Könnyen vagy téglából?

Az egyre növekvő építési költségek, és a hazai széles technológia-kínálat ugyanis gyakran tanácstalanná teszi a házépítőt. A honi építési kultúrában tradicionális téglát, vagy egyéb, nyugaton és a tengerentúlon évszázadok óta bevált könnyűszerkezetes építési módok valamelyikét válasszuk-e? S kinek ne tetszenének a 15 éve még csak nyugati filmekből, prospektusokból ismert, belső lépcsőkkel kialakított amerikai fa- és fémvázas családi házak, vagy a Lappföld hangulatát idéző, fenyőgerenda otthonok?

Merjünk újítani? 

Meddig áll a házunk?

A különféle technológiákkal épített házak élettartama változó, s ezen idő után bizony jelentős „megerősítésre”, javításra szorulnak. A városi téglaépületek például akár 80-90 évig is bírják kisebb-nagyobb karbantartó javításokkal, de ezen túl már nagyobb (például szigetelés és egyéb) beavatkozásokra van szükségük. A panelszerkezetű épületek problémamentes élettartama rendszeres karbantartással a szakemberek szerint 40-70, míg a tégla családi házaké 50-80 év, utána jelentős megújuláson kell átesniük. A  könnyűszerkezetes házak esetében ez az időszak kitolódik: például a készházak 90-120, a gerendaházak 120-200, a rönkházak pedig 120-300 évig is stabilan tartják magukat. Ehhez persze nemcsak szakszerű anyag-előkészítésre, hanem a használat során 3-5 évente előírt (például fa-) utókezelési előírások betartására is szükség van.

Amikor döntésre kerül a sor, a téglához szokott magyarok többsége inkább a hagyományos falazóelem, mintsem a számára ismeretlen rendszer mellett teszi le a voksát. Pedig döntés előtt nem ártana alaposan megismerni ezen - a nálunk is egyre terjedő - új technológiák kínálta előnyöket sem. Környezetbarát tulajdonságuk mellett a szakemberek például kiemelik, hogy viszonylag rövid idő (három és hat hónap között) építhetők fel, valamint azt, hogy például az előre gyártott panelelemekből épült készházak belső térkialakítása később is tetszés szerint, rugalmasan változtatható. Ugyancsak figyelemre méltó e szerkezeteknek gyakran a tégláénál is kedvezőbb hőszigetelő képessége. Mindemellett különleges szigetelésük tökéletes védelmet nyújt a nedvesség ellen. A vékonyabb falak ráadásul kevesebb teret vesznek el az alapterületből. A burkolat általánosan alkotóelemei: ásványgyapot hőszigetelés, kifelé cementkötésű forgácslap vagy OSB-lap, míg a lakótér felé párazáró fólia és gipszkarton. Némely technológia esetében a ház fa teherhordó vázát a különböző kapcsolóelemek beépítésével téglafallal veszik körül. Így a falak jóval tömörebbé, időtállóbbá válnak.

A helytelenül, de elterjedten könnyűszerkezetesnek nevezett technológiákkal épült házak lakótere – közülük is különösen a faszerkezeté – nyáron kellemesen hűvös, és télen sem hűl ki teljesen. A téglaházhoz képest néhány kivételtől eltekintve a négyzetméter ár garantált, vagyis menetközben a cégek nem emelik az árat. Esetükben általában 10-30 év a garancia, és a hasonló technológiát kínáló társaságok némelyikénél az árak a ház megrendelt (szerkezetkész, fél- vagy kulcsrakész) állapotig való felépítése mellett tartalmazzák az egyedi tervezés, valamint a közműengedélyek beszerzési és a szállítási költségeit, valamint a munkadíjakat is.

Gerendaház: fizetés három ütemben

Lássuk a készházak típusait! A speciálisan előkészített gerendaelemekből a szakemberek a helyszínen szerelik össze a földszint plusz tetőteres, gyakran tornyos kialakítású gerendaházakat. A gerendaházat a hideg északon növő borovi fenyőből speciálisan előkészített, méretre szabott és műszakilag előkészített (esztergálás, rovar- és gombakártevők elleni impregnálás stb.) után a gerendákból a helyszínen szerelik össze, míg a rönkházak fenyőalapanyagát szintén hasonló eljárás után 12-22 cm közötti méretre gyártva hozzák be és szállítják az építkezés helyszínére.

A négyzetméter árakat a ház készültségi foka és a felhasznált gerendák vastagsága határozza meg, melyet a megrendelőknek három ütemben kell kiegyenlíteniük. A megfelelő terv kiválasztása, majd az építési szerződés megkötése után kell letenniük a felépülő ház teljes költségének 60 százalékát, míg a méretre szabott, előkészített gerendaelemek helyszínre szállításakor (ami általában három-öt hónapot vesz igénybe) újabb 30 százalékot, a kész lakóingatlan átvételekor pedig a vételár fennmaradó részét kell kifizetni.

Acélvázas házak: akár újabb szint

A kanadai típusú, ún. tűzihorganyzott acélvázas házépítési mód jellemzője, hogy nemcsak a falpanelek váza készül acélból, hanem a lakóház tetőszerkezete is. Ez utóbbi súlya lehetővé teszi azt is, hogy egy már meglévő háznál, ahol az alap nem bírja el a hagyományos téglaráépítést, ezzel a rendszerrel egy újabb lakószintet húzzanak fel. A Kanadából importált acélszerkezeti anyagokból itthon számítógép-vezérlésű gépsoron milliméter pontossággal készülnek a házszerkezeti elemek, amelyeket az építkezés helyszínére szállítva a technológiát kínáló céggel szerződésben álló kivitelező társaságok szakemberei néhány nap alatt összeszerelnek. A vázszerkezetre gipszkarton elemek kerülnek, melyet korszerű vakolattal látnak el.

Nagypanel: estére áll a ház

A nagypaneles rendszer üzemben legyártott elemeit a gyártók viszik a helyszínre, ahol összeállítják a kiválasztott típusterv vagy az építtető elképzelései szerint tervezett lakóépületet. A helyszíni munka kevés. A többnyire favázas - saroktól sarokig előre - gyárilag legyártott, gyakran nyílászárókkal felszerelt fal-, illetve tetőelemeket a helyszínre szállítják, majd „felállítják” őket az előkészített alapra.

A favázas, szendvics jellegű könnyűszerkezetes házelemekből három hónap alatt felépített otthonokat négyféle készültségi fokkal rendelhetik meg az építtetők. Az ún. szereld magad építési fokozatban a kívülről teljesen kész lakóépületnél a cég szakemberei segítségével a falak belső szigetelését, a gipszkarton burkolatok elkészítését a tulajdonosok végzik el, míg a szerkezetkész, félkész és kulcsrakész állapot megfelel az általában ismert készültségi fokozatnak. A házak szerkezete gyakran egyetlen nap alatt felállítható a helyszínen.

Mennyiért könnyű?

Míg a tégla esetében a tervezőktől kapott információ szerint 190-210 ezer forint, addig a „könnyűszerkezetes” házaknál 120-180 ezer forint között mozog a négyzetméterár. Perszer ez utóbbi összegek némelyikében nincs benne az alapozás költsége, így érdemes több cégnél érdeklődni, és a referenciák, valamint az árak alapján választani. A feltűnően alacsony árfekvés esetén érdemes megtudni: milyen felszereltség és szolgáltatás fér bele. És persze azt is ellenőrizni kell, hogy a könnyűszerkezetes ház építője rendelkezik-e ÉME minősítéssel, mert csak így kap zöld utat az építkezéshez.