Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
„Ennek a lépésnek, valamint a foglalkoztatásban, az adóban és a szociálpolitikában tett más intézkedéseknek a célja, hogy a munkával megszerezhető jövedelem vonzóbb legyen, mint a szociális támogatás” – mondta csütörtökön Katerina Beránková, a munkaügyi és népjóléti minisztérium szóvivője. „A második félévtől így a minimálbér 52 százalékkal lesz magasabb, mint az egyéni létminimum, amely pillanatnyilag 4420 korona. Ezt pozitívnak tekintjük” – tette hozzá Zdenek Skromach munkaügyi és népjóléti miniszter. Megjegyezte, hogy a cseh minimálbér a növekedés ellenére sem éri el még az átlagbér 50 százalékát, ahogy az a fejlett európai uniós országokban ma már általános.
A minimálbért Csehországban 1991-ben vezették be, legutóbb január elsején emelték. A minisztérium szerint jelenleg a munkavállalók mintegy 2-3 százaléka dolgozik minimálbérért, főleg szerény képesítésű munkások.
Az országos havi bruttó átlagbér május végén 19200 korona (190 228 forint) volt. Az alkalmazottak több mint kétharmada azonban kevesebbet keresett, mint az átlagbér. A cseh kiskereskedelmi és a munkanélküliség adatok arra vallanak, hogy a lakossági fogyasztás hovatovább érezhetőbben föllendülhet, és lassacskán erről az oldalról várható valamelyes inflációs nyomás. A korábbi, rekord alacsony ütemhez képest gyorsult ugyanis a bérkiáramlás is. Csehországban a bruttó havi bérek az idei első negyedben 6,9 százalékkal haladták meg tavalyi első negyedbeli szintjüket, ezzel a reálbér 4 százalékkal nőtt.
A Cseh Nemzeti Bank a csütörtöki kamatértekezletén még változatlanul, 2 százalékon hagyta az irányadó kamatot, továbbra is a cseh korona viszonylagos erőssége miatt, de néhány hónapos távon belül a bank inkább szigorításra hajlik. Elemzők lehetségesnek tartanak emelést már július végén, az inflációs kockázat miatt. A cseh bank utoljára októberben emelt, negyed ponttal 2 százalékra, de a rátája így is a legalacsonyabb az EU-ban. Az EKB irányadó kamata 2,75 százalék.
A bruttó havi átlagfizetés tavaly 19030 korona volt Csehországban, nominálisan 5,5 százalékkal, reálértékben 3,5 százalékkal több, mint 2004-ben. Az év vége felé a béremelkedés lassult: a negyedik negyedévben az átlagbér számszerűleg 4,8 százalékkal, vásárlóértékben 2,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A statisztikai kimutatások szerint az önálló Csehország fennállása óta tavaly nőttek a bérek legkevésbé nominálisan és 2000 óta a legszerényebben reálértékben.
Csehországban májusban már valóban megugrott az infláció, habár főleg az üzemanyagárak miatt. Májusban a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal emelkedtek áprilishoz képest, és 3,1 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly májusban, 2004. október óta első ízben haladva meg a központi bank célsávjának közepét. Tavaly májusban 2,9 százalékos volt a tizenkét havi infláció.
Áprilisban átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a márciusi, 0,1 százalékos csökkenés után, így 2,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, csakúgy, mint márciusban. Tavaly áprilisban 1,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció. Februárban is 2,8 százalékos, januárban 2,9 százalékos, decemberben 2,2 százalékos volt a tizenkét havi infláció. A központi bank decemberi előrejelzése 2,6 százalékra szólt, az idei év végi előrejelzése 2,5 százalék. központi bank folyamatos célja 3 százalék, plusz-mínusz 1 százalékpontos tűréssel.
A kiskereskedelmi forgalom márciusban 10,0 százalékkal nagyobb volt, mint egy éve, a februári, 6,5 százalékos többlet után, Tavaly márciusban 8,1 százalékos volt a cseh kiskereskedelem tizenkét havi többlete.
A munkanélküliség áprilisban 8,3 százalékosra csökkent a márciusi, 8,8 százalékos átlagról. Tavaly áprilisban 8,9 százalékos volt az állástalanok aránya. Az idei első negyedben ismét rekord ütemben fejlődött a cseh gazdaság: a hazai össztermék 7,4 százalékkal volt nagyobb a tavalyi első negyedévinél.
A növekedéshez változatlan erővel járul hozzá a külkereskedelem - az export bővülése 19,9 százalékra gyorsult a tavalyi utolsó negyedévi 12,3 százalékról, miközben az import növekedése ettől elmaradóan 17,1 százalékra emelkedett a tavalyi negyedik negyedévi 6,4 százalékról -, de a termelő beruházások 7,1 százalékos többlete a tavalyi utolsó negyedévi 4,4 százalék után, illetve a lakosság fogyasztás felsorakozása - 3,4 százalékos többlettel a tavalyi utolsó negyedévi 2,4 százalék után (minden adat rendre az egy évvel korábbi szinthez viszonyít) azt jelzi, hogy a növekedés szerkezete változik, és némi inflációs nyomás lehetséges. A beruházások következtében szintén meredeken javult a feldolgozóipar teljesítménye: 18,5 százalékkal termelt többet, mint a tavalyi első negyedben.
Tavaly egész évben 6,1 százalékkal nőtt Csehországban a hazai össztermék (GDP), nominálértékben 2,931 billió cseh koronára. A rendszerváltás óta ez a legjobb eredmény. 2004-ben 4,2 százalékkal, 2003-ban 3,2 százalékkal, 2002-ben 1,5 százalékkal, 2001-ben 2,6 százalékkal, 2000-ben 3,9 százalékkal gyarapodott a cseh GDP.
A lakossági fogyasztás tavaly csak átlagosan 2,4 százalékkal nőtt - 2004-ben 2,5 százalék, 2003-ban 4,6 százalék volt a többlet -, és növekedésének üteme az év végére lassult is, 2,4 százalékra a harmadik negyedben mért 2,7 százalékról, mindkét esetben az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
