mindkét megoldásra nyitott. Sokak számára a lakás ára, elhelyezkedése és állapota számít a legfontosabb szempontnak. Az aktuális piaci helyzetben, ahol mind a használt, mind az új ingatlanok tekintetében jellemzően a túlkínálat dominál szinte minden igény kielégíthető - áll a Duna House legfrissebb elemzésében.

Egyre népszerűbbek a nagyobb alapterületű otthonok © paskal-park.hu

Mára szinte teljesen elpárolgott az egyszobás garzonlakások népszerűsége, amelyeket a megkérdezettek mindössze 8 százaléka keres, elsősorban azok a vásárlók, akik szűkös anyagi forrásokból akarják megoldani lakásgondjaikat. A miniotthonokat keresők aránya az előző évi őszi felméréshez képest két százalékkal csökkent a nagyobb alapterületű lakások javára. A garzonokért a leendő vásárlók jellemzően 7-9 millió forint közötti összeget fizetnének ki – jellemzi a helyzetet Murányi Ákos, a Duna House elemzési vezetője.

A leginkább keresett lakástípusnak számítanak a másfél, vagy az egy plusz két fél szobás lakások, a nyilatkozók majdnem fele ilyet szeretne vásárolni. Ez az arány megfelel a tavaly év végi trendeknek, amelyek már akkor is ennek az ingatlantípusnak a népszerűségét mutatták. A tapasztalatok szerint a vevők másfél szobát akár egy garzonlakásnyi 35-40 négyzetméteres alapterületen is el tudnak képzelni. Némileg emelkedett az érdeklődés a speciálisabb, egy plusz három félszobás lakások iránt is.

A közepes nagyságú, 2-2,5 szobás lakások iránti kereslet esetében némi átrendeződés figyelhető meg – a tavalyi adatokhoz képest csökkent a kétszobás lakást vásárolni kívánók aránya, azonban ez a csökkenés szinte teljes egészében megjelenik a 2,5 szobás ingatlanok iránt érdeklődők számának növekedésében. Ebben a kategóriában már „merészebbek” a potenciális vásárlók, jellemzően nagyobb alapterületű, 55-65 négyzetméteres lakásokat keresnek.

Érdemes megfigyelni, hogy a nagyobb alapterületű, három- és négyszobás lakások iránt fokozódott az érdeklődés, míg a háromszobás ingatlanok esetében mérsékeltebb igénynövekedés tapasztalható, a négyszobás lakást keresők aránya a kutatás adatai szerint közel duplájára emelkedett, valamint erősödés mutatkozik a kifejezetten nagy alapterületű, 100-200 négyzetméteres ingatlanok keresletét tekintve is.

Budapesten a leginkább kedvelt hely a XIV. kerület, azonban a tavalyi felmérésben nyertes XIII. kerület szorosan a második helyen áll, mindössze néhány százalékkal lemaradva. A válaszolók 32 százaléka jelölte meg az egyre inkább divatos XIV. kerületet, mint kívánt lakóhelyet.

Új építésű lakások a XI. kerület- ben - továbbra is vonzó © nadorliget.hu

A budai oldalon változatlanul őrzi vezető helyét a XI. kerület, a válaszolók több mint 20 százaléka vásárolna szívesen újbudán ingatlant. Egyre keresettebb a III. kerület is, közel másfélszer annyian költöznének ebbe a városrészbe. Nagy az érdeklődés a vízparthoz közeli ingatlanok, valamint a kertes családi házak iránt is. A többi budai kerületben az érdeklődés szintje közel azonos a tavaly év végivel, némi növekedés csak az I. kerületben figyelhető meg.

A pesti belváros, az V. és a VI. kerület továbbra is népszerű, a leendő vásárlók majdnem 25 százaléka költözne szívesen ezekbe a kerületekbe. Növekedett az érdeklődés a VII. kerület iránt, a VIII. kerületben – ahol jelenleg meglehetősen kedvező áron lehet az új építésű kínálatból szemezgetni – az érdeklődés megegyezik a tavalyi szinttel, ugyanez mondható el a IX. kerülettel kapcsolatban is.

Főleg az alacsony árak hatására forróbb a hangulat a X. kerületben is, a megkérdezettek közül kétszer annyian vásárolnának itt ingatlant mint tavaly ősszel. Az úgynevezett „külső kerületek” iránt is élénkebb az érdeklődés, a XV., XVI. és XVII. kerületek felé irányuló kereslet egyaránt nőtt, a legszembetűnőbb, közel kétszeres növekedés a XVI. kerületben tapasztalható, enyhén feljövőben a XVIII., illetve a XIX. kerület is. A „20-as” kerületeket továbbra is viszonylag kevesen keresik, csak a budai XXII. kerület iránt mérhető némileg nagyobb érdeklődés.

A friss adatok szerint az árplafon feljebb tolódott; a válaszadók 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy maximum 10 millió forintot tudna lakásvásárlásra fordítani, ez az arány a tavaly 20 százalék felett volt. A korábbi 60 százalékos aránnyal szemben most 55 százalék azok aránya, akik 15 millió forintért, vagy az alatt keresnek lakást - a legjellemzőbb válasz a konkrét árak tekintetében éppen ez a 15 milliós határ volt.

Van kereslet a drágább lakásokra is. Medence szaunával. © avenuegardens.hu

Az elemzés szerint 28-30 millió forint körül lehet meghúzni a bűvös felső határt, ennél drágábban a megkérdezettek csak öt százaléka vásárolna. A korábbi adatokhoz képest azonban többen vannak azok, akik akár 50-70 millió forintot is hajlandók rászánni az ingatlanvásárlásra. A legtöbben, 38 százalékuk a 10-15 millió forint közötti ársávban vásárolnának ingatlant, elsősorban 1,5-2 szobás lakásokat keresve.

A maximálisan elkölteni kívánt összeg emelkedésében feltehetőleg szerepet játszottak az egyre kedvezőbbé váló hitelkonstrukciók, valamint a nemrég piacra dobott önerő nélküli lakáshitelek. Ezen hitelek legnagyobb csábereje a szintén keresett lízinggel szemben az, hogy a kiszemelt otthon az első perctől kezdve a vásárló tulajdonában van. A nulla százalékos önerős konstrukció iránt igen erős volt az érdeklődés, általános tapasztalat, hogy a vásárlók többsége a lehető legkisebb önerőt felhasználva szeretné megoldani lakásügyeit.

A potenciális vevők nagy része 7-10 millió forint hitelt szeretne felvenni, valamelyest erősödött az érdeklődés a forinthitelek iránt is, köszönhetően annak, hogy néhány piaci szereplő kedvezőbb kontstrukciókkal állt elő.