Az épület rövid története

A Lánchíd Palota volt az otthona a Lánchíd ügyeiben munkál-kodóknak, később pedig, működése első, talán legfonto-sabb negyedszázadában: a Fővárosi Közmunkák Tanácsá-nak, e korszakos jelentőségű, Budapest fejlesztéséért fele-lősséget viselő szervezetnek. A kiegyezés esztendejében, 1867-ben kezdődött a Lánchíd Társulat neoreneszánsz székhá-zának építése Ybl Miklós tervei alapján. Az épületben ekkor lakások is voltak, amelyekben akkori „sztárok” Reitter Ferenc, Budapest mérnöke vagy a Rác-fürdő akkori tulajdonosa élt.   1920 után Sörcsarnok, kávéház nyílt a földszinten, majd bezárt, hogy újabbat nyissanak. 1935-ben született meg a döntés: ide költözik a Közigazgatási Bíró-ság. 1954-ben beköltözött a Magyar Népköztársaság Legfel-sőbb Bírósága, 1981-ben pedig a Budai Központi Kerületi Bíró-ság. A tulajdonos, az Igaz-ságügyi Minisztérium a rend-szerváltás után adta el, és ürítette ki a palotát, amely azóta kihasználatlanul állt.

Lánchíd Palota néven igazi luxusirodaházzá alakítják az év végéig a több mint tíz éve elhagyatott épületet a nulla kilométerkőnél, ismertette terveit az épületről elnevezett beruházó cég szerdai sajtótájékoztatóján. A felújítási munkálatok 2006 késő őszén zárulnak, ezt követően a bérlők és a nagyközönség decemberben veheti birtokba a Fő utca 1. szám alatti irodapalotát. Az Ybl Miklós tervei alapján megálmodott, a város szimbolikus közepén álló, 139 éves épületet a beruházók az eredeti tervek szerint állítják helyre. A palota hat szinten elterülő 6500 négyzetméteréből 2500 lesz irodahelyiség.

Az épületet a kilencvenes évek közepén megvásárló Ökocentrum Rt. 2004-ben magyar-svájci befektetőknek, a Lánchíd Palota Kft-nek értékesítette. A cégben a kockázati tőkét képviseli a Sirabel S.A., a felújítás ötletgazdái pedig a magyar tulajdonosok Bácsai Nagy Ákos, Vincze Zoltán jogászok, valamint Galuska János (ők alkotják a Lánchíd Holding Rt-t). Az eredeti terveket figyelembe vevő rekonstrukció költsége, valamint a vételár meghaladja az ötmilliárd forintot.

Háromszoros bérleti díj
Az ország első ilyen jellegű beruházásában már folynak a tárgyalások a legfeljebb nyolc cég számára kialakított rezidenciák hosszú távú bérletéért. Itt valóságos versenytárgyalások folynak, hiszen – eltérően a hazai irodapiacra jellemző túlkínálattól – sorban állnak a bérlőjelöltek. Nemzetközi ügyvédi irodák, tanácsadó cégek, bankok és nagykövetségek versengenek azért, hogy használhassák többek között Budapest legpazarabb panorámáját kínáló tárgyalóját a Palota legfelső szintjén.

Pedig az árak információink szerint igen magasak: 45 euró négyzetméterenként és havonta (mai árfolyamon csaknem 12 ezer forint). Összehasonlításul: a budapesti átlagos irodabérleti díj 15-17 euró/négyzetméter/hó, a legmagasabb kategóriában pedig alig éri el a 20 eurót.

Budapest legpazarabb panorámája

Virtuális irodák
A külföldi, sokat utazó, vagy elfoglalt üzletemberek igényeit a három virtuális iroda elégítik ki. Ez utóbbi, hazánkban egyelőre még csak szűk körben ismert szolgáltatás azt teszi lehetővé, hogy azok az üzletemberek, akik nem tartanak fenn Budapesten irodát, az épületben virtuális főhadiszállást üzemeltethessenek, vagy igény szerint a valóságban is az épületben fogadják üzletfeleiket és használják a ház teljes infrastruktúráját – így többek között a lehallgatás mentes tárgyalót is. A neoreneszánszot idéző belső burkolatok pedig a legkorszerűbb épületgépészetet és irodatechnikát takarják majd. A házban lesz wellness központ és „valet parking” jellegű garázs, vagyis a bérlők autóit a luxusszállodákhoz hasonlóan a személyzet parkolja le.

Nagyközönségnek is
A nagyközönséget is várja majd a magyar és nemzetközi konyha hagyományait követő Lánchíd Palota Étterem, egy irodalmi kávéház, valamint egy borszalon.  Bár az építészek az eredeti forgatókönyv szerint nem számoltak vele, a felújítás során előkerült egy Mátyás-korabeli falrészlet, amely a látogatók számára is megtekinthető lesz.

Mehlhoffer Tamás
Bookmark Media