Vízhatlan házépítés

Tervezés és kivitelezés: csak profikkal!

A csapadék-, talaj-, és belvíz, valamint az árvizek ellen ma már korszerű vízszigetelő anyagok kaphatók, és az alkalmazható technológiai eljárások palettája is sokféle. Ezek kiválasztását éppen ezért mindig bízzuk szakemberre, aki a helyi talajviszonyok, a talajvízszint magassága, esetleges emelkedésének figyelembe vétele, valamint a rétegvíz és a folyók mentén épülő házak esetében az áradás elleni védekezésül az alapozásra, a falak, födémek szigetelési módjára, anyagaira, valamint az ún. szivárgók kiépítésére precíz javaslatot készít a házépítőnek. A szigetelést is végeztessük hozzáértő mesterrel, hiszen a szakszerűtlen munka esetén elkövetett hibák (például a szigetelési síkok helytelen megválasztása, vagy a szigetelő lemezek nem egyenletes „felfektetése” a tartószerkezetre, esetleges megsérülése) később mind-mind jelentős károsodást okozhatnak a lakóépület állagában.

Még napjainkban sem létezik olyan „tökéletes” építőanyag, amely önmagában, más segédanyagok nélkül ellen tudna állni a különféle vizek károsító hatásának. Nem kivétel ez alól a több ezer éves tégla, a beton, a biotégla, sőt még a fémszerkezet sem. Ezért a házépítéshez felhasznált anyagokat társítani kell más anyagokkal, így védve, ellenállóbbá téve a vízkárosító hatással szemben.

Az épületszerkezetek, épületanyagok megvédésére különféle szigetelőanyagok szolgálnak. Az ősi bitumen – igaz, korszerűbb összetételben -- ugyan szigetelőanyagként még ma is kitűnően funkcionál, de mellette számos új anyag, technológia jelent meg a piacon.

Megtérül a talajvizsgálat
Ezek fajtáját, hatékonyságát, élettartamát a szakemberek jól ismerik, ezért annak, aki házépítésbe fog, kiválasztásukhoz mindenképpen ajánlott kikérnie hozzáértő mester tanácsát (ld. keretes írásunkat). A nehéz munkával felépített családi otthon alapjait, falait ugyanis az évek során több irányból is érheti vízkárosodás, amit utólag jóval nehezebb és költségesebb orvosolni, mint a bajt megelőzni – mondja Kertész András, a Kertész Építész Stúdió Kft. vezetője.

Az építész-tervező tapasztalatból tudja, hogy gyakran még ott sem végzik el a talajmechanikai vizsgálatot, ahol utalnak jelek a magasabb talajvíz jelenlétére, vagy agresszív összetételére. Pedig a néhány tízezer forintos talajvizsgálat később megtérülhet, hiszen annak ismeretében, hogy milyen a talajszerkezet összetétele, minősége, mekkora a teherbíró képessége, a maximálisan várható talajvízmagasság, jóval biztonságosabban készíthető el a felépítendő ház alapja és szigetelése, mintha csak a szemére hagyatkozik az építkező.

Mi is a talajvíz és miért kell tőle tartani? Talajvíznek a földfelszín alatti, összefüggő felületet alkotó vizet nevezik, amely gyakran mozgásba lép a felszín alatt. Magyarországon többnyire 1,5 méternél mélyebben jelenik meg, de vannak olyan helyek, ahol 8-10 méter, és vannak olyan területek, ahol már fél méter alatt is képződik. Veszélye Kertész András szerint abban rejlik, hogy nyomást is kifejthet a föld alatti házszerkezetre, így nemcsak a házalap vízmentessége miatt kell ellene védekezni, hanem a víz erős nyomása ellen is.

© hvg.hu

A másik súlyos gondot a lakóházak vizesedésében az okozza, hogy a nagy esőzések során jelentős mennyiségű csapadékvíz kerül a házfalak tövében a talajba, és az a nem kellő alapozás, szigetelés miatt felszivároghat a falba. Ez ellen természetesen többféle módon – megfelelő felületi vízelvezetési rendszerekkel, szakszerűen kiépített ereszcsatornákkal, járdákkal, vízelvezető árkokkal, bizonyos esetekben ún. csöpögőjárdákkal - hatékonyan lehet védekezni. Ez azért fontos, mert például már a szakszerűtlenül kiépített ereszcsatornák, járdák is elősegíthetik, hogy az esővíz a házalap mellett folyik le a talajba, amely akár az épület sarkainak a megsüllyedését is okozhatja.

Belvíz, torlaszvíz
Ennél jóval súlyosabb gondot okozhatnak a lakóépületek vizesedésében a belvizek, vagyis amikor együttesen „támad” a talajvíz és az összegyűlt, nagy mennyiségű csapadékvíz. Az amúgy is vizes talaj egy ponton túl már nem tudja befogadni a rázúduló erős csapadékmennyiséget. A jelenség főleg a mélyebben fekvő területeken fordul elő mind gyakrabban, és a megoldás ilyenkor Kertész András szerint vagy az, hogy ilyen helyen nem építik meg a lakóépületet, vagy ha mégis emellett döntenek, a területet feltöltik, vagy az építendő lakóházat – például „lábakkal” – kiemelik.

Ugyancsak nagy kárt okozhat a lakóépületben az ún. torlaszvíz, amely akkor keletkezik, ha a talajvíz útjába épült új építmény megakadályozza ezen vizek szabad mozgását, lefolyását. A torlaszvíz ilyen esetben hidrosztatikai nyomást fejt ki a mozgását akadályozó lakóépületre, és gyakran károsodást is okozhat benne.

Természetesen a legnagyobb károkat a lakóépületekben a kiöntő folyók jelentik, hiszen az árvizek akár hosszabb időre is magasan ellephetik az ártéren, vagy annak szomszédságában épült lakóházakat. Persze a legfőbb lépés ezek elkerülése érdekében az árvízvédelmi fővonalak kiépítése mellett az lenne, hogy ártéren ne lehessen lakóépületeket felhúzni, és ha kissé távolabb ez mégis megtörténik, ott szülessenek meg az ár elleni védekezések. Néhány esetben ez meg is történt, s talán ennek is köszönhető, hogy a legkritikusabb helyzetű Duna-parton néhány új lakásprojekt esetében nem kellett az elmúlt napokban sem homokzsákokkal védekezni a víz támadásától.

Védekeznek a lakóparkok
Ilyen például a Római parton, a Duna hullámterében épülő Nánási kert, amelynek második üteme most épül. Kovács Orsolya marketing igazgató elmondta: a beruházó a projekt beindítása előtt alapos vizsgálatokat végzett, hogy az árvíz elleni védekezést biztosítani tudja. Ennek érdekében a 2002-ben mért, eddigi legnagyobb áradás maximális vízszintjéhez képest 50 centiméterrel megemelték a lakókert telekszintjét. Annak érdekében, hogy a Duna természetes hullámtere megmaradjon, a telket csak a lakóépületek körül töltötték fel ugyanis a teljes lakókerti terület feltöltésével veszélybe sodorták volna a szomszédos házakat, hiszen az ott keresztülmenő víz is hozzájuk folyt volna át.

A lakóépületek alapszerkezete, és a földszint alatt elhelyezkedő mélygarázs fala statikus és szigetelési szakemberek által tervezett vízzáró szerkezettel épült, így az is kizárt, hogy a talajvíz bejusson a lakóépületekbe.

Szintén gondolt az általa épített új Duna-parti lakóingatlanok árvízvédelmére a XIII. kerületi Prestige Towers beruházója. Az árvízvédelmi tevékenység során a beruházók áthelyezték az árvízvédelmi vonalat a Váci útról a Duna partjára, és 2 méterrel megemelték a terület terepszintjét, annak érdekében, hogy a luxustornyok lakói biztonságban érezhessék magukat. A munkálatok során több mint 100 ezer köbméter földet mozgattak meg, amely 150 millió forintba került. Ezzel párhuzamosan az Újpesti öböl part menti szakaszán mederkotrási tevékenységet is elvégzett a fejlesztő.

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media